HIRDETÉS

Itt a tél, szegen a bicikli!

Péter Beáta 2018. november 29., 13:02 utolsó módosítás: 2018. november 30., 09:01
HIRDETÉS

A tél beálltával a legtöbbünknél „szegre kerül” a bicikli: csak a legelszántabb kerékpározók pattannak ilyenkor is nyeregbe. Nagy Lóránt csíkszeredai gitárművész  – aki különböző helyzetekben előszeretettel használja a címben levő kifejezést – azonban csak akkor nem hódol biciklis szenvedélyének, ha éppen „vénasszonyok potyognak”. Ezért most nem zenéről faggattuk, hanem a kerékpáros élményeire voltunk kíváncsiak, és arra is választ kaptunk, hogy mire figyel oda a tároláskor.

Télen legtöbbünknél otthon marad a kerékpár Fotó: Pexels.com

Nagy Lóránt harmadik osztályos volt, amikor megkapta az első biciklijét, egy Pionier márkájú piros kerékpárt. „A mai világban a szülők már nem választanák ezt a színt egy fiúgyermeknek szánt kerékpár megvásárlásakor. Attól tartanának, nehogy befolyásolja a gyermek nemi identitását, de akkoriban ilyen problémák fel sem merültek. Abban az időben amúgy sem lehetett nagyon válogatni a színekben és fazonokban. Ilyen volt a boltban, ezt kaptam. Akkorra már tapasztalt rollerlovas voltam, az egyensúly tartása szinte már az első perctől nem jelentett problémát. Édesapám büntetésből, – ha rossz jegyet kaptam – mindig kivette a tartószeget a világoskék farolleremből. Ezt orvosolandó, vettem a vasüzletben egy marék százas szeget – noha humán beállítottságú voltam, voltak mérnöki meglátásaim –, és valahányszor apám büntetett, ezekkel pótoltam. Így a tanulmányi eredményeim miatt nem történt stagnálás a rollerezés művészetté emelésének folyamatában. Rollerről biciklire rövid volt a az átállás. Egyszerűen ráültem a meggypiros bringára és vigyázva, hogy ne keljek át a szivárvány alatt, átbicikliztem a másik dimenzióba: a kerékpárosokéba”– elevenítette fel Lóri. Hozzátette, ez az első biciklije „ment, mint az állat!”. De csak akkor, ha nem kapott rossz jegyet. Mert, ha igen, akkor a bicikli a ruhaszárítóba került, zár alá. És ezt már nem tudta kicselezni, viszont tanulással és olvasással vezekelhetett.

A biciklis élményeiről mesélve elhangzott, van ilyen is, olyan is, de a legkellemesebbek a túrák, kirándulások. Úgy véli,

HIRDETÉS

megfizethetetlen az érzés, amikor a szél a hátát csiklandozza,

ugyanis a bringások utálják, ha szemből éri őket. Országúton és terepen is imád bringázni, és szívesen emlékszik vissza az amatőr versenyeken szerzett trófeákra, érmekre. Az „olyan”, azaz a kellemetlen élmények közé sorolja az egyik versenyen szerzett bordatörést, valamint egy kulcscsonttörést, amelyet műtét is követett. Továbbá a közúti bírságokat is megemlíti, amelyeket akkor szerzett, amikor még a bodegába is biciklivel járt, valamint arról is mesél, hogy mikor volt először egy időben két biciklije.

„ A '90-es évek elején egy május eleji napon a fekete Tohan biciklimmel mentem sörözni a Fenyő-teraszra. A szálló előtti lépcső alá beparkoltam és hátramentem a szálló mögötti teraszra sörözni. Az olyan jól sikerült, hogy estére elfelejtettem hol is parkoltam, és azt hittem ellopták a biciklit. Búslakodtam egy darabig, de lassan beletörődtem és vettem egy másikat. Aztán szeptember vége felé megint belém bújt az ördög, és biciklivel indultam a Fenyő teraszra. Viszem parkolni a szálló előtti lépcső alá a biciklit, s hát... ott is van egy. Négy hónapot pihent, a pókok hálót szőttek köréje, de megkerült ! Ekkor volt életemben először egy időben két kerékpárom.”

Lóri harmincévesen kezdett el komolyabban, hosszabb távokon bringázni. Volt egy amatőr csapatuk, a Lángoló nyereg és kéthetente hosszabb hétvégi túrákat szerveztek, országúton és terepen felváltva. „Bringázáskor elsősorban az egészség megőrzése a célom, de nem elhanyagolható az az öröm és szabadságérzés, a szellemi felfrissülés, amit a kerekezés nyújt. Régebb örömöt nyújtott az is, ha sikerült saját korlátaimat, addigi eredményeimet túlszárnyalni. Szerettem másokkal versenyezni, győzni. Mára, már túl az ötödik X-en egy kicsit letisztultak a dolgok és egyre kevesebb versenyen veszek részt. Inkább a saját örömömre és az egészség megőrzése céljából tekerek. Egyszerűen imádom.”

Ötlet tárolásra. Nagy Lóránt szegre akasztja a biciklit

Leggyakrabban a hargitai, kovásznai és brassói megyei utakon, a Bucsin-tetőn, Libánon, Gyilkos-tó, Barót, Kézdi, Kőhalom, Keresztúr közötti útvonalakon túrázik. De barátaival járnak messzebbi, un. autós túrákra, amikor egy bizonyos pontig autóval mennek és ott szállnak nyeregbe. Járt már biciklivel a Transzfogarasban, a Bâlea-, Vidraru-tónál, Észak-Erdélyben, Moldvában, Bucegi-hegységben, és Magyarországon is sokat kerekezik. Mountain bike-al pedig keresztül-kasul a környéken, fel a Hargitára, Gyimesbe, Kászonba stb. az egynapi túrák hossza átlagosan 150–200 km.

Jelenleg egy országúti Moser márkájú versenybringája, egy Scott márkájú mountain bike-ja van,

a téli napokra egy spinning szobakerékpárja, és egy rozsdaette „Kusturica” biciklije, amivel a városban közlekedik.

A cél az egészség megőrzése, de örömet és szabadságérzést is nyújt a biciklizés Nagy Lórántnak

„Autóba csak akkor ülök, amikor – ha nem is vénasszonyok potyognak –, de legalább ítéletidő van. Vagy, ha az útviszonyok nem alkalmasak a kerékpározásra, hó, jég, vagy latyak borítja. Egyébként a törvény is csak ekkor tiltja a kerékpáros közlekedést. Ilyenkor kerül szegre az összes bicikli. Télen ritkán, vagy egyáltalán nem bringázok sportból. A városi közlekedés viszont szinte soha nem szünetel. Amúgy a plusz negyven Celsius foktól, a mínusz harmincig az a hőmérsékleti intervallum, amíg szerintem belefér. Természetesen ilyenkor figyelni kell az öltözködésre”– mutatott rá Nagy Lóránt. Kérdésünkre pedig, hogy mire figyel oda a tároláskor, röviden és frappánsan csak ennyit válaszolt: „hogy nehogy melléje akasszam!”

 

Hogyan tároljuk télen a biciklit?

Nagyon fontos odafigyelnünk arra, hogy hol is tároljuk a kerékpárunkat a téli időszakban – mutatott rá Kelemen Zsolt, egy csíkszeredai kerékpárszaküzlet és műhely tulajdonosa. Mindenképp száraz helyet keressünk a biciklinek télre. Nagyon sokan a pincében teleltetik a biciklit, de érdemes megnézni, hogy mennyire száraz, vagy nedves a helyiség, ugyanis megrozsdásodhat a váz, vagy bizonyos alkatrészek. Ha nem is visszük szervizbe a kerékpárt, mielőtt letesszük, a gumikat fújjuk fel. „Egy-két hónap alatt leereszkednek a gumik, teljesen laposak lesznek és kitörnek. Ha az illető megengedheti magának, akkor érdemes szervizbe is bevinni letevés előtt. Ugyanakkor mielőtt letesszük, mossuk le a kerékpárt, tisztán tegyük el telelni. Ha lehetséges, akkor fűtött helyre tevődjön, mert egy-egy műszer könnyen tönkremegy és óriási szervizköltség lesz tavaszra. Amikor tavasszal elővesszük, akkor a legelső és legfontosabb dolog, hogy megint azzal kezdjük, hogy le vannak-e ereszkedve a kerekek és hogy jó-e a fékrendszer, hogy nehogy balesetveszélyes legyen a bicikli. Télen lehet ugyan használni elektromos kerékpárt, de tulajdonképpen ugyanolyan gumik vannak rajta, mint a normál kerékpáron, ugyanolyan csúszásveszélyes. Van szöges gumi, de nem mindenki tudja megengedni ezt. Az elektromos kerékpároknál a legnagyobb veszély, hogy ha nagyon alacsony hőmérsékleten használjuk, akkor az akkumulátor sokkal hamarabb lemerül, nagyobb kárnak van kitéve. Én nem javaslom az elektromos kerékpárt sem, hogy télen használjuk. A kerékpárt le kell tenni télen és tavasszal elő kell venni, ugyanúgy a normált, mint az akkumulátorosat is”– mutat rá a szakember. Hozzáteszi, akár nyáron, akár a téli időszakban pattan biciklire valaki, feltétlenül viseljen sisakot és ha lehet, kesztyűt is.

Fontos, hogy száraz helyen tároljuk a téli időszakban a bringánkat - javasolja Kelemen Zsolt

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS