Az olvasás gyönyörűségéért ülnek össze

Kosztolányi Kata 2018. január 18., 15:50

Olvasóklub alakult a nyár végén az egyik udvarhelyi könyvesboltban: minden hónap utolsó csütörtökén találkoznak, és kötetlen beszélgetés során kivesézik olvasmányaikat. Elmentünk az évnyitó ülésre, hogy megtudjuk, miért járnak össze kötelezőt olvasni.

Az olvasás szenvedély Fotó: Pixabay.com

Mielőtt a részvevők szállingózni kezdenének, Erdős Izabellát, a könyvesbolt munkatársát kérdezem a klubtevékenységről: „Onnan jött az ötlet, hogy szeretünk olvasni, és ajánlgattuk egymásnak a könyveket. Hárman-négyen voltunk eleinte, és mindegyikünk hívott még valakit magával. Ez a létszám bevált, nem akarjuk hosszúra ereszteni, mert sok mondanivaló van. Csíkszeredában a Kalot Egyesület évek óta működtet hasonlót, így hozzájuk csatlakoztunk, az ő könyveiket kapjuk kölcsön több példányszámban, és persze vezetjük, kinél mi van éppen.” Mire mind elhelyezkedünk a bolt hátsó zugában, a székekkel körbevett asztalra tea, keksz, csoki, narancs kerül. Sorba veszik, kinek hogyan teltek az ünnepek, kivel milyen jó és rossz történt az elmúlt hónapban, sikerült-e időt szánni az olvasásra. 

Mindent Ulickajáról

Vitaindítónak Forgács Katalin Híres ember írta… című kiadványát hozta magával Mandi, melyben a szerző a grafológia eszközeivel alkot képet a hírességek valódi jelleméről, életrajzukat és hátrahagyott kézírásukat egybevetve. Mivel a kielemzésre váró könyv Ljudmila Ulickaja műve, az Életművésznők volt, a kortárs orosz írónő került terítékre: pár soros kézírásából a személyiségjegyei mellett olyan alkotói tehetség és lelki habitus bontakozik ki, amely kellőképpen alátámasztja erősségét, a női és férfi lélekábrázolásokat, ezért nem tekinthető kimondottan női írónak. Erős személyiség, akit kételyek gyötörnek afelől, hogy a világ sorsa jobbra fordul-e attól, hogy néhány ember feláldozza magát érte; foglalkoztatja a hiábavaló küszködés, mégis a tragikus végkifejletek ellenére művei olvasmányosak, derűsek, humorosak.

Az udvarhelyi olvasóklub Fotó: Kosztolányi Kata

Ugyanakkor harmonikus alkat is, aki elégedett sorsával, ő maga sem akarja átformálni a világot, inkább mesterien ábrázolja annak sokszínűségét. Mandi szerint ettől az alkotásától még nem leszünk Ulickaja-rajongók, de amikor nagyobb regényeit kézbe vesszük, olyan érzés, mintha Tolsztoj folytatását olvasnánk. Az írónőről tudni kell, hogy eredetileg biológus, és azért kellett felhagynia foglalkozásával, mert szamizdat anyagok terjesztése miatt menesztették. Családregényeiben márpedig a genetikus is ott van valahol, és épp ezért lehet azokban Ulickaja igazi arcára ismerni.

Kisebb eszmecsere kerekedik abból, hogy érdemes-e tudni az igazat a művészekről, zsenialitásukról.

Az egyik jelenlévő szerint ez illúziórombolás, és határozottan közli, hogy nem megérteni, hanem szeretni akarja őket, élményt vár tőlük.

Érthető hazugságok

A 2003-ban megjelent Életművésznők hat hihetőnek tűnő, de hazugságokra épülő élettörténetet dolgoz fel, egyetlen közös szál bennük a főszereplő, Zsenya. Először az ő jellemét boncolgatjuk. A felfűzött történetekből mindig más és más oldala mutatkozott meg, de alapjában véve nagyon is hétköznapi. Az a fajta, aki jó hallgatóság, hiszékeny, épp ezért könnyedén megtalálják a különféle sorsok: a halott gyerekeiről hazudó vörös asszony, a bátyját eltitkoló lány, a magát a festő szeretőjének beállító bakfis, a magát költőnek képzelő öreg hölgy, a lopott történettel előálló prostituáltak. Mandi szerint ez annak tökéletes példája, hogy

minden kis történetben benne rejlik egy nagyobb lehetősége,

és a mi életünkben is vannak kisebb hazugságok, amelyeket elhiszünk, de kellenek a túléléshez, egy trauma feldolgozásához, vagy épp ahhoz, hogy valakinek érezzük magunkat. A szereplők ellentétes érzelmeket is képesek voltak kiváltani: volt, akire haragudtak, majd megkedvelték, sajnálták, vagy mentséget kerestek számára, elméláztak, mit tettek volna a helyében, az utolsó fejezetben pedig halálosan féltették a főhőst, nehogy öngyilkosságra vetemedjen.

Valami hiányzott

A könyv olvasása egyiküket jó érzéssel töltötte el, másikuk ahányszor beleélte magát, annyiszor csalódott, de végül elfogadta a hazugságokat, az utalásokból, nyitva hagyott kérdésekből megértette magyarázatukat.

Volt, aki többször is nekirugaszkodott a regénynek, más néhány óra alatt kiolvasta,

de közben azt érezte, nem viszi magával a szöveg, kidolgozatlannak tűnt a mű, többen felépítését kifogásolták, amiért novellaszerű és nem függnek össze a szereplők történetei, valami hiányzott. Egyetértettek abban, hogy a szereplőkről több mindent megtudtak, mint a főhősről, akinek állapotára, érzéseire csak egy-egy elejtett mondat utalt.

A könyvek más világba repítenek Fotó: Pixabay.com

Mandi szerint ebből is látszik, hogy Ulickaja karakterei kitűnően érzik magukat az áldozathozó szerepben, nem is tudnának más életet elképzelni maguknak. Mint sok írónak, neki is vannak prototípusai, akik más névvel, más ruhában, más szokásokkal újra meg újra felbukkannak, de lényegüket mindig finomítja, tökéletesíti. Nála ilyen műről műre visszatérő figura a rendező.

Ki az életművész?

A címválasztás sem egyértelmű a részvevőknek. Azon tanakodnak, mit takar pontosan az életművész kifejezés. Mert jelentheti a hedonistát, aki halmozza az élvezeteket, mindenben a szépséget keresi, művészi szinten múlatja az időt, szereti a társaságot. Ha pedig pejoratív értelmét nézzük, életképtelenséget jelöl: lusta dolgozni, nincsenek ambíciói, kibújik a kötelességek alól, folyton anyagi támogatásra szorul. A klubtagok szerint mindenképp a hazugságokra utal. Az eredeti cím egyébként oroszból fordítva annyit tesz: áttetsző vonal. Végül közös megegyezés született a következő összejövetel időpontjáról és az olvasmányról: a hosszúra nyúlt Rakovszky Zsuzsa kontra Márai Sándor küzdelemben utóbbi legköltőibb regénye kerekedett felül, a Szindbád hazamegy, amelyet

„Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörös bajszú főpincérnek, az íróknak s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek”

ajánl az író. Mivel közel a február, ez esetben nem a Márai-divat győzött, hanem a regény terjedelme. Olyan javaslat is elhangzott, hogy olvassanak majd gyerek- vagy ifjúsági könyvet. Ezentúl olvasónaplót fognak vezetni, döntötték el.

Sokféleképpen, de ugyanazt látni

„Ötletként jónak tartom a klubot, és nagylelkűnek a Kalot Egyesület ajánlatát, hogy biztosítja az olvasnivalót. Jó érzés olyanokkal együtt dolgozni, akik szeretnek olvasni, és nagyon izgalmas, hogy ahányan vagyunk, annyiféle szempont szerint, de ugyanazt látjuk. Volt olyan eset is, hogy valamelyikünk korábban nem bírta átrágni magát egy könyvön, a mi hatásunkra pedig elolvasta. Ez is egy pozitív hozadéka ennek az egésznek” – foglalta össze a kezdeményezés lényegét Mandi, akit az egyik klubtárs javasolt ebbe a körbe. Amikor arról kérdezem, mit jelent számára az olvasás, gondolkodás nélkül közli:

„Szenvedélyt! Egy többgenerációs értelmiségi családból származom, ahol mindenki könyvvel a kezében járkált. Talán ezért is kedvenceim a nagy családi regények, és áll első helyen nálam az írók közül Dosztojevszkij. Nagyapám Oroszországban halt meg, de még ez sem tudta elrontani az orosz irodalom iránti rajongásomat. Én már nem fogok áttérni más típusú olvasásra, tanítványaimon meg azt látom, fognak olvasni, még ha kütyükön is. Mert ha egyszer valakit elkap egy könyv, bekerül abba az örvénybe, ami olvasóvá tesz.”
Lehet csatlakozni

Aztán az egyik részvevőhöz fordulok, megtudni, miért szeret idejárni: „Így időt teremtek magamnak az olvasásra. Az elején a kötelező könyvek hallatán volt egyfajta ellenállás bennem, azóta pedig próbálom beépíteni életembe azt, ami itt megszólít. Kedvencem eddig a Mózes egy, huszonkettő Szabó Magdától, amely a generációk közti különbségről, a leválásról szól, hogy miként járjuk saját utunkat – felidézte serdülőkori konfliktusaimat szüleimmel. És tetszett egy ’56-os történelmi olvasmány is, érdekes volt betekinteni abba a korba, ami eddig annyira nem foglalkoztatott. Mindenképp jó, hogy sokféle könyvvel találkozunk itt, és örülök a folyamatosságnak meg a baráti hangulatnak” – foglalta össze benyomásait Kinga.

Olvasni még a kötelezőt is érdemes Fotó: Pixabay.com

A bolt munkatársa, Izabella szerint a Kalot Egyesület biztosan felvállalja a további kezdeményezéseket, amennyiben lesznek érdeklődők, akik a fentiekhez hasonló mintára megszervezik csoportjukat. „Csak meg kell találniuk azt az embert, aki szakmailag vezeti őket, és egyet kell érteniük a belső rendszabályzattal. Például ha valaki nem jön három alkalommal, ki lesz zárva, mert esélyt kell adni más jelentkezőknek is. Mindenesetre boltunk biztosítja a helyet.”