Rugalmasság és tolerancia: híd a generációk között

A generációk között mindig is volt távolság, de mostanában ez mintha egyre nőne. A nagyszülők úgy érzik, bárhogy igyekeznek, nehezen tudják megtalálni a közös hangot az unokákkal. Mit tehetünk, hogy áthidaljuk ezeket „szakadékokat”? Erről Kopacz Imola klinikai szakpszichológust kérdeztük.

A marosvásárhelyi szakember sokat foglalkozik az idősekkel, több mint két évtizede hozta létre a Magányosok Klubját, rengeteg embernek teremtett közösséget, nyújtott segítő kezet. Beszélgetésünk során arra emlékeztetett, hogy egyre inkább olyan világban élünk, ahol nincs tabutéma, mindenről lehet és kell beszélni, s az egyik fontos tényező, amire figyelnünk kell, az a másik ember megismerése és elfogadása, s ehhez mindenképp rugalmasnak kell lennünk, s nyitott szemmel kell járnunk közösségeinkben.

{A}

„Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mi gyermekünk, unokánk egy kis zseni, már megszületéskor tudott egy pár angol szót és úgy kezeli a számítógépet, mint senki más. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy a többi gyerek is hasonló »szupertulajdonságokkal« rendelkezik, hiszen olyan gyorsan fejlődnek, hogy néha alig tudjuk követni. Két fontos szempontot kell ilyenkor szem előtt tartsunk, hogy nemcsak a mi unokánk, hanem

Az unoka, a fiatal is hasonló módon meg kell ismerje a nagyszülőket, a körülötte élő felnőtteket, fel kell ismerje, hogy vannak hasonlóságok és lényeges különbségek is közöttük. Ha képes erre, akkor sokkal jobban tud mozogni, boldogulni szűk és tágabb környezetében” – fejtette ki a pszichológus.

Kopacz Imola rámutatott: az elmúlt tíz évben olyan gyorsan alakult az élet, megváltoztak a szokások és sok minden más, hogy folyamatosan résen kell lennünk, tanulnunk kell, rugalmasan alkalmazkodnunk kell azokhoz az élethelyzetekhez, amelyekben épp vagyunk.

„Valamikor a színházba azért jártunk, hogy szép, míves beszédet halljunk, most egy-egy előadásnak olyan a stílusa, hogy a cifra beszédéről ismert valamikori kocsis elszégyellné magát, ha hallaná. Hiába csodálkozunk, hogy a fiatalok is sok, szerintünk csúnya szót használnak, ha már a színházban is ilyent hallanak, nem beszélve a tévéadásokról, internetes videókról.

Vannak fiatal pácienseim, akiket nehezen értek meg a szóhasználatuk miatt. Néha könyveket kölcsönöznek nekem, elolvasom őket, hogy jobban megérthessem őket.

Nem szabad elzárkóznunk egymástól, a változástól. Ha tudálékosak vagyunk, ha csak a magunk igazát hajtogatjuk, s azt mondogatjuk, hogy ezek a mai fiatalok, ha nem nyitottsággal közeledünk egymáshoz, akkor nem tudjuk megismerni egymást” – hangsúlyozta a szakember.