Hogy ne legyen mumus a kórház: Dr. Lili színre lép

Péter Beáta 2017. november 06., 14:02

Vatta Pál, Gipsz Jakab, na meg Fecsi, Szörcsi, Kázmér, Lapóc és Hosszúfül is – ők azok, akik Dr. Lilivel az élen egy-egy mese által játékosan bevezetik a gyerekeket, hogy mi is történik velük, ha netán orvoshoz vagy kórházba kerülnek. Mindez pedig egy sürgősségi osztályon dolgozó asszisztensnő kreativitásának köszönhető.

Csikós Farkas Kata. Az asszisztensnő, aki babákat varr és mesét is ír Fotó: Csikós Sándor

Éppen egy évvel ezelőtt írtunk a Csikós Farkas Katáról és az általa készített Dollydol-babákról. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályán dolgozó asszisztensnő a gyerekosztály sürgősségi részlegére is készített egy babát, amelyet a Dr. Lili nevet kapta és hivatása lett, hogy a gyerekek szorongását oldja játékos formában. Akkor még csak elképzelés volt, ami mára meg is valósult, azaz egy mese írása, amelyben Dr. Lili mondanivalóját fogalmazza meg a kórházról, a sürgősségen használt eszközökről, hogy amikor a gyerekek először találkoznak ezekkel, ne ijedjenek meg, és kicsit természetesebbnek találják azt, ami a kórházban fogadja őket.

„Szeretném, ha a kórház nem mint a mumus megtestesítője jelenne meg a kicsi fejükben, hanem mint egy olyan hely, ahová gyógyulni jönnek”

– fogalmazta meg az ötletgazda.

Lili doktornő születésével kezdődött az egész

Cikkünk nyomán meg is kereste őt a Kreatív Kiadó egyik munkatársa, Tekei Erika és jelezte, hogy szívesen elolvasná majd a kéziratot, sőt a kiadására is vevők lennének. Így Csikós Farkas Kata írni kezdett. „Megírtam az első mesét, mondták, hogy nagyon szép és jó, de még kellene négy-öt ebből. A fogászati és a műtéti előkészítést nem vállaltam, mert szakmailag nem vagyok kompetens a témában, viszont a gipszelést és a kis sebészeti ellátást igen. Közben megkértem Forró-Erős Gyöngyit, hogy pszichológus-szemmel is olvassa át a szöveget, hogy tényleg segítség legyen a gyerekek számára. Ő ajánlotta figyelmembe Kelemen Kinga illusztrátort, akinek már volt egy kisebb illusztrált kiadványa, a Bögremanók, és ezek az illusztrációk nekem nagyon tetszettek. Felvettem vele a kapcsolatot és nagy örömömre, lelkesedéssel fogadta a megbízást. Rendelkezésére bocsájtottam a könyvben szereplő eszköztárt és kértem, hogy minél élethűbbek legyenek az eszközök, hasonlítsanak az eredeti kórházi eszközökre, ugyanakkor legyenek megszemélyesítve: legyen arcuk, szemük, szájuk, hogy barátságosabbnak tűnjenek a gyerekek számára” – mesélt a könyv születésének körülményeiről a szerző.

Útra kel a csipet-csapat. Kelemen Kinga illusztrációja.

A kiadvány néhány hete meg is született. A Lázálom Lilivel – Egy óriás kórházi kalandjai című könyv három mesét tartalmaz: Lázálom Lilivel, Gipszkaland, valamint a Tű, Cérna, Olló címűt, amelyekből a gyerekek megtudhatják, hogy mi történik, ha magas láz, vagy baleset miatt kórházba kerülnek, mire is kellenek az ott használt műszerek, és hogy az orvosok és asszisztensek mind azért dolgoznak, hogy a gyógyulást elősegítsék.

„Asszisztensként feladatomnak éreztem, hogy felkészítsem a gyerekeket arra, hogy miből áll az orvosi vizsgálat, hogy mi fog történni velük a következő néhány órában amíg a sürgősségen tartózkodnak.  Rá kellett jönnöm azonban, hogy az az idő, ami egy gyerekre jut egy vizsgálat alkalmával, kevés ahhoz, hogy a gyermek megnyugodjon, és a szülők közreműködésére is szükség van” – magyarázza a szerző. Hozzátette:

nehéz elvárni a szülők együttműködését, ha sokuknak szavaik sincsenek arra, hogy mi miért történik a gyerekkel a kórházban.

Így született meg a mese ötlete, hogy a gyerekek nyelvén mutassa be az eszközöket és azok feladatkörét. És ki más tud a legszebben, legkedvesebben mesét olvasni a gyereknek, ha nem a szülő? Csikós Farkas Kata az utószóban éppen ezért elsősorban a szülőket szólítja meg, javaslatokat fogalmazva meg arról, hogy mire figyeljenek oda, ha a gyerek jelenlétében kórházról esik szó. A könyv tehát szülőnek, gyereknek egyaránt segítség lehet.

A megvalósult álom. Pár hete forgatható a kiadvány

A kiadvány megjelenése a Dr. Lili-projekt első lépése csupán, hiszen a kis csipet-csapat karöltve a Juventutti Alapítvánnyal útra kel, hogy óvodásokat és kisiskolásokat látogasson meg. Csikós Farkas Kata a tervek szerint tematikus órák keretében tart majd foglalkozásokat a témában, ahol bemutatja a mesék szereplőit: Fecsit, Hosszúfület, Mancsot, Tűt és a többieket. Mint mondta, a mesék szereplőinek névadását megkönnyítette az, hogy többnyire olyan neveket adott az eszközöknek, amelyek kapcsolódnak a funkciójukhoz.

„Például Hosszúfül tényleg egy hosszú fül, mert azért volt kitalálva, hogy az orvos ne kelljen ráhajoljon a beteg mellkasára, hanem bizonyos távolságból meg tudja hallgatni. Szörcsi egy vákuumos kémcső, amely magába szívja, szürcsöli, amit kell. Fecsi a fecskendő, a Pillangókisasszonyt pedig egy gyerekosztályon dolgozó asszisztens inspirálta. Amikor bent voltam az egyik gyerekemmel, ő így nevezte a branült. Pillangókisasszonyt minden nap meg kellett itatni és leragasztani, hogy nehogy elrepüljön. Kázmérnak, a lázmérőnek eleinte nem ez volt a neve. A nagyobbik lányom magyar tanárnője javasolta ezt, amikor odaadtam a kéziratot neki elolvasásra”

– meséli a szerző, rámutatva, hogy nem egyszemélyes a siker, sokan közreműködtek a kiadvány végső formájában.

Könyvbemutatók

Csikós Farkas Kata szerzővel és a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron is lehet majd találkozni novembere 16-án, amikor bemutatják a Lázálom Lilivel – Egy óriás kórházi kalandjai című könyvet, majd november 22-én pedig a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban tartanak könyvbemutatót.