Lackfi János magyarországi író, költő: „az irodalom háttérbe szorulása szakállas mítosz, tízezer éves”
Fotó: koncert.hu
Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban lép színpadra a napokban Lackfi János József Attila-díjas író, költő, aki lányával, Lackfi Dorottya énekessel és Sinha Róbert gitárossal együtt tart irodalmi-zenés előadásokat. Lackfi János a turnéról, az erdélyi közönségről, gyerekeiről, az irodalom háttérbe szorulásának mítoszáról beszélt a Krónikának.
2019. október 25., 10:562019. október 25., 10:56
2019. október 25., 11:022019. október 25., 11:02
– Vízen járni tilos – irodalmi családlátogatás a címe annak a fellépéssorozatnak, amelynek keretében hatállomásos erdélyi turnéra indulnak Lackfi Dorottyával (ének) és Sinha Róberttel (gitár). Mire számíthat a közönség, miként fonódik össze ezeken a fellépéseken szöveg, irodalom, költészet és muzsika?
– Negyvennyolcadik életévem a betakarítás jegyében zajlik. Őszi szüretjelleggel jött ki az elmúlt hat év verseit egybeölelő Emberszabás című kötetem, melyben egyebek közt feleségemhez írott szerelmes versek, irodalmi portrék, gyászversek és persze tuningolt klasszikusok is szerepelnek: például „sziriöszli kimaxoltam iskoláim egykoron” Petőfitől. Sok családi történet szerepel (igaz, nem mind az én családom köréből) a 365 egypercest tartalmazó, idei Minden napra egy sztoriban is.
Regényem, a Levágott fül egy kamaszfiú és egy vak kamaszlány harca a világgal, sok önéletrajzi és gyerekeimtől orzott részlettel. Hab a tortán a Van tüzed?, mely istenes verseimet fogja össze, elvégre hogyne tartozna a famíliához az, aki sárból gyúrta az egész emberi pereputtyot.
– Lányával együtt lép színpadra. Hat gyereke van, mindenikük a vers, az irodalom szerelmese?
– Erről szó sincs, szerencsére. Nem volt idehaza személyi kultusz életnagyságú költőportrékkal, fejvétel terhe mellett bemagolandó memoriterekkel. Verset, mesét sokat olvastunk nekik, a négyéves Julcsi is rengeteget kap belőle.
A kapolcsi Kaláka Versudvarban a stáb a mai napig gyerekeimből áll össze, sok zenés irodalmat hallgatnak. Többen Kreatív Írás foglalkozásomra is eljártak, Margit skandináv irodalmat tanul, Dorottya dalokat ír és énekel, Johanna szintén énekli zsoltáraimat. Simon ellenben informatikai fejlesztő, Ágnes állatorvosnak készül. Semmi nem kötelező.
Lackfi Jánosék fellépései
Lackfi János József Attila-díjas író, költő lányával, Lackfi Dorottya énekessel és Sinha Róbert gitárossal október 25-én Nagyváradon, 26-án Temesváron, 27-én Sepsiszentgyörgyön, 28-án Csíkszeredában, 29-én Gyergyószentmiklóson és 30-án Kolozsváron lép fel.
– Az esemény beharangozójában az szerepel, hogy „semmihez sem hasonlítható, mindig felemelő érzés az erdélyi magyar közönség előtt fellépni”. Kifejtené kicsit bővebben, hogy mit jelent ez? A nézői befogadás módja, a reakciók tekintetében vajon észlelhető különbség az erdélyi és magyarországi közönség között?
– Nem kötelező bók, és nem is az otthoni közönség lekicsinylése, hiszen százötven fellépésem van magyar földön, remek hangulatban.
Jártam Ausztráliában, Amerikában, Angliában, Németországban, Genfben, Moszkvában is magyarok közt, mindenhol adódnak helyi sajátosságok, különleges megrendülések. Ugyanígy semmi máshoz nem hasonlítható az erdélyi fogadtatás.
– Ön az egyik legismertebb kortárs magyar költő, akinek versei az erdélyi magyar gyerekek és felnőttek körében is népszerűek, az itteni diákok iskolai keretek közt, felvételi tételsorokban is találkoznak műveivel. Talán az írásait át meg átszövő játékosság, az olvasóhoz való közvetlen „szólásmód” miatt is kedvelik olvasói. Írásait nemcsak papírra nyomtatott köteteiből ismerheti meg a közönség, hiszen a közösségi oldalon keresztül nap mint nap szoros kapcsolatot ápol a nagybetűs Olvasóval. Hogyan vélekedik, manapság, amikor sokan siránkoznak amiatt, hogy egyre inkább háttérbe szorul a vers, az irodalom, a kortárs irodalom a fiatalok (és nemcsak a fiatalok) életében, kell tennie valamit az írónak, és ha igen, mit, hogy megmaradjon az élő kapcsolat kortárs irodalom/író és olvasó között?
– Az irodalom háttérbe szorulása szakállas mítosz, tízezer éves. Mert közben volt versem, amely egymillió-kétszázezer ember oldalára jutott el, s volt prózám, amely másfélmillióéra.
Az fájdalmasan igaz, hogy sok remek szerzőt szinte egyáltalán nem ismer a közönség, keveseknek jut reflektorfény. És persze tenni is kell érte, de én örömmel kalózkodom a virtuális tengeren, mely sok szemetet sodor, de ettől még hajózhatunk rajta értékes rakománnyal.
Lackfi János József Attila-díjas költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós Budapesten született 1971. május 18-án. Irodalmár családba született, édesanyja Mezey Katalin író, költő, szerkesztő, édesapja Oláh János költő, szerkesztő. Publikálása kezdetekor vette fel a Lackfi nevet, hogy apjával össze ne tévesszék. 1985–1989 között a Táncsics Mihály Gimnázium diákja, első publikációja ebben az időszakban, 1987-ben jelent meg. Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa (1996-tól), a Kreatív Írás program egyik vezető oktatója Vörös István mellett. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat egyik alapító szerkesztője. A Magyar Írószövetség és a JAK tagja. Irodalmi tevékenysége mellett fényképei a Kalligram, a Kortárs és a Liget című folyóiratokban jelentek meg. Párok című első önálló kiállítása Kaposvárott, Piliscsabán, majd Budapesten, az Írószövetség Klubjában volt látható. Számos elismerése között szerepel a 2000-ben kapott József Attila-díj, 2001-ben a Déry Tibor-díjjal, 2013-ban pedig a Prima Primissima-díjjal ismerték el munkásságát. Gyermekirodalmi munkásságáért is számos rangos díjjal tüntették ki.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!