A Trónok harca egy rajongó szemszögéből

Tamás Attila 2017. augusztus 14., 16:37

Valami nagyszerű kezdődött el a tévében 2011 májusában, ami azóta rajongók millióit tartja lázban. A megreformálódott kisképernyős műfaj ekkor már tucatjával termelte ki a jobbnál jobb sorozatokat, de valószínűleg az HBO sem gondolta, hogy mekkora aranytojást tojó tyúkot talált a Trónok harcában.

Fotó: HBO

Minden évben van tíz olyan hétfő (idén már csak hét, a hetedik szezon rövidsége miatt), amikor a megszokottnál korábban kelek. És a szokásos reggeli teendőim helyett az első dolgom, hogy megnézzem a legújabb Trónok harca részt. Ha ez megvan, akkor „biztonságban” vagyok, mivel senki nem tudja lelőni azokat a fordulatokat, amelyek az új epizódban történtek, én pedig tűkön ülve várom, hogy a kollégák és az ismerőseim is felzárkózzanak az aktuális részből, hogy alkalomadtán kibeszélhessük – így vagyok jelenleg a sorozattal, amiről bátran mondhatom, hogy a mindenkori kedvencem, és az összes többi közül ennek az új epizódjait várom a legjobban.

Fotó: HBO

A Trónok harca cselekménye jóval több, mint az univerzális jó és gonosz harca. Ebben a történetben komplex karakterek vívják meg csatáikat, sokszor önmagukkal is.

Fotó: HBO

A részletesen kidolgozott és felépített világban legtöbbször nem a királyok és lordok döntik el, hogy kinél összpontosuljon a hatalom, hanem számkivetettek, fattyúk, egyszerű emberek is megváltoztathatják az adott világrendet. Ember legyen a talpán, aki a számos kidolgozott történetszál között „rendet tud vágni”, a karakterek neveit és származását pedig meg tudja jegyezni (a könyvolvasóknak értelemszerűen nehezebb dolguk van, hiszen sok szereplőt nem adaptáltak a képernyőre, és számos történetszálat megváltoztattak a sorozat készítői).

Fotó: HBO

Adott a Hét Királyságból álló Westeros, amelyet északról a hatalmas Fal határol (és védi Westeros népét a falon túli Vadaktól, és az egész világra veszélyt jelentő élőholt seregtől, a Másoktól), délen pedig a Királyvárban székelő mindenkori uralkodó tart össze (pontosabban uralkodik fölötte). És akkor még nem is beszéltünk a Westerostól a Keskeny-tenger által elválasztott Essosról, ahol gyakorlatilag rabszolgatartó városállamok és a dothrakiaknak nevezett nomád hordák által diktált világrend van érvényben.

Fotó: HBO

Robert Baratheon király családjával és kíséretével északra látogat, hogy Észak védelmezőjét, Ned Starkot személyesen kérje meg, hogy legyen a Király Segítője, mivel a tisztség korábbi viselője Jon Arryn váratlanul és tisztázatlan körülmények miatt elhunyt – ez már eddig, első olvasatra zavaros, és túl bonyolult lehet. Viszont ezzel kezdődik el az utazás Westeros ármányokkal, sötét titkokkal és eseménydús történelemmel átszőtt világában, amely olyan felejthetetlen és egyben sokkoló történésekkel taglóz le, mint a Vörös Nász, a Hegy és a Vipera párbaja, vagy éppen a hardhome-i csata. A történet írója, George R. R. Martin ugyanakkor a „kegyetlenségéről” is híres, hiszen bátran kijelenthető, hogy egyik karakter sincs biztonságban, sőt a népszerű szereplők viszonylag sokkoló halállal szoktak távozni a történetből.

Fotó: HBO

A Trónok harca tulajdonképpen egy hosszú várakozás, ahol talán nem is a végkifejlet, hanem az odavezető út a fontos. Így, hat és fél évad után már hatalmas rajongóbázist épített fel, akik tűkön ülve várják az évnek azt az időszakát, amikor adásba kerülnek az új részek, hogy utána újabb egy év múlva derüljön csak ki, hogy mivel folytatódik a félbehagyott cselekmény. Ez pedig többek között arra jó, hogy az igazán fanatikus rajongók elméletekkel, teóriákkal töltsék meg a különböző tematikus fórumokat, történetről-történetre dekódolják a látottakat, olvasottakat, másodlagos jelentést, elrejtett utalást keresve ott is, ahol éppen nincs. Magam is érdeklődéssel bújtam a világhálót a teóriák kapcsán, azonban a jelenség mára már olyan méreteket öltött, hogy rajongó legyen a talpán, aki tudja követni az egyre elszálltabb elméletek tömkelegét, ami gyakorlatilag egy párhuzamos valóságot alkot a sorozat világával. Nem beszélve arról, hogy a Trónok harca olyannyira a popkultúra részévé vált, hogy az élet számos területéről visszaköszön (internetes mémek tömkelege, tematikus fesztiválok, pólók, poszterek, mindennapi használati tárgyak és még sorolhatnánk).

Fotó: HBO

A Trónok harca tehát sokunk életének része lett, egy, a mi valóságunkkal párhuzamosan alakuló fikciós világ, amelybe nagyon rövid ideig nyerhetünk betekintést, de olyan élményekkel gazdagít, amit sokáig emlegethetünk, illetve többször újranézhetünk, újraolvashatunk, ugyanakkor aggódhatunk kedvenc szereplőink jövendőbeli sorsáért. Rajongóként valljuk be, éppúgy érdekel az, hogy mi fog történni a westerosi tél után, mint például az, hogy a valóságban melyik ismerősünk házasodik meg legközelebb.

Arya, Sansa, Danaerys, Havas Jon, Jorah Mormont, Samwell Tarly, Cersei Lannister, Mellisandre, Bran Stark, a Véreb, Stannis Baratheon, Missandei, Brienne, Theon Greyjoy nevei éppúgy ismerősen csengnek sokunknak, mint a hétköznapi ismerősöké, de azt is tudjuk, hogy Joffreynál ellenszenvesebb szemétláda talán csak Ramsay Bolton lehet.

Fotó: HBO

Csábító az ellenséget gonosznak látni. De minden eddig megvívott harc mindkét oldalán vannak jók és gonoszak
– mondja az egyik szereplő, Ser Jorah a sorozatban. Épp ez adja a sorozat sava-borsát, hogy a legtöbb szereplő nem egyszerűen jó, vagy rossz, hanem folyamatosan fejlődő és alakuló hús-vér karakter. Lehet, hogy az egyik szezonban még gonosznak tűnik, de az események hatására később teljesen megváltozik. Megtörténhet, hogy épp olyant cselekszik, amivel végérvényesen belopja magát a szívünkbe, vagy épp megutáljuk, de nem tudunk közömbösek lenni egyik szereplő iránt sem. A karakterek ugyanakkor bármilyen különleges képesség birtokában is legyenek, mégis látjuk őket esendő, hétköznapi emberekként, ők azok, akik sok esetben nehéz döntéseket hoznak meg, vagy épp spontánul cselekszenek, és vagy azonnal, vagy később viselik a tetteik következményeit.
 
Fotó: HBO
 
Ugyanakkor természetfeletti jelenségek nincsenek szájbarágva, mint sok más fantasy esetében, emellett pedig nem törvényszerűen következnek be a nem hétköznapi történések. Ugyanakkor ez az a történet, ami nagyon erős női karaktereket vonultat fel: általában az események hatásainak következtében erősödik meg egy-egy jellem, vagy épp veszi át a dolgok fölötti irányítást egy megerősödött női szereplő.
 
A vallás megjelenítésében is egyedinek számít a Trónok harca-univerzum: míg az északiak az ősi hitben próbálnak megmaradni, addig a Westeroson elterjedt legtöbb követővel rendelkező vallás a Hit, amely egy hétarcú istent követ: az Apához, az Anyához, a Szűzhöz, a Harcoshoz, a Kovácshoz, a Vénasszonyhoz és az Idegenhez mind-mind más kérésekkel lehet fohászkodni, annak függvényében, hogy kinek a segítségére van a legnagyobb szükség. De ott vannak Westeros világában még a Tűzisten, R’hllor követői: papjaik és papnőik a tűzből merítik az erejüket, és abban látják meg a jövőt, ugyanakkor egy hős, a Fényhozó visszatérésében hisznek, aki legyőzi a hosszú tél sötétségét és minden borzalmát. A Vas-szigetek lakói azok, akik a Vízbefúlt Istent követik, és azt tartják, hogy ami meghalt, nem halhat meg többé, de ott vannak a bravosiak, akik a Sokarcú Istenben (aki tulajdonképpen maga a Halál) hisznek. Ha nem lenne elég a hatalmasok játszmája, és a házak között feszülő ellentét, akkor időnként a vallás miatt kavarodik fel az amúgy sem nyugodt westerosi állóvíz.
 
Fotó: HBO
 
A Tűz és a Jég dala-szágában gyakorlatilag generációváltás zajlik: a sorozat első szezonja után az uralkodók gyerekei veszik saját kezükbe a sorsukat, és próbálnak túlélni ebben a számukra kegyetlen világban. Történelmi idők ezek, hiszen tudjuk, hogy az ő kezükben van a megmaradás kulcsa, ugyanakkor a szülők hibáiból tanulva, ők azok, akiknek a vállára nehezedik a világ egy részének sorsa, sok esetben döntéseiktől függ, hogy éppen hogy alakul a westerosi, vagy essosi jelen és jövő.
Ilyen komplex tehát a Trónok harca világa, aki tehát úgy dönt, hogy becsatlakozik ebbe az utazásba, nem valószínű, hogy csalódni fog. A szereplők elhelyezkedtek a képzeletbeli sakktáblán, a hét éves játszma alatt pedig sokan kihullottak, vagy éppen átalakultak. Már azt is tudni, hogy közel a történet vége: a jelenleg futó hetedik évad az utolsó előtt és még nem tudni, hogy 2018-ban, vagy 2019-ben érkezik az utolsó, hat epizódos évad, amiben kiderül, hogyan éli túl a hosszú telet Westeros népe, illetve, hogy a jelenlegi versengők közül ki ül végül a Vastrónra.ű
{P11}
Addig azonban lesz még pár meglepetés, születik számos teória, és sokat kell még várnunk. Ami biztos, hogy
 
megéri ez a várakozás, hiszen az évről évre visszatérő és bővülő produkció minden tekintetben nagyobb lesz, és nem kétséges, hogy grandiózus lezárást szállít majd.
 
Az egy másik kérdés, hogy a Tűz és a Jég-sagát ismerve ez lehet, hogy keserédes lesz, de nem Trónok Harca lenne, ha nem valami meglepővel rukkolnának elő a készítők.
 
Csak győzzük kivárni!
{P12}