A Wizz Air-sztori: légitársasági titkok egy elszármazott topmenedzsertől

Hajnal Csilla 2017. november 20., 13:51

Abrán György története nem csak azért érdekes, hogy miképpen lett egy marosvásárhelyi, bolyais diákból Európa egyik vezető légitársaságának a kereskedelmi vezérigazgatója, hanem azért is, mert megdönti a világ topmenedzsereiről alkotott előítéleteinket.

Abrán György, aki ott volt a Wizz Air megalapításánál is Fotó: Haáz Vince

Abrán György Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a műszaki egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát, majd nemzetközi karriert futott be. Eleinte annyi köze volt a repülőtársaságokhoz, hogy egy olyan tanácsadó cégnél dolgozott, amely légitársaságoknak adott gazdasági tanácsokat. Svájcban élt hét évet, ott is alapított családot, egy éve hagyta ott a Wizz Airt, és Budapestre költözött családjával. Jelen volt a fapados légitársaság – bár ő ezt a kifejezést nem szívesen használja, mert nem fedi a valóságot, jobban kedveli a diszkont légitársaság vagy az angol low cost carrier megnevezést – alapításánál, az üzleti terv kidolgozásánál, kereskedelmi vezérigazgató lett belőle, ami napi 12 órás munkával, sok stresszel, zsúfolt programmal és utazással járt.

Nem kiváltság a repülés

A marosvásárhelyi sapientiásoknak tartott előadását a Wizz Air alapításának történetével kezdte. Az Európai Unióhoz csatlakozott új államok által gyakorlatilag kinyílt az égbolt, mint mondta, nem kellett már külön engedély arra, hogy egy másik ország légterében repüljön a gép, bárki bárhová repülhetett. A Wizz Air alapítása előtt egy nyugati ember ötször többet utazott repülővel, mint egy átlag kelet-európai.

Érdekességek egyetemistáknak és nem csak Fotó: Haáz Vince

A diszkont légitársaság létrehozásának ötlete tehát jókor és jó helyen fogant meg a Malév korábbi vezérigazgatójának, Váradi Józsefnek a fejében. A Malévtől mentek át szakemberek, pilóták és 2004. május 19-én szállt fel az első Wizz Air gép. Akkor még csak hat A320-as gépe volt a légitársaságnak – mesélt a kezdetekről Abrán György. „Csak Romániából hárommillió ember dolgozik az Európai Unió valamely országában, ez pedig utazásokat generál, jó lehetőségnek bizonyult, amit ki lehetett használni” – tette hozzá.

A Wizz Air üzenete tehát az volt, most már mindenki repülhet, nem csak egy bizonyos réteg kiváltsága a repülés.

Az is fontos, hogy itt az igények diktálják a jegy árát, és ezt a kliensek angol kifejezéssel élve, fair-dealnek, azaz tisztességes üzletnek érzik, mert ha például nincs rá igény, nem kell megvenni az ételt, italt a repülőn, vagy nem kell plusz lábhelyért fizetniük.

Az olcsó jegyek „titka”

Az is kiderült Abrán György előadásából, hogy a Wizz Air jegyei miért jóval olcsóbbak, mint egy hagyományos légitársaságé. Mint mondta, nincs ebben semmi turpisság, hisz több oka is van annak, hogy egy diszkont légitársaság sikeresen tud működni.

Az Unióval kinyílt az égbolt, akkor jött létre a Wizz Air is Fotó: Pixabay.com

A pontból B pontba repül, nincs lehetőség átszállásra, mint a hagyományos légitársaságoknál. Továbbá az a társaság célja, hogy megtöltsék a gépeket, átlagban 91 százalékos kihasználtsággal szállnak fel a Wizz Air-gépek, míg egy hagyományos légitársaságnál ez 75-80 százalékos – mesélte a Wizz Air korábbi kereskedelmi vezetője. Máshonnan is van bevétele a légitársaságnak, nem csak a jegyek árából, autóbérlésből, szálláshelyekből, étel-ital eladásából. A bevétel 30-40 százalékát már nem a jegyek árából nyeri a cég – tette hozzá az előadó. Az is fontos szempont, hogy napi 12 órás kihasználtsággal repülnek a gépek.

„Nem azért indulnak olyan hajnali órákban, hogy kínozzák az ügyfeleket, hanem azért, hogy minél többet legyenek a gépek a levegőben.

A hagyományos járatok napi 8 órát repülnek általában. Továbbá sűrű a székezés is, egy A320-as gépben 180 ülőhely van, egy A321-esben 230, míg egy hagyományos légitáraságnál ugyanez 120-150 szék, tehát azokban kényelmesebben elférnek az utasok – mondta az előadó. „De legalább bőrüléseken elszállítják az ügyfeleket A-ból B-be, olcsón, és ezért éri meg a diszkont légitársaságot választani” – tette hozzá. A diszkont légitársaságok gépei ugyanakkor általában a kisebb reptereken szállnak le, mert kevesebbet kell fizetni nekik. Van amúgy olyan reptér, ahol a reptér fizet a légitársaságnak, hogy szálljon le náluk, van, ahol utasonként 3-5 eurót kérnek, s van, ahol 40 eurót – mindez attól függ, hogy mennyire van egymásra utalva a reptér és a légitársaság – magyarázta Abrán György.

Van létjogosultsága a vásárhelyi reptérnek

Ma már 87 repülője van a Wizz Airnek, 43 országban működik, 550 várospár között van járata, 144 repülőteret használ és 28 bázisrepülőtere van, azaz ahol megszáll a gép és a személyzete éjszakára. Évente 30 millió utast szállít, míg például a Taromnak kétmilliót – tudtuk meg az előadótól.
Abrán György a marosvásárhelyi reptér kapcsán feltett hallgatói kérdésre elmondta, ritkaságnak számít az, hogy három reptér – Kolozsvár, Marosvásárhely, Szeben – ennyire közel legyen egymáshoz, de van létjogosultsága a vásárhelyi reptérnek is, hiszen van másfél-két millió ember a környező megyékben, akiket egy-két gépnyi kapacitással megérné kiszolgálni jövedelmező módon, minden attól függ, hogy milyen állapotú lesz a kifutópálya – mondta.

Egyetemista hallgatóság Fotó: Haáz Vince

A Wizz Airnek nem csak azért sikerült mára Európa vezető légitársaságává válnia, mert jókor alapították jó helyen, hanem azért is, mert a menedzsment hiba nélkül kivitelezett mindent – mondta el az egykori kereskedelmi vezető, hozzátéve saját következtetését: „Ha valamibe belevágsz, legyél vérprofi, és akkor sikerülni fog!”

A Bolyai-szellem segítette

Abrán György a Liget kérdésére elárulta, főként üzleti útjai hozzák haza, Marosvásárhelyre őt a leggyakrabban, arra azonban mindig vigyázott, hogy fenntartsa a baráti kapcsolatait, jövő júliusban szervezik például a harmincéves érettségi találkozót, mint mondta, volt bolyais osztályának fele még itthon él.

Miért olcsó egy fapados jegy? Fotó: Pixabay.com

„Nem költöznék vissza, mert a családom többi része nem tudna már itt beilleszkedni, elég rég elmentem, de igyekszem megtartani a baráti kapcsolatokat. Látok változásokat a városban, amióta visszajárok, a pozitív fejlődésnek is vannak jelei. Sétáltam például a Somos-tető gumis futópályáján és a vár környékén, ahol nagyon minőséginek tűnik a felújítás. Viszont elég zsúfoltnak tűnik a város, sok az autó, a parkolás is nehéz, remélem, tovább dolgoznak azon, hogy hogyan lehet még élhetőbbé, még barátságosabbá tenni a várost” – vázolta Abrán György, aki úgy érzi, a Bolyai Farkas Gimnáziumban tanult matematika elkísérte őt egész karrierje során.

A szakértő szerint van létjogosultsága a marosvásárhelyi reptérnek Fotó: Haáz Vince

„Az életem sok döntésében és a munkahelyeimen is mind szükségem volt az analitikus gondolkodásra, a matematikára, amelyet jó tanároktól tanulhattam meg, a sokat emlegetett Bolyai-szellemben benne volt mindig ez a matematika-tudás is” – vallotta be. Úgy érzi, mindig lehet tanulni mindenkitől, és bár nincs egy konkrét személy az életében, akire példaképként tekintene, igyekszik mindenkitől ellesni a jót.