Romániában 1978 óta adják a kanyaró elleni védőoltást, az elmúlt hónapokban mégis több ezer kanyaróval fertőzött, igazolt esetet jegyeztek országszinten. Az elhunytak egyike sem volt beoltva a kór ellen. A hazai védőoltások rendszeréről beszélgettünk Farkas-Ráduly Julianna marosvásárhelyi gyerekorvossal.
A kötelező védőoltás kifejezés Romániában nem a szó szoros értelmében kötelező, államilag támogatott oltóanyagokról van szó, amelyeket ajánlanak, de senkit nem kötelezhetnek a beadatásukra.
Ha tehát egy szülő úgy dönt, hogy nem adatja be gyerekének, akkor a háziorvos előtt alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben vállalja a felelősséget.
Abban az esetben viszont, ha a gyereke megbetegszik valamely járvány miatt, és tragédiával végződik a betegség, a szülőt bárki megtámadhatja gondatlanság miatt. Ennek ellenére a törvény azt mondja ki, kötelező bevenni bármelyik közösségbe azt a gyereket is, aki nincs beoltva.
{A}
Romániában kevés azon szülők száma, akik tájékozódnak a mellékhatásokról, és tudatosan döntenek úgy, hogy nem adatják be a védőoltásokat gyereküknek, legtöbben hanyagság és rossz szociális helyzetükből adódó igénytelenség miatt mulasztják ezt el – részletezte lapunknak Farkas-Ráduly Julianna gyerekorvos.
A rendszer úgy működik, hogy a háziorvosnak minden hónapban le kell jelentenie a közegészségügyi hivatalnak, hogy hány gyerek tartozik hozzá, majd azt is, hogy hányat sikerült beoltania és hány vakcinát kér. Az utóbbi időben voltak hiányosságok, nem mindig volt oltóanyag. „Van egy országszinten meghatározott oltási séma, amelyet be kell tartani. Már a szülészeten meg kell kapniuk a csecsemőknek a BCG-oltást és a Hepatitis-B ellenit, ha éppen van. Előfordulhat, hogy késik, de pótolják utólag. Aztán kettő, négy, tizenegy és tizenkét hónaposan is kapnak. Az utóbbi három évben megváltoztatták az oltási sémát, azt is, hogy kinek kell beadnia. Eleinte úgy volt, hogy a csecsemőknek a háziorvos, majd iskolás korban az iskolaorvos, aztán visszakerült a háziorvoshoz, később megint az iskolaorvosokhoz, most ismét a háziorvosok felelnek érte, megnehezítették az utánkövetést is ezzel. Az iskolaorvosok ugyanis nem írták be a könyvecskébe, hogy beadták-e az oltást vagy sem. Létezik egy internetes felület is, de azt sem töltötték ki. Ha a szülő nem tudta, elvesztette az ezt igazoló iratot, akkor utólag nem merték beadni a háziorvosok az oltást” – részletezte a rendszer működését a gyerekorvos.
Mint mondta, adódnak ezután is még utánkövetési nehézségek, egészen addig, amíg mindenki egységesen fogja kapni a vakcinákat. Előfordul, hogy akut betegség miatt elhalasztódik egy oltás, megkaphatja a következőt legkevesebb 28 nap elteltével, de az sem baj, ha később, ezek mind ugyanolyanok, egymás folytatásai – magyarázta a szakorvos.
Továbbá influenza elleni oltások is vannak, de gyerekeknek nem szokták adni, vannak bizonyos ellenjavallatai, például a tojás-allergiásoknak nem szabad beadni, vagy láz esetén is kontraindikált. Ez más oltásnál is érvényes, ha valamelyik komponensére allergiás az illető, akkor tilos beadni. Akárcsak az immunhiányos személyek esetében, mert az influenzaoltás élő legyengített kórokozókat tartalmaz. Lehet veleszületett vagy szerzett immunhiányosság, például a HIV-vírussal fertőzött egyén AIDS fázisa, de akár egy terhes nő is lehet ilyen – tudtuk meg a gyerekorvostól.
{K1}
A támogatott oltások listája nem egységes Európa-szerte, országonként változik. Van ahol például a pneumokokkusz elleni vakcina is szerepel rajta. Romániában úgy írja elő a törvény, hogy ha megengedi a költségvetés, akkor benne van, de az is országonként változik, hogy mikor adják be a vakcinákat. A hazai egészségügyi minisztérium közleménye szerint az oltási program összes vakcinája megtalálható jelenleg az országban, és szigorúan követik az oltóanyag készletet, hogy megelőzzék a tavaly ősszel tapasztalt vakcinahiányt.