Síbalesetek megelőzése: amit nem érdemes kispórolni a felkészülésből
Amióta elindult a síszezon, síbalesetekről hallani mindenütt: végtagtörésektől, vágott sebektől, fejsérülésektől szenved a pórul járt síelő, függetlenül attól, hogy kezdő vagy haladó. De mitől ilyen gyakoriak a balesetek a sípályákon, és meg tudjuk-e előzni ezeket? Hegyimentő tanácsait kértük.
A Maros megyei hegyimentők a szovátai sípályán szolgálnak, Kovács Róbert elmondta, balesetekből ott sem volt hiány: december 22-étől, amióta megkezdődött a szezon, összesen 27 baleset történt, ezek jó része, 17 a szezon elején, az első két hétben történt. „Ez a tapasztalat minden évben, hogy a szezon első két hete a legnehezebb, akkor történik a legtöbb baleset, ugyanis a sízők a tavalyi, megkopott emlékeik alapján kezdenek el siklani, nem végzik el a megfelelő bemelegítést, nincsenek felkészülve a sebességre sem. A szezon további részében már óvatosabbak, de persze akkor is megtörténhetnek a balesetek” – mondja Kovács Róbert, aki szerint a kezdők többet esnek, de mivel nem mennek olyan gyorsan, nem lesz olyan súlyos a sérülésük, míg a haladók ritkábban baleseteznek, de a nagyobb sebesség miatt ők súlyosabb sérüléseket szenvednek.
A hegyimentők vezetője szerint a legtöbb baleset a nem megfelelő sífelszerelésből adódik, vagyis túl kicsi vagy épp túl nagy síléccel indul neki a siklásnak valaki, emellett pedig a nem megfelelő kötések is számtalan problémát okoznak. A mai kötések elsődleges feladata, hogy ne csak a sícipőt rögzítse a lécre, hanem nagy esésnél engedje leesni azt. Így akadályozza meg, hogy a síléc a törés vagy rándulás mértékét meghaladó mértékben csavarjon vagy rántson a lábszáron. Baj, ha a kötés nincs megfelelően beállítva, mert ilyenkor a sí indokolatlanul is gyakran leválik, vagy – a másik szélsőséges esetben – hatalmas esésnél sem old le.
– magyarázza a problémák leggyakoribb okát Kovács Róbert.
A bukósisak is az alapfelszerelés része kellene legyen a síelésre indulóknál, ugyanis sokszor megvéd a fejsérülésektől,
bizonyos helyzetekben akár életet menthet a sisak.
Például az egyik legsúlyosabb balesettípusnál, amikor két síző összeütközik a pályán. „Elég nagy sebességgel haladnak a pályákon a jól, de közepesen sízni tudók is, hirtelen összeütközéskor nagy problémák történhetnek, hiszen akár 40-60 kilométeres sebesség is találkozhat egymással, ilyenkor gyakran történik fejsérülés, amit enyhíthet a sisak” – mutat rá a hegyimentő.
Azonban számos olyan baleset is érheti a sízőt, amikor akár önhibáján kívül válik áldozattá, például belerohan egy gyakorlatlan vagy éppen túl bevállalós síelő, és kész a baj. Ilyenkor pedig jó, ha nem közvetlenül a feje találkozik a másikkal, annak felszereléseivel vagy a jeges-havas altalajjal. Ugyanakkor sokszor kezdőkkel történik meg, hogy a sípálya erdős szélén nem tudja irányítani a sílécét, és nekimegy egy fának.
Kovács Róbert szerint a szovátai sípálya – ahol a Maros megyei hegyimentők teljesítenek szolgálatot – sok szempontból megfelelő, nem túl veszélyes. A kezdőknek van egy rövidebb, biztonságosabb pálya, de akik közepesen tudnak sízni, azoknak is megfelel a haladó pálya, ahol sokkal jobb minőségű a hóágyúval előállított hó és az egész pálya minősége, mint pár évvel ezelőtt.
A hegyimentő mindemellett a sízőknek azt ajánlja, megfelelő felszerelés nélkül ne induljanak neki siklani. „Sok kezdővel megtörténik, hogy nem akar rögtön sok pénzt befektetni, ezért nem vesz meg minden felszerelést, vagy épp kimegy a sípályára, ahol vagy kap magának megfelelő sífelszerelést vagy nem, mégis nekiindul a lejtőnek” – figyelmeztet a szakember, aki nem győzi hangsúlyozni a síző testmagasságának megfelelő sílécek kiválasztásának fontossága mellett, hogy legyen a sisak és a síszemüveg is az alapfelszerelés része.
– tette hozzá a hegyimentők vezetője.
- A sípályának is vannak szabályai, amelyekkel egymás testi épségére vigyázunk. Ezek röviden:
- Gyalog vagy sível való felmenetel a pálya szélén történik. A középső széles rész a lefelé siklóké!
- Annak kell vigyáznia a másikra, lassítani, fékezni, kikerülni – ha szükséges –, aki felülről közelít!
- Aki elindul, felfelé is körül kell néznie.
- Senki nem síelhet olyan tempóban és olyan módon, hogy az a többieket veszélyeztesse!
- Követési távolság a pályaviszonyoktól függően 6-20 méter. Kivéve az együtt gyakorló csoportokat, ahol ez a távolság kevesebb is lehet, amelyet az oktató határoz meg.
- Nehezen belátható kanyarokban, bukkanók után nem szabad ácsorogni.
- Bukáskor mielőbb el kell hagyni a középső, lesiklásra használt részt! Ha ez nem lehetséges, keresztbe szúrt botokkal, sílécekkel jelezni kell a balesetet a föntről közeledőknek!
- Sílift nyomában, illetve 4 méternél közelebb síelni tilos!
- Legvégül: a sípálya a síelőké! A sípályán való szánkózás ugyanis veszélyes, elsősorban a síelőkre. A szánkózás az erre kijelölt pályán történjen.