Videojátékok: megtalálni az arany középutat

Molnár Rajmond 2017. június 29., 15:42

Rossz vagy jó hatással vannak a videojátékok az emberi agyra? – tevődik fel a kérdés egyre gyakrabban. Szakértők bevonásával és a kérdéssel kapcsolatos kutatások áttekintésével jártuk körbe a témát.

Sokak szerint a digitális eszközök csak elvonják a gyerekek figyelmét az „igazi” játékoktól Fotó: Pixabay.com

A számítógépes játékok, videojátékok többek között fejleszthetik a gyerekek logikai, olvasási, figyelmi, végrehajtási, sőt szocializációs készségeit is – többek között erre világít rá az Amerikai Játékok Lapja 2014-es számában Adam Eischenbaum, Daphne Bavelier és C. Shawn Green kutatók által jegyzett cikk.

{A}

A szakemberek vizsgálatukban akció videojátékokat vettek górcső alá, ahol a játékosoknak gyorsan kell döntéseket hozniuk és reagálniuk bizonyos helyzetekre.

További kutatások

Egy 2016-ban végzett magyarországi kutatás a videojátékoknak egy másik pozitív hozadékára világít rá: a Játékoslét Kutatóközpont vizsgálata szerint a videojátékok által fejlesztett képességek élén az angol nyelvtanulás jár, ugyanis a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka úgy látja, az angol szókincsének a nagy részét nem az iskola, hanem a játékok segítségével gyűjtötte össze.

 

Vannak, akik szerint nem kellene korlátozni a videojátékok használatát Fotó: Pixabay.com

Peter Gray, a Boston College pszichológiaprofesszora pedig nemrég egy igencsak provokatív felvetéssel állt elő: szerinte a szülőknek meg kellene engedniük, hogy a gyermekük annyit játsszon a videojátékokkal, amennyit csak akar. A szakember úgy véli, a fiatalok ösztönösen felismerik, hogy a számítógépes játékok olyan készségeket fejlesztenek, amelyeknek hasznát veszik a mindennapi életben. A kutatás főképp arra világít rá, hogy a játékok játszása közben az agy észrevétlenül dolgoz ki különböző taktikákat vagy vesz észre ok-okozati összefüggéseket.

A jövő iskolája?

A témáról Ferencz-Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakértőtől is érdeklődtünk. „A gyermekek elsősorban abból a közegből tanulnak, amely a legjobban fel tudja kelteni az érdeklődésüket. Éppen ezért szorgalmazzák manapság a pedagógiában is, hogy olyan eszközöket is kell alkalmazni, amelyek mostanáig nem voltak használatosak az oktatásban, mivel a modern technológiai újítások révén kerültek a köztudatba. Ide tartoznak a különböző gamifikációs – vagy más néven játékosítási – módszerek is, ugyanis immáron léteznek oktatási programok, amelyeket bizonyos videojátékokból fejlesztettek ki. A mostani generáció fogékonyabb a digitális újításokra, a számítógépes játékok oktatásra adaptált változatai pedig bizonyítottan hatásosak” – fejtette ki a szakember. Hozzátette, a hatásosság azért természet- és érdeklődésfüggő is. Azt is megjegyezte, tőlünk nyugatabbra „már előrehaladottabb állapotok uralkodnak” a videojátékok oktatásra adaptált módszerei terén.  

Arany középút

Arról is érdeklődtünk, hogyan látja, a virtuális valóság inkább negatív vagy pozitív hatásokkal járhat a gyerekek fejlődésére nézve. „Is-is. Attól függ, hogy a családjukban milyen szabályokat szoktak meg a gyerekek. Ahol el van eresztve a gyeplő, tehát nincs kontroll a szülők részéről, ott komoly függőséget okozhatnak a játékok“ – fogalmazott a pedagógus.

 

Akár függőséget is okozhatnak a számítógépes játékok Fotó: Pixabay.com

Szerinte tulajdonképpen három helyzetet különböztetünk meg. Első, amikor korlátlanul használhatják a videojátékokat a gyerekek, ez pedig nyilván káros hatásokkal jár. Második, amikor a szülők tiltják, ez szintén nem jó. Ilyenkor a gyerek a tiltás ellenére is érdeklődik a téma iránt, sőt be is pótolja az érdeklődése és a szocializációs igényei miatt. Harmadik pedig, amikor a szülők abban a mértékben engedik gyereküket videojátékozni, amennyiben úgy gondolják, hogy az jót tesz a gyerek életkori sajátosságainak.

 „Azt gondolom, a gyerekeket nem is szabad elzárni, de korlátlanul sem szabad engedni e téren”

– fejtette ki véleményét Ferencz-Salamon Alpár.     

Azt is megjegyezte, a nyelvtanulásban is hasznosak lehetnek a videojátékok. „Bár angoltanárként még nem tapasztaltam, hogy egy diákom teljes mértékben megtanult volna így angolul, de egy bizonyos alapszókincsre szert tehet. Ez nem jelent teljes kommunikációs készséget. Persze sok múlik azon is, hogy egy fiatalnak mennyire jó a nyelvérzéke, stb.” – emelte ki.   

Szemfényvesztés a játékok haszna?

Borota Gábor csíkszeredai pszichológus szerint a játékok úgynevezett pozitív oldala szemfényvesztés. A szakember úgy látja, nyilván van jó hatása is a virtuális valóságnak – például az idegennyelv-tanulás –, viszont ha a pozitív hatásokat összetesszük a negatív hatásokkal, akkor utóbbi nagy fölényben lesz. „Egyrészt nagyon könnyen függőséghez vezethetnek a videojátékok, másrészt az emberi szervezet nem arra van kitalálva, hogy órákat töltsön a számítógép előtt” – mondta.

 

Taktikai érzéket vagy agresszív viselkedést sajátítanak el inkább így a gyerekek? Fotó: Pixabay.com

Rámutatott, számos tanulmány van, amelyek azt bizonyítják, hogy a gyerekek egy idő után a számítógépes játékokba megtanult viselkedési mintákat kiviszik a valóságba, a mindennapi kapcsolataikba. Itt legfőképp az erőszakos tartalmú játékokat kedvelő fiatalok viselkedése szenvedhet csorbát. A pszichológus megjegyezte,

az emberi agy nem arra van kitalálva, hogy a számítógépen keresztül fejlődjön, hanem az egymással való kapcsolatokon keresztül.

Zárásként úgy fogalmazott, hogy alapjáraton az erőszakmentes videojátékokkal nincs gond, amennyiben mértékkel játsszák. Inkább a videojátékok mögött álló lobbival van probléma, mivel egy hatalmas iparágról beszélünk.