A kórházba vezető út édességgel van kirakva
Míg Európában a felnőtt lakosság mintegy harmada fektet hangsúlyt a rendszeres testmozgásra, Románia az utolsó helyen áll a heti egy-két alkalommal rendszeresen sportoló lakóit illetően. A mozgásigény a balkáni térségben is egyre növekszik, nálunk viszont egyre több az egészségtelen életmódban felnövő fiatal.
Világszerte egyre több ember fedezi fel a tömegsportok szépségét és hasznosságát. Ha ezt minél kisebb korban teszi, annál hasznosabb – mind a saját, mind környezete számára, véli Erdal Zorba, a Szabadidősport Világszervezetének (TAFISA) vezetőségi tagja.
A statisztikák szerint a zsenge korban elkezdett rendszeres hobbisportolás átlagban öt évvel hosszabbítja meg az életünket.
Kutatásaiban az ankarai Gazi Üniversiti professzora arra a következtetésre jutott, hogy azok a tinédzserek, akik valamilyen szabadidősportot választanak, és azt heti rendszerességgel, azaz legalább két alkalommal űzik, felnőttkorban könnyebben beilleszkednek a társadalomba és sikeresebb emberek lesznek. Ugyanakkor a társadalmi problémákra érzékenyebbek, életerősebb, boldogabb, mosolygósabb emberekké válnak.
– nyomatékosította az Erdélybe látogató és előadást tartó török egyetemi tanár. Bár egy konzervatív országban él és oktat, örömmel tölti el, hogy a lakosság nagy része jelentős szemléletváltáson ment keresztül, és egyre komolyabban kezeli a kérdést. Törökország nagyvárosaiban nem csak fiatalokat lehet kocogni, focizni vagy kosarazni látni utcákon vagy szabadtéri pályákon, egyre több kendős, vallásos mama is részt vesz a parkokban szervezett tornaórákon. Míg 2014-ben a lakosság 10 százaléka vallotta magát hobbisportolónak, a tavalyra ez az arány megháromszorozódott. Törökország azt szeretné, ha 2030-ra az emberek négyötöde sportolna vagy legalábbis mozogna szabad idejében. Erdal Zorba szerint ez a világtrend egyébként a teljes balkáni félszigetre kezd kihatni.
Ehhez képest
Romániát mintha teljesen elkerülte volna a testmozgási láz szele.
Bár az utóbbi másfél évtizedben országszerte számos műgyepes pálya, tornacsarnok és fitneszterem létesült, délutánonként vagy esténként ezeket többnyire középkorúak veszik igénybe. A fiataloknak marad a heti egyetlen, jobb esetben két alkalommal tartott iskolai tornaóra, amiről sokan még így is ellógnak, vagy kamu-igazolásokkal a pálya széléről, telefonjukat simogatva, szemlélik végig. Hazai testnevelési egyetemek sporttanárai panaszkodnak, hogy az általuk oktatott diákok, jövendőbeli tanárok közül egyesek még a tornaórákat is kerülték középiskolás korukban, amit rögtön ki is szúrnak az egyetemen.
Ilyen körülmények közt egyáltalán nem lephetnek meg senkit az Európai Unió statisztikahivatala, az Eurostat októberben közzétett, teljesen lesújtó adatai. Míg az európai férfi lakosság 35,7 százaléka sportol, a romániai férfiak a maguk 14 százalékával a lista végén kullognak. A hölgyek esetében egyenesen katasztrofális a helyzet.
Az európai 26,2 százalék mellett nálunk a nők mindössze 3,7 százaléka végez rendszeres testedzést.
Ezzel az aránnyal Románia messzemenően az utolsó helyen áll. Nicolea Neagu, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora igaznak tartja, hogy a középkorúak sokkal aktívabbak, mint az 1989 után született nemzedék, ám szülőkként ők okolhatók a kialakult helyzetért. „Mifelénk jelenséggé vált a gyermekek túlzott féltése. Ha ehhez még hozzáadódik a számítógép- és okostelefon-függőség, tiszta képet kapunk a mai nemzedékről. Ha egy gyerek nincs kiskorától a szabadtéri játszadozáshoz, mozgáshoz, testedzéshez szoktatva, a későbbiekben számára mindez unalmas, fárasztó, frusztrációt keltő és nem kívánt tevékenység lesz” – állítja a szakember. Nicolae Neagu, aki egyébként az újonnan megjelent egyik testnevelési tankönyv társszerzője, úgy véli, ha a gyermek nem sajátít el bizonyos elemi fogalmakat időben, utólag már késő lehet. Az egyetemi tanár szerint a játékos mozgás nem csak fizikailag, de szellemileg és lelkileg is fejleszti a gyermeket. Azon túl, hogy megismeri a közös játék örömét, megtudja mit jelent a csapatszellem, a győzni akarás. Kérdésünkre, hogy hasznosnak tartja-e egy a nagyszabású tömegsport-rendezvények, versenyek szervezését, ha úgy tetszik a valamikori Daciada újjáélesztését, nyilván egy teljesen más, újragondolt és a politikától letisztított változatban, Neagu úgy vélekedett, hogy bármi, ami a kiskorúak versenyszellemének kialakításához és fejlesztéséhez vezet, üdvözlendő lenne.„A gyermekek élvezik a versenyhelyzeteket, ezért is tartom szükségszerűnek a versenyszellem elültetését. Ez egymagában viszont nem elégséges. Sportszerűségre, a vetélytárs tiszteletére kell tanítanunk a gyermekeket, hogy tisztában legyenek azzal, hogy az ellenfél nem ellenség, hanem játékpartner, aki a pályán kívül akár a legjobb barát lehet” – véli Neagu professzor.
A helyzet akkor válik igazán súlyossá, amikor a mozgáshiányt egészségtelen táplálkozás egészíti ki. Nicolae Neagu meglátásában ebbe a csapdába is a szülők vezetik be csemetéjüket. Példaként a születésnapok megünneplését hozza fel.
Tudjuk, hogy az itt megkedvelt, amúgy teljesen egészségtelen élelmiszerek függőségét okoznak. Innen már csak néhány lépés választ el a túlsúlyosságtól, a kövérségtől, a cukor- vagy egyéb betegségektől” – vázolja társadalmunk rendkívül pesszimista képét a MOGYE tanára, aki szerint a kórházba vezető út édességgel van kirakva.