Immunerősítés ősszel: természetes vitaminforrások

Orbán Éva 2017. október 04., 16:17

Ősszel egyre gyakoribb a megfázás, influenza kialakulása, amely közvetlenül kapcsolatba hozható a szervezet ellenálló képességének gyengülésével is. Az immunrendszer erősítéséért sokat tehetünk, főként a rostban gazdag táplálkozás és minőségi étrend-kiegészítők rév&e

Zöldségben, gyümölcsben orvosság. Fogyasztásuk segíti az immunrendszer működését Fotó: Pixabay.com

Az immunrendszer gyengülésének számos oka lehet: az antioxidánsok, vitaminok és más tápanyagok elégtelen bevitele, környezeti terhelések, fokozott alkoholfogyasztás, dohányzás, mozgásszegény életmód, túlzott gyógyszerfogyasztás − elsősorban antibiotikum-kúrák −, nem megfelelő étrend (minek következtében a szervezetben, elsősorban a vastagbélben, felhalmozódnak bizonyos mérgek és salakanyagok).

„Táplálékod legyen orvosságod”

– mondta Hippokratész, és ennek a mondásnak napjainkban is nagy a jelentősége, mivel az immunsejtek 70 százaléka a vastagbélben található, így az itt lerakódott mérgek, salakanyagok hatására a bélflóránk állapota is felborulhat, amely közvetlenül befolyásolja a szervezet védekező mechanizmusainak hatékonyságát.

{A}

A mérgek és salakanyagok káros hatásainak megszüntetésére kiválóan alkalmas egy őszi immunerősítés. A méregtelenítést és béltisztítást rostokban gazdag táplálkozás valamint minőségi táplálék-kiegészítők segítségével érhetjük el. Ezt kell kövesse a bélflóra egyensúlyának helyreállítása, probiotikus (jótékony) baktériumok pótlása révén. Erre a legalkalmasabbak a probiotikumok vagy a probiotikus tulajdonságú élelmiszerek, italok (erjesztett tejtermékek, joghurtok, érlelt sajtok, kefír, káposztafélék) fogyasztása. A magas vitamin- és ásványianyag-tartalmú savanyú káposzta, cékla, gyökérzöldségek, alma, körte, sütőtök fogyasztása az őszi immunerősítés utolsó lépése.

Gyümölcs, zöldség és ami benne van

Alma: a benne található pektin az egyik leghatékonyabb vastagbéltisztító rost, erős antioxidáns, nagyszerű méregtelenítő, javítja az emésztést, csökkenti a káros (LDL) koleszterin szintjét.

Füge: E- és B-vitaminokban gazdag, tisztítja a vért, javítja az anyagcserét, erősíti a csontokat, enyhítheti a légúti panaszokat, serkenti a gyomor-, máj- és epeműködést.

Körte: erős méregtelenítő és béltisztító hatású, valamint C- és B-vitamintartalmú.

Cékla: kiemelkedő a kálium-, A-, B- és C-vitamin tartalma, antioxidáns hatású karotinoidokban gazdag, máj-, vese- és vastagbél méregtelenítő hatású.

Savanyú káposzta: rendkívül magas C-vitamin tartalmú, javítja a májfunkciót és az emésztést, tejsavbaktérium tartalma révén hozzájárul a bélflóra egyensúlyának helyreállításához.

Sütőtök: gazdag C-vitaminban, folsavban, karotinoidokban, magas káliumtartalma által vértisztító, méregtelenítő tulajdonságú.

Külön említést érdemelnek a citrusfélék, a narancs, grapefruit, citrom, továbbá a kivi, magas C-vitamin tartalmuk miatt.

Segítő növények

Klinikailag bizonyított immunstimuláns hatású gyógynövények a fagyöngy, bíbor kasvirág (echinacea-készítmények), a cickafarkfű, a körömvirág és a kamilla, a pemetefű, a gyermekláncfű levele és gyökere. Az egyre hűvösebb időszakban jólesik a csipkebogyóból, bodzából, homoktövis bogyóból és levélből, citromfűből, borsmentából készített tea, amit lehetőleg mézzel ízesítsünk, rendkívül gazdag ásványi anyag-, aminosav-, vitamin- és nyomelem tartalma végett.

Fogyasszunk minél több friss fűszernövényt,

használjunk gyömbért, fahéjat, szegfűszeget, kakukkfűt, rozmaringot, ezek, hatóanyag-tartalmuknál fogva gátolják a baktériumok szaporodását, stimulálják immunrendszerünket.

Milyen multivitamint?

A táplálék-kiegészítők, immunerősítők szedéséről sem kell lemondani, de egyes szerek alkalmazása előtt célszerű szakemberrel konzultálni. Számos immunrendszert erősítő készítmény található a boltokban, kevésbé ismert azonban, hogy ezek hatásosságát többnyire csak laboratóriumi sejttenyészeteken tesztelték.

Az eddigi legerősebb bizonyítékok a cink kedvező hatásáról születtek. A cink (marhahúsban, hüvelyesekben található) segít gyógyítani a megfázást azáltal, hogy megakadályozza a vírusok szaporodását, azonban a betegség megelőzésére való hatásáról nincsenek tudományos bizonyítékok.

A biztonságban szedhető napi cinkmennyiség 40 mg, a túl sok cink csökkentheti az immunrendszerünk működésének hatékonyságát.

Antioxidánsként viselkedik még a szelén. A nyomelem megtalálható többek között a paradicsomban, brokkoliban, hagymában, búzacsírában, korpában, tonhalban, állati belsőségekben, szárnyasokban, vörös húsokban, brazildióban, valamint jó szelénforrás még a tej, tejtermékek és a vaj. Ugyancsak hasznosak az immunrendszer működéséhez az omega-3 zsírsavak is, melyek többek között gyulladáscsökkentő hatásúak. Ezek megtalálhatók a mélytengeri halakban (lazac, makréla, hering, szardínia) és a lenmagban.

Az egyik legkönnyebben hozzáférhető rost- és vitaminforrás az alma Fotó: Pixabay.com

A C-vitamin mellett a D-vitamin (tojás, zsírdús tejtermékek) is segít a fertőzések ellen, ez utóbbiról kiderült, hogy hiánya összefüggésbe hozható az influenza és más légúti fertőzések kialakulásával is. Fontos a megfelelő B12-vitamin-ellátottság (minden állati eredetű ételben megtalálható), ez a normál vérképzéshez fontos anyag, biztosítja, hogy sejtjeinkhez eljussanak a tápanyagok.

Az immunerősítő étrend fontos részét képezi a szervezet megfelelő folyadékellátása,

ezzel védjük a szemet, az orrot vagy a szájnyálkahártyát a kiszáradástól, és így megnehezítjük a kórokozók szervezetbe jutását.

Gyengített baktériumok

Nem utolsósorban léteznek gyógyszerkészítmények, amelyek gyengített formában tartalmaznak olyan baktériumtörzseket melyek kiváltó tényezőként szerepelnek egyes felső légúti fertőzésekben. Ezen készítményeknek a megfelelő időben és adagban való használata során immunrendszerünk „védettséget okozó ellenanyagokat” termelhet, ezáltal megelőzve a fertőzés kialakulását. Az egyes szerek alkalmazása előtt célszerű szakemberrel konzultálni, ily módon választ kaphatunk arra is, milyen mellékhatásokkal számolhatunk, az egyes szereknek milyen ellenjavallatai vannak, illetve mely anyagok segítik vagy gátolják egymás felszívódását.

A szerző allergológus, klinikai immunológus szakorvos