Rossz közérzet, fáradtság, ingerlékenység – csak néhány azok közül a tünetek közül, amelyekkel szembesülhet az az ember, aki hosszabb időt tölt zárt térben, márpedig télen többet vagyunk bent, mint kint. Mindezeknek oka a friss levegő hiánya, amelyet egy mozdulattal orvosolhatunk: szellőztessünk bátran a leghidegebb napokon is.
A friss levegő nemcsak a tavaszi és nyári napokon fontos, hanem minden évszakban, mivel nem csak a közérzetünk és alvásunk minősége javulhat általa, lelkiállapotunkra is nagy hatással van. A hazipatika.com egészséggel és életmóddal foglalkozó portál által megkérdezett szakember, Dúll Andrea környezetpszichológus szerint
a megfelelő szellőztetés eredményeként a térhasználók hangulata jobb lehet, mentális működésük optimálissá válhat.
A specifikus előnyök mellett a természetes szellőzés olyan, a kedélyállapotunk javulását előidéző előnyöket is biztosít, mint a kapcsolat élménye a külső környezettel – ami nem tudatosuló élmény ugyan, de mégis jelentős lélektani hozama van.
A szakportál tippekkel is szolgál az egészséges beltéri klíma megteremtéséért. Azt tanácsolják, télen naponta többszöri szellőztetést alkalmazzunk a hosszabb ideig tartó, ritkábban végzett szellőztetések helyett.
Ha szellőztetéshez ablakot nyitunk, akkor az állott levegő 5-20 percen belül távozhat.
A falak, a padló és a bútorok gyors szellőztetés mellett még a hidegebb hónapok alatt sem hűlnek ki, és hamar visszanyerik eredeti hőmérsékletüket. Ébredés után szellőztessük ki a hálószobát, főzéskor nyissunk ablakot a konyhában, evés után pedig az étkezőben. Takarítás után hagyjuk, hogy átjárja a levegő a szobákat, este, lefekvés előtt – akár kis időre is – nyissunk ablakot, hogy jobban tudjunk aludni. Zárt ajtók mögött zuhanyozzunk, fürdés után töröljük szárazra a csempét és a padlót, majd nyissuk ki a fürdőszoba ablakát. A frissen mosott ruhákat ne a lakásban teregessük ki, bár ez nem minden lakásban megoldható, főként, ha erkélye sincs az adott lakrésznek.
Főzéskor mindig használjunk fedőt
– ez energia-megtakarítást is jelent, illetve külső határoló falak mellé ne állítsunk bútorokat.
Aki kertes házban, vagy tetőtéri lakásban él, más módszerekkel biztosíthatja a friss levegőt otthonában, és tisztában kell lennie azzal, hogy mi is a kéményhatás, amelynek alapja, hogy a meleg levegő könnyebb a hidegnél, emiatt felfelé száll. Amint a magasban elhelyezett szellőzőcsatornán vagy nyitott tetőtéri ablakon keresztül a meleg levegő a szabadba távozik, a helyére friss, hűvös levegő áramlik. Ehhez függőleges ablaksort, illetve egymással szemben beépített tetőtéri ablakokat éppúgy tudunk használni, mint tetőtéri és homlokzati ablakot vagy ajtót együttesen. A tetőtéri ablakok egyidejű nyitásával keltett kereszthuzat a gyors és alapos szellőztetés kitűnő módszere. A szobát gyorsan átjárja a friss levegő, így a kereszthuzattal rögtön kellemesebb, egészségesebb beltéri klímát is teremtünk – írja a hazipatika.com.
A lelkiállapotunkra és egészségünkre gyakorolt hatása mellett, a friss levegő vagy annak hiánya a lakásunk állapotát is befolyásolja. Jellemző, hogy a penész is megtelepszik a falakon szellőztetés hiányában, mert a levegő túl magas páratartalma kicsapódik a száraz falakon, mint amikor szemüveggel bemegyünk egy helyiségbe, és az rögtön bepárásodik. Télen tehát a szellőztetéssel nemcsak a levegőt frissíthetjük fel, hanem a benti túl párás levegőt kinti szárazra cserélhetjük, ugyanis a kinti levegő páratartalma alacsony, mivel minél hidegebb a levegő, annál kevesebb párát képes megkötni.
– mondta el korábban egy marosvásárhelyi energetikai auditor mérnök, Barabási Ferenc, aki azt tanácsolja naponta legalább fél órát kell szellőztetni ebben a hidegben is ahhoz, hogy oxigéndús levegő legyen a lakásban. „A levegő páratartalma függ attól, hogy mennyi növény van a lakásban, illetve attól is, hogy melyik helyiségről van szó. A konyha például mindig párásabb. A levegő enyhén magas páratartalma nem egészségtelen, a nagyon száraz levegő viszont igen. Jól jön ilyenkor egy párologtató, amelyet a fűtőtestre helyezhetünk” – ajánlja a szakember.