A Metallicától Verdiig: rockerből lett neves operaénekes Pataki Adorján
A Magyar Állami Operaház 380 művésze és munkatársa vett részt a Kárpát-Haza Operatúrán, a Hunyadi opera címszerepét mégis egy dicsőszentmártoni szólista énekelte. Pataki Adorján amúgy egy „lirico-spinto” hang az operában, ahogy ő mondja, Verdi-párti hangja van, amelyet leggyakrabban a Kolozsvári Magyar Operában hallhatunk.
– Maros megyeiként Maros megyében lépett fel, de a Magyar Állami Operaház művészeként. Mit jelentett ez?
– Számomra nagy megtiszteltetés volt és öröm. Budapesten vendég vagyok, de sokszor meghívnak énekelni címszerepekbe is. Mivel dicsőszentmártoni vagyok, sokat jelentett az erdélyi turné keretében a Maros megyei fellépés.
Nem mondom, hogy nagyobb a tét, ugyanis mindenütt ugyanolyan jól kell énekelni, de itthon mindig több izgalommal jár.
– Hogyan lesz manapság valaki operaénekes? Ráadásul úgy tudom, hogy Metallicáról váltott annak idején.
– Dicsőszentmártonban nem igazán volt zenei nevelés ilyen téren. Nyolcadikos korban mindenki metált hallgatott, s konkrétan Metallicát. Én akkor bementem a boltba, s volt egy Metallica-kazetta és egy Mozart-kazetta is, ami aztán nagyon megfogott akkor engem. Akkor úgy döntöttem, hogy szeretnék több komolyzenét hallgatni. Nemsokára felkerültem a Kolozsvári Református Kollégiumba, ott énekeltem a kórusban, s azt mondták, szép hangom van. Akkor ott kötelező volt bérletet váltani a Kolozsvári Magyar Operába, de nekem nagyon meg is tetszett az egész. A kollégáim ellógtak, de én ott ültem, s hallgattam, aztán tizenegyedikes koromban már énektanárral dolgoztam. Azóta is folyamatosan.
– Merthogy a hangot folyamatosan képezni, fejleszteni, karbantartani kell?
– Igen, a hang olyan, mint egy sport, ha csak a technikai részét vesszük. Mert akik száz métert futnak, azok sem először sprintelnek életükben. Ők edzenek, mi gyakorolunk, mert a hangot is formában kell tartani, nekik vannak edzőik, nekünk énektanáraink.
– Innen egyenes út vezetett a zeneakadémiára, s onnan a Kolozsvári Magyar Operába.
– Zenepedagógiára felvételiztem, másodéven átmentem ének szakra, s még az egyetem befejezése előtt már nagy szerepeket kaptam a Kolozsvári Magyar Operában. Utána fel is vettek, s kisebb szerepeket nem nagyon énekeltem, mindig nagy szerepeket kaptam.
– S hogy jött képbe a Budapesti Operaház?
– A budapesti operaházban 2011-ben léptem fel először egy Verdi-operában, s azóta folyamatosan hívnak, évente két-három produkcióban is benne vagyok. Németországban szoktam fellépni, de legközelebb Madridban lesz jelenésem.
– Mitől különleges egy operaénekes? Vannak tulajdonságok, amelyekkel rendelkeznie kell egy operaénekes hangjának?
– Operára való énekléshez olyan adottsággal kell születni, hang meg muzikalitás kell legyen, zenei fül, de ennyi nem elég. Sok munkával is jár.
– Az ön hangja milyen?
– Lirico-spinto. Ez azt jelenti, hogy nem egy könnyed Mozart-hang, se nem drámai, hanem a kettő között van. Főleg Verdire alkalmas, aki Verdit énekel, az általában spinto-hangú. Amúgy azt mondják még rám, hogy olaszos a hangszínem, meg olaszos technikával énekelek is. Az én hangom Verdi-párti.
– Egy operaénes szabadidejében is operát hallgat?
– Nem csak, szabadidőmben bármilyen jó zenét meghallgatok.
– Metallicát is?
– Depeche Mode, U2, Sting mind jöhet. Számos múlt századi tenort is hallgatok, már akikkel készültek felvételek.
– Operaénekesekből van kedvence? Olyan, akit példaképnek tekint?
– Franco Corelli, Helge Rosvaenge meg Franco Bonisolli.
– Mi a véleménye a hazai és a magyarországi operáról, a színvonaláról, a népszerűségéről?
– Magyarországon nagyon beindult az opera népszerűsítése, sokat reklámozzák, sok program van, amire a közönség el tud jutni Budapestre, vidékről is buszokat szerveznek, sorozat-előadások vannak. Nálunk is népszerűsítik, a Kolozsvári Magyar Opera is turnézik, de ritkábban. Nálunk kevesebb a pénz ilyesmire.
– Mit tapasztal, milyen a közönsége az operának?
– Azt tapasztalom, hogy kezdenek a fiatalok is járni az operába, nem csak az idősek, s remélem, ez fejlődni fog.
– Hol képzeli a jövőjét? A Kolozsvári Magyar Operában vagy valamelyik külföldi operaházban?
– Szeretnék Kolozsváron maradni, de úgy, hogy külföldön is fellépjek, tapasztalatot szerezzek. Sokat számít, ha új házba megy az ember, különböző karmesterekkel, rendezőkkel készít egy új produkciót, abból sokat lehet tanulni. A tapasztalat pedig sokat számít.
– Akkor Kolozsváron megtalálta a helyét? Ott is telepedett le, családot vállalt.
– Igen, van egy Endre nevű fiam, aki nagycsoportos most, jövőtől kezdi ő is a zeneiskolát. A feleségem, aki nagyon sokat támogat engem – mert az énekeseket kell támogatni – csellista az operában. Jövöget a gyerek is az operába, bár kicsi még, végig szokta hallgatni az előadást. Az operettet azonban nem szereti, amikor van egy kicsi próza, már nem érdekli
Pataki Adorján Dicsőszentmártonban született 1981-ben, zenét a Kolozsvári Református Kollégiumban kezdett tanulni, majd 1999-től a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia canto szakán tanult Marius Vladnál. 2005 októberétől a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese, de közreműködik az aradi, váradi, szebeni, szatmári, brassói, krajovai, vîlcea-i, jászvásári, botoșani-i filharmóniákkal, a Bukarasti Kamarazenekarral, a Kolozsvári Román Operával, a Temesvári Nemzeti Operával, a Budapesti Operával. Holland, osztrák, svájci turnékon vett részt.
2006: Traian Grozăvescu Nemzetközi Énekverseny Lugozs, Románia - Különdíj a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetsége részéről.(UCMR).
2009: Ionel Perlea Nemzetközi Dalverseny Szlobozia, Románia - Legjobb kamarazenei előadó különdíj.
2010: IX. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíja és Duna Televízió különdíj.