Kőbe vésett illanó álmok: újtusnádi séta a márciusi télben
Mi lesz mama, ha nyáron is tél lesz? Kérdezi az unokám a nagyanyjától. Már csak reménykedünk, hogy az idei nyáron Csíkban nem lesz tél. Csak tavasz a szívünkben. A cudar idő áthúzta a vártúrás tervünket, ezért Újtusnádot és környékét jártuk be.
A dombon álló temető lakóinak a helyét egyedi jellegzetes sudár kőkeresztek jelzik • Fotó: Jánosi Csaba
Ide költöztek már a kőfaragó mesterek is • Fotó: Jánosi Csaba
Tulipános kőkapuláb • Fotó: Jánosi Csaba
Oroszlán a kapulábon • Fotó: Jánosi Csaba
Oroszlános kőkapuláb • Fotó: Jánosi Csaba
Orgonasípok • Fotó: Jánosi Csaba
Műhelyében az orgonaépítő mester • Fotó: Jánosi Csaba
Tetőzik, árad az Olt • Fotó: Jánosi Csaba
Nagykapu • Fotó: Jánosi Csaba
Kőbe zárt ablak • Fotó: Jánosi Csaba
„Imazászlók” Ótimalom felett • Fotó: Jánosi Csaba
Faluvége, háttérben a Kapus- és a Mitács-hágó • Fotó: Jánosi Csaba
• Fotó: Jánosi Csaba
1922-ben volt százéves a falu, erre mementó az akkor felállított turulmadaras emlékmű • Fotó: Jánosi Csaba
Csúszka láda, szélláda • Fotó: Jánosi Csaba
A Csomád-hegység • Fotó: Jánosi Csaba
A pipáló Büklentőtető • Fotó: Jánosi Csaba
A mester az „édesdugottat”, az orgona legkisebb sípját fújja • Fotó: Jánosi Csaba
Műhelyében az orgonaépítő • Fotó: Jánosi Csaba
Bors László • Fotó: Jánosi Csaba