Óraátállítás: hasznos vagy csak nyűg?
Egyre többször merül fel, hogy el kellene törölni az évenkénti kétszeri óraátállítást: az Európai Parlamentben nemrég meg is szavazták, hogy felülvizsgálják a kérdést. A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy a nyári időszámítás gazdasági előnyei megkérdőjelezhetők, az emberi bioritmust pedig megzavarják.<
A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt egy órával előbbre állítják az adott időzóna standard idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik. A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, de a mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta, 1916. április 30-án 23.00-kor vezették be a két birodalomban. Ezt még melegében, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és sok más ország, de a háború végével ezek az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.
Romániában először 1932-ben alkalmazták a nyári időszámítást,
de voltak évek, amikor szünetelt. A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette, így gyakorlatilag a használata minden tagállam számára kötelező.
Előnyök és hátrányok
A nyári időszámítás bevezetését kezdetben azért javasolták, mert
a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani.
Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny például az építőiparban, mezőgazdaságban, hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják még, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, a bűncselekmények száma is csökkenhet.
A kezdeményezésnek azonban kezdettől fogva vannak kritikusai is, szerintük az előnyök nem feltétlenül valósak, például a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Hátrányai közé sorolják ugyanakkor, hogy az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása: alvászavarokat, fáradtságot, depresszív hangulatot okozhat, de egyesek szerint még a szívinfarktus előfordulási gyakorisága is megnő ebben az időszakban.
Pont ezért nem először kerül elő a téma, hogy az évenkénti kétszeri óraátállítást el kellene kerülni, Magyarországon is volt erre már kezdeményezés, de az uniós irányelveket nem lehet egyik tagállamban sem felrúgni. Ezúttal az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését
Finnország kezdeményezte azt követően, hogy a finn állampolgárok – több mint 70 ezren – petícióban kérték a finn kormányt, hogy a jövőben tekintsen el az évi kétszeri óraátállítástól,
és maradjon mindvégig a nyári időszámítás. Arra hivatkoznak, hogy az órák előre állítása alvászavarokat okoz, csökkenti a munkaképességet, és komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.
A témában volt 2015-ben egy európai parlamenti közmeghallgatás is, ahol szintén olyan kutatásokat mutattak be, amelyek igazolják ezeket az állításokat. Az Európai Bizottság (EB) akkor úgy reagált erre a meghallgatásra, hogy a szabályok jótékony hatásúak, és a legtöbb tagállam továbbra is fenn akarja tartani őket jelenlegi formájukban. Most januárban azonban úgy döntött az EB, hogy információkat gyűjt arról, mi indokolhatja az óraátállításra vonatkozó irányelv módosítását, elsősorban a közlekedésre, az energiamegtakarításra és az emberi egészségre gyakorolt hatását mérlegeli. A hónap elején a román Szenátusba is benyújtottak egy tervezetet, annak kezdeményezői szerint is az óraátállítás csak zavart okoz a légi és a vasúti közlekedésben, és az egészségre is káros hatással van.
Lorenzovici Anna háziorvostól mi is megkérdeztük: mi a tapasztalat, okoz-e zavart az emberi szervezetben az óraátállítás? Az orvos szerint bár folynak kutatások ebben a témakörben, de igazi tanulmányokkal még nem tudták alátámasztani, hogy hosszú távon az egészségre káros hatása lenne az óraátállításnak. „Bár készültek itt-ott kutatások, például Finnországban is, ezek nem reprezentatívak. Az orvostudományban ahhoz, hogy valamit elfogadjanak, megvannak a kutatási kritériumok, többek között reprezentatív mintán kell történjen, kell legyen kontrollcsoport, nem elég az, hogy veszek tíz embert, követem, s megnézem, hogy velük mi történik” – magyarázta Lorenzovici Anna.
Hozzátette: így egyelőre csak a pillanatnyi hatásokról tud beszélni, vagyis arról, hogy ilyenkor elő szokott előfordul, hogy alvászavarokkal küszködnek az emberek, emiatt fáradékonyabbak, kevésbé tudnak koncentrálni, s depresszívebb lesz a hangulatuk is.
– magyarázta a doktornő, rámutatva: panaszokkal is igazából csak a márciusi óraátállításkor jelentkeznek a betegek, ugyanis ilyenkor alszunk kevesebbet egy órával. Lorenzovici Anna azonban hangsúlyozza, a szervezet általában 4-14 napon belül képes alkalmazkodni. „Egy egészséges, fiatal szervezet gond nélkül alkalmazkodik néhány nap alatt, igazából az idősebbek szervezetét viseli ez meg jobban, meg azokét, akiknél fennáll valamilyen társbetegség is. Például egy idős embernél, akinél már eleve van egy alvászavar, egy ilyen óraátállítás még jobban megzavarja a bioritmusát, s akkor hosszabb távon előfordul, hogy nem alszik rendesen, s ha alszik is, nyugtalanul. Vagy akinél eleve van egy szívbetegség, szívkoszorúér-betegség, a kortizol meg összefügg a vérnyomással, szívfrekvenciával, azoknál válthat ki esetleg problémát az óraátállítás” – magyarázta a háziorvos. Hozzátette: az embernek nyilván az lenne a jó, ha a legtermészetesebb mederben haladna az élete, a túl sok alkalmazkodás sem jó, de ha a másik irányból nézzük, ökológiai vagy gazdasági szempontból, akkor hasznos a nyári időszámítás.
– szögezte le az orvos.
Ami biztos, elindult egy, a változtatásra irányuló folyamat. Az Európai Parlament elég nagy többséggel – 384 igen szavazattal, 153 ellenszavazattal és 12 tartózkodással – csak azt fogadta most el, hogy az Európai Bizottságot felkéri a kérdés felülvizsgálatára. Ugyanakkor nem a kérdést jelenleg szabályozó direktíva visszavonására kérték a Bizottságot, mert akkor a tagállamok saját hatáskörben dönthetnének arról, alkalmazzák-e a nyári és téli időszámítást. Ennél jóval többről van szó: az óraátállítást, úgy, ahogy van, teljes egészében betiltanák, amit minden tagállamnak kötelező lenne átvenni.
Amúgy Izland, Fehéroroszország, Oroszország és Törökország is leállt az óraátállítás rendszerével, majdnem egész Dél-Amerika és Afrika felhagyott vele, és a világ számos országában soha be sem vezették a nyári időszámítást. Nálunk azonban most márciusban még biztosan megtörténik:
március 25-én, vasárnap hajnali 3 órakor előre visszük az órát 4-re, így egy órával kevesebbet alhatunk majd,
ha ugyanabban az órában akarunk felébredni, mint addig.