Miért lett népbetegség az ekcémás bőr? Mit tehetünk ellene?
Bár egyre több a „hiperszuper”, drága testápoló, a különleges babafürdető, az érzékeny bőrre való mosószer, mégis úgy tűnik, egyre több gyereknek van baj a bőrével. Az utóbbi évtizedekben megháromszorozódott azoknak a gyerekeknek a száma, akik atópiás dermatitisszel küszködnek, vagy ahogy többen ismerik, ekcémával.&
– Egyre gyakrabban hallani, hogy ennek meg amannak a gyereknek is atópiás dermatitisze van. Miért lett ez népbetegség?
– Az atópiás dermatitisz egy rendkívül összetett, multifaktoriális eredetű bőrbetegség, melynek pontos okai sajnos egyelőre nem ismertek. Amit tudunk, az az, hogy kialakulása belső hajlam és külső tényezők együttes hatásával magyarázható. Az említett belső hajlam miatt az érintett gyerekek bőre szárazabb és túlérzékeny, ami egyrészt a bőr sérült, nem ép védőrétegére, másrészt immunológiai okokra vezethető vissza. Amennyiben ez a hiperszenzitív és szárazabb bőr bizonyos külső hajlamosító tényezőkkel lép kölcsönhatásba – mint amilyen a túlzott hideg vagy meleg, irritáló hatású fürdető- és ápolószerek, szappan stb. –, kialakul a bőrgyulladás, valamint megjelennek a tipikus ekcémás bőrtünetek. Az sajnos nem teljesen tisztázott, hogy
az utóbbi évtizedekben a fejlett, iparosodott nyugati országokban miért két-, sőt háromszorozódott meg az atópiás esetek száma.
A szegény és a fejlődő országokban (ide soroljuk Romániát is) pedig jelenleg is folyamatosan emelkedik az esetszám. Ehhez feltehetően hozzájárul a túlzásba vitt higiénia és fertőtlenítés, a légszennyezés, potenciális allergéneket (tartósítószerek, színezékek, adalékanyagok stb.) tartalmazó étrend. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek körülbelül 15-20 százaléka, illetve a felnőttek 2-3 százaléka érintett.
– Mit jelent konkrétan ez a betegség? Nevezik ekcémának is.
– Az atópiás dermatitisz egy krónikus vagy visszatérő gyulladásos bőrbetegség, melyben aktív (ekcémás) és nyugalmi, tünetmentes fázisok követik egymást változó gyakorisággal. Az atópiás ekcéma, illetve az atópiás dermatitisz kifejezés egyaránt használható, nem hiba a dermatitisz és ekcéma kifejezéseket egymás szinonimájaként használni.
– Kik hajlamosabbak rá? Mennyire jellemző az allergia?
– Nem ritka, hogy egyik vagy akár mindkét szülőnél jellemző a szárazabb, érzékenyebb bőr. Ez is alátámasztja, hogy akár örökletes genetikai tényezők is állhatnak a háttérben. Emellett például
Egyelőre azonban ezek hipotézisek. Az allergiák és az atópiás dermatitisz kapcsolata nincs teljesen tisztázva. Ismert, hogy idővel az atópiás ekcémát felválthatják más, atópiás jellegű problémák, pl. allergiás asztma vagy allergiás rinitisz (szénanátha), de szerencsére nem kötelező módon.
– Honnan ismerjük fel, hogy atópiás dermatitisze van a gyerekünknek? Milyenek a betegségre jellemző kiütések, hol jelentkeznek? Összetéveszthető-e mással?
– A probléma megnyilvánul vörös, viszkető, hámló, akár levedző foltok, dudorok megjelenésében, a bőr fokozott érzékenységében, reaktivitásában. Hosszas fennállás esetén a bőr megvastagodhat és repedezetté válhat. Az atópiás bőr még a jellegzetes ekcémás bőrtünetek hiányában is szárazabb, érdesebb lehet. A bőrtünetek elvileg szinte bármilyen testrészen jelentkezhetnek, de féléves korig leggyakoribb az arc, homlok, áll érintettsége, egyéves korig a térdek, könyök, végtagok érintettsége, kétéves kor fölött pedig a csukló, boka, kéz- és lábfej, könyök- és térdhajlat érintettsége. Ha a szülő az említett bőrtünetek hosszas fennállására vagy ismétlődésére figyel fel, különösen az őszi-téli időszakban, egy eleve szárazabb bőrű gyereknél, akkor gyanakodhat atópiás ekcémára.
– Bőrgyógyászhoz mikor kell fordulni? Könnyen felállítható-e a diagnózis?
– Ha bőrviszketés áll fenn, tartós bőrpír és gyulladás látható, amely néhány nap alatt nem javul bőrápolók, külső hidratálás hatására, akkor mindenképp érdemes bőrgyógyászhoz fordulni. A tünetek és kórtörténet alapján az atópiás ekcéma bőrgyógyászati vizsgálattal elkülöníthető más, hasonló tünetekkel járó betegségektől, bőrgyógyászati problémáktól. Ugyanakkor nem lehet eleget ismételni, hogy a tulajdonképpeni kezelés, azaz a tünetek kialakulásának megvárása helyett a megelőzésre, vagyis a mindennapos helyes bőrápolásra és a kiváltó tényezők kerülésére érdemes és szükséges hangsúlyt fektetni.
– Mik lehetnek az okai? Miket kell kizárni a gyerek életéből?
– Ismertek bizonyos hajlamosító tényezők, amelyek fokozzák a bőr eleve adott szárazságát és túlérzékenységét, és ezáltal váltják ki a jellegzetes bőrtüneteket. Ilyenek például a hideg, szeles időjárás, a lakás túlfűtése, a túl gyakori fürdetés, a szappanhasználat vagy a túl harsány (illatos, színes, alkoholos) bőrápolók, kozmetikumok, bőrhigiéniai termékek, a poros, cigarettafüstös környezet, a túlöltöztetés (és így az izzadás) stb.
Ajánlott kerülni a ruhaöblítők használatát, a lakás túlfűtését (ideális a 20–21 °C), a gyerek túlöltöztetését.
Legmegfelelőbb a pamutból készült, puha, szellőző ruhaneműk viselése, mindenképp kerülendő a durva, szúrós anyagból készült ruházat és takaró, például a gyapjú és durva műszál. Érdemes párologtatni a lakásban, ezzel is csökkentve a levegő szárazságát.
Az ételallergiák és az atópiás ekcéma kapcsolata sok vita tárgyát képezi. De egyre inkább az körvonalazódik, hogy nem jellemző, hogy az ekcémás tüneteknek, fellángolásoknak egyes ételek fogyasztásához lenne közük. Semmiképp sem ajánlott sem az érintett csecsemők, gyerekek, sem a szoptató anya diétázása, egyes élelmiszerek fogyasztásának indokolatlan kerülése. Erre csak konkrét, allergológiailag alátámasztható ételallergia esetén van szükség. A korai anyatejes táplálás bizonyítottan védő hatású, arra viszont már nincs bizonyíték, hogy a 3 hónapos kor utáni anyatejes táplálás védene az atópiás ekcémával szemben, az azonban ismert, hogy a szilárd táplálék bevezetésének késleltetése kockázati tényezőnek számít.
– Mi a helyzet a fürdetéssel?
– Hosszas fürdők helyett érdemes rövid, langyos zuhanyokra váltani.
Szappan használata nem ajánlott. A fürdőszer lehetőleg speciális, atópiás bőrre való termék legyen, pl. fürdőolaj.
Amennyiben nincs szükség rá, nem feltétlenül fontos a mindennapos fürdetés. Fürdetést mindig kövesse a bőr külső hidratálása, illetve fürdetéstől függetlenül is nagyon fontos az ápoló, tápláló balzsamok, krémek mindennapos használata.
– Mivel lehet kezelni?
– Kezelni az akut ekcémát, vagyis a gyulladt, piros, viszkető, hámló, nedvező bőrelváltozásokat mindenképp kell. Ha ez a rutinszerű mindennapos hidratálás mellett nem javul néhány nap alatt, akkor szükséges gyógyszeres krémek, kenőcsök használata, ezek általában szteroid tartalmúak. Szteroidos készítményt mindig bőrgyógyász javaslatára használjanak, és csak indokolt ideig. Sok szülőnél jellemző az úgynevezett szteroidfóbia, vagyis a szteroidos készítményekkel szembeni indokolatlan félelem és visszautasítás. Tudni kell, hogy a megfelelő erősségű, rövid ideig tartó terápia biztonságos és szükséges is. Az ekcéma fellángolásakor a külső hidratálás önmagában már gyakran nem elég. A kezeletlen ekcéma zavaró a gyerek számára, a viszketés miatt romlik az alvás- és életminőség, a vakaródzással a bőr sérül, és így újabb ekcémás elváltozások alakulnak ki, sőt, akár bakteriális felülfertőzések is könnyen jelentkezhetnek. Nem súlyos ekcéma általában gyorsan reagál a gyógyszeres (szteroidos) készítményekre. Súlyosabb ekcéma kezeléséhez akár szájon át alkalmazott vagy injektábilis szteroidokra, vagy akár immunszupresszív kezelésre is szükség lehet. A súlyos esetek szerencsére ritkák nálunk. Jó tudni azt is, hogy a rendszeres bőrápolás, hidratálás „megspórolja” a szteroidok használatát, mert jóval ritkábban lesz rájuk szükség.
– Meg lehet-e előzni például rendszeres kenegetéssel, különleges fürdetők, testápolók használatával?
– A speciális testápolók, pl. balzsamok, ápoló krémek, olajok rendszeres alkalmazása jóval ritkábbá teszi az ekcéma fellángolását, ezek a termékek tulajdonképpen a megelőzés magját képezik. Helyreállítják, erősítik a bőr védőrétegét, csökkentik a bőrszárazságot, nem járnak semmiféle negatív következménnyel hosszútávon sem, nem tartalmaznak szteroidokat, gyógyszereket.
Emellett természetesen a hajlamosító tényezők elkerülése is nagyon fontos.
– Bőrgyógyászati krémek kellenek mindenképpen? Vagy vannak természetes kozmetikumok is, amelyek használhatók?
– A speciális, atópiás bőr számára kifejlesztett dermatokozmetikumok rendszerint jobban teljesítenek, mint a szimpla shea vaj vagy kókuszvaj, amit még szoktak használni. Természetesen ettől függetlenül nem ellenjavalltak az utóbbiak sem, akár kombinálhatók is a speciális termékekkel. Amit viszont mindenképp kerülni kell, azok az illóolajok vagy az ezeket tartalmazó termékek, ezek ugyanis rendszerint bőrirritáló vagy allergizáló hatásúak.
– Mik a gyógyulás esélyei? Kinőhető-e?
– A gyerekek legnagyobb része előbb-utóbb kinövi az atópiás dermatitiszt, van, aki már néhány éves korára, és van, aki csak később, akár serdülőkorra. Bőrük rendszerint a későbbiekben is szárazabb lesz, de elmaradnak az ekcémás tünetek, fellángolások. Elsősorban a súlyos esetekre jellemző a krónikussá válás, és hogy „átmennek” felnőtkorra.
A felnőttek mintegy 2-3 százaléka szenved atópiás dermatitiszben.
Náluk általában a hajlatok (könyök, térd), kézfej, lábfej, váll és nyak érintettsége jellemző.