Baj van? Egy hívásnyira van a segítség

R. Kiss Edit 2017. november 01., 14:46

Meg kell tanulni segítséget kérni akkor, amikor nagyon összekuszálódnak a dolgaink, és nem találjuk a kiutat. Ez bárkivel előfordulhat, nem szégyen szakemberhez fordulni – biztatja a lelki problémákkal küszködőket Simó Irma, az SOS Telefonos Lelkisegély-szolgálat szakmai vezetője.

Sokan az utolsó pillanatban telefonálnak Fotó: Pixabay.com

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen működteti az SOS Telefonos Lelkisegély-szolgálatot az Áradat Egyesület. A szervezet 16 önkéntese hétfőtől péntekig 19 és 23 óra között fogadja a lelki nehézségekkel küszködők hívásait.

Telefonszámaik: 0754-800 808 és 0723-800 808.

Simó Irma, az egyesület elnöke, aki klinikai pszichológusként a szolgálat szakmai vezetését is végzi, elmondta, szeretnék, ha a jövőben Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron is lehetne őket hívni, hosszú távon pedig az is cél, hogy 24 órában elérhetők legyenek. Nemcsak este, hanem például reggel is vannak nehéz pillanatok, az Európában több évtizedes múlttal működő krízisszolgálatoknál pedig már letisztult az az igény, hogy egész napos és éjszakás segítségre van szükség – fejtette ki.

Ha túl sok a probléma

Közismert, hogy Hargita megyében élen járunk az öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok számát tekintve – említette Simó Irma. Kifejtette,

sajnos gyakran öngyilkossági kísérletekben keresik a megoldást azok, akik úgy érzik, az életüknek nincs értelme,

nem tudnak megbirkózni a problémáikkal, túl nagy nyomás nehezedik rájuk, nem látják a kiutat. Mások belebetegszenek, vagy depressziót, más pszichés problémát hoz elő a reménytelenség. A telefonszolgálat a krízis idején vagy annak megelőzésére tud segítséget nyújtani, egy szelete a szociális segítő hálónak.

Információval is segítenek

A telefonszolgálatnak három funkciója, célkitűzése van. Simó Irma ismertette, az egyik a tájékoztató, diszpécser funkció, ami azt jelenti, hogy információval is tudnak segíteni a hozzájuk fordulóknak. Például, ha valaki felhívja őket, hogy a hozzátartozója alkoholista, és nem hajlandó segítséget kérni, ő viszont szeretné tudni, hová lehet fordulni, akkor a telefonos szolgálat önkéntese amellett, hogy elbeszélget a hívóval, meghallgatja, bátorítja, meg tudja adni az elérhetőségeit is azoknak a szervezeteknek, amelyek szenvedélybetegeknek szerveznek programokat.

Csak egy gombnyomás. Amióta mobiltelefon van, a férfiak is gyakrabban telefonálnak Fotó: Sándor Csilla

Ha szenvedélybeteg hívja őket, a beszélgetés során őt is tájékoztatják arról, hogy milyen szervezetek tudnak számára segítséget nyújtani.

Megelőzés: rendteremtés

A megelőzés a lelkisegély-szolgálat másik célkitűzése. Ez azt jelenti, hogy bárki hívhatja őket, aki úgy érzi, összekuszálódtak a szálak az életében, nem látja át a dolgait, nagyon fáradt, erőtlennek érzi magát a megoldáshoz. Akár autóból, utcáról is felhívhatja az illető a szolgálatot, olyan is van, aki például útban egy kiküldetés fele telefonált nekik. Ilyenkor egyfajta rendteremtés történik, azáltal, hogy a hozzájuk forduló hangosan gondolkodik – mutatott rá Simó Irma. Egy ilyen beszélgetés során a segítő hozzájárul, hogy letisztuljon a hívó problémája, hogy el tudjon indulni a megoldás fele. A lelkisegély-szolgálatot névtelenül is fel lehet hívni.

Ha már krízis van

A szolgálat harmadik célkitűzése a krízisben, a válsághelyzetben való segítségnyújtás, például öngyilkossági beszűkült állapotban. A krízis kezelése elsőrendű feladata a telefonszolgálatnak, mert fennáll a veszélye, hogy a válságban lévő ember olyan megoldáshoz folyamodik, ami zsákutca – emelte ki a lelkisegély-szolgálat vezetője. Rámutatott, ha egyidejűleg kettőnél több hívásuk lenne, akkor annak van prioritása, aki életveszélyben van. A szolgálatnál egyszerre két ügyeletes dolgozik, két telefonvonaluk van.

Egyre több idős telefonál azért, mert nehezen birkóznak meg a fájdalommal, a magánnyal, a „hogyan tovább Fotó: Barabás Ákos

Az utóbbi időben gyakran fordulnak a telefonszolgálathoz az egzisztenciális problémákból adódó gondok miatt, például olyan helyzetben, amikor a fiatal külföldre távozott dolgozni, az idős rokonok, szülők pedig itthon maradtak – tudtuk meg.

Idős szülők hívják őket azért, mert nehezen birkóznak meg a fájdalommal, a magánnyal, a „hogyan tovább" félelmével,

de van, hogy külföldről telefonálnak nekik a szüleikért aggódó vagy a helyüket kereső, odakint nehezen beilleszkedő fiatalok. Simó Irma még ismertette, a mindenkori lelki megterhelés miatt is gyakran kérnek tőlük segítséget. Sajnos ez is jellemző itt Székelyföldön, hogy nem beszélünk az érzelmeinkről, időben nem orvosoljuk a gondokat, és robbanásszerűen jelentkezik az agresszió, akár verbális, akár fizikai téren, elég sok ilyen hívásunk van – részletezte. Elmondta, sokan panaszolják, nők és férfiak is, hogy már nem bírják azt, ahogyan beszélnek hozzájuk, a megaláztatást, a fájdalmat, a lelki terrort.

Elindulni a változás útján

Ki lehet-e törni ebből a körből, van-e példa arra, hogy radikálisan változtat valaki – kérdeztük Simó Irmát. Sokéves tapasztalata alapján úgy látja, aki lelkileg egészséges és elege van a problémákból, az akar változtatni: elindul az úton, hogy rendezze az életét, beiratkozik például egy önismereti csoportba, elmegy egy közösségbe vagy szakemberhez fordul.

„Lehet, hogy hívnak néhány hétig, aztán majd egy év múlva jeleznek ismét vissza, hogy jól vannak. Annyi visszajelzés jön, amennyi segíti is az önkénteseket, hogy szívvel-lélekkel, lendülettel tegyék a dolgukat esténként”

– mondta. Megtudtuk, rendszeresen visszatérő hívások is vannak, általában gyógyszeres kezelés alatt álló pszichés betegek, akik ideig-óráig támogatást, bátorítást igényelnek, és akik már nem nagyon tudnak változtatni az életükön, a betegségük olyan pszichológiai kórkép, amiből nem tudnak kilépni.

Férfiak és nők is

A telefonos lelkisegély-szolgálat tizenkét éve alatt volt olyan időszak, amikor többnyire nők, de olyan is, amikor többnyire férfiak fordultak hozzájuk. A mobiltelefon révén a férfiak is könnyebben felhívják őket, nem kell keresni a szabad vezetékes telefont, mint az elején – mesélte el Simó Irma. Az időszakot illetően érdekesség, hogy sok hívásuk volt például augusztusban, amikor azt gondolnánk, hogy szabadságon, nyaraláson vannak az emberek, és ilyenkor kevesebb a lelki gond.

Egyébként az időjárás is befolyásolja a hívások számát, a ködös, rossz időt nehezen bírják a depresszióra hajlamos emberek,

de alapvetően nagyon változó, hogy milyen időszakban, körülmények között kérnek segítséget – mutatott rá a pszichológus.

A szolgálat egyik célkitűzése a krízisben, a válsághelyzetben való segítségnyújtás Fotó: Pixabay.com

Simó Irma szerint előrelépés, hogy az utóbbi években Székelyföldön is egyre többen fordulnak személyesen is képzett szakemberekhez terápia, tanácsadás, lelki gondozás érdekében. Azonban úgy látja, általában még mindig túl későn történik ez. „Sokkal korábban kellene beszélgetni, amikor még nincs krízis, nincs gyógyszer. Ne legyen büszkeségi kérdés, hogy ha bajban vagyok, akkor segítséget kérjek, hisz mindenkinek lehet nehéz időszak az életében” – összegzett.