Húsvéti maradékmentés a rakott krumplin túl
Legtöbb ünnep utáni általános probléma, hogy sok a maradék: túlszámoltuk magunkat a sonkával, nem evett „elég” a kalácsot a család, ott, ahol pedig locsolkodni járó fiúk vannak, akár 60-80 tojás is összegyűlhet. De mit csináljunk mindezekkel, ha unjuk már a rakott krumplit és a töltött tojást?
A maradék felhasználása a hétköznapokban is nagy kérdés, egy háziasszony gyakran szembesül azzal, hogy megmaradt valami, ami eredeti formában vagy már unalmas, vagy már nem elég. Ilyenkor jól jön egy kis kreativitás, hogy miben és miként használjuk fel az ételmaradékot. Az ünnepeken többfélét vásárolunk, akár nagyobb mennyiséget is, és ha nem hozzánk érkezik a fél rokonság, jó eséllyel marad meg mindenből. Maradékmentési tanácsokat ezúttal az Erdélyi Konyha gasztromagazin főszerkesztő-helyettesétől, Sütő Edithtől kértünk, aki immár tíz éve vezeti saját gasztroblogját is Kalandok a konyhában címmel.
Sütő Edith úgy látja, háziasszonytípus kérdése, hogy ki hasznosítja a maradékot, és ki az, aki inkább kidobja, ő ismer olyant is, aki azonnal kidob bármilyen maradék felvágott- vagy kenyércsücsköt, netán valamilyen megmaradt készételt, de úgy gondolja, legtöbben mégis sajnáljuk kidobni az ennivalót.
– mondja a gasztroblogger.
Ha már húsvéti maradékokról beszélünk, abban megegyezhetünk, hogy minden családban talán a főtt tojás felhasználása a legnehezebb. Ez az az étel, amiből a lányos háznál is marad, ugyanis inkább több tojást festünk, nehogy felsüljünk a locsolók előtt, de ahol több fiú is eljár öntözni, ott tízesével kerülnek haza a tojások, s egy-egy családban még 60-80 darab is összegyűl.
Sütő Edith elismeri, legtöbb családban a napokban rakott krumplit és töltött tojást esznek, ezek ugyanis a legelterjedtebb főtt tojásos ételek, ráadásul igen népszerű étkek is. A gasztroszakember azonban rámutat, a töltött tojást sem csak egyféleképpen lehet készíteni, ízesíteni, mindig lehet újat kihozni belőle. „Ezenkívül nálunk például szokás különféle krémekhez felhasználni a tojást. A legegyszerűbb, ha a lereszelt vagy összedarabolt tojást elkeverjük majonézzel vagy joghurttal, tejföllel, netán ezek keverékével, és aprított hagymával vagy fokhagymával, illetve valamilyen zöldfűszerrel ízesítjük. De keverhetünk mellé egyéb dolgokat is, mint például kukoricát, zöldborsót, de akár leturmixolt brokkolit is, vagy bármit fantáziánk és ízlésünk szerint. Készíthetünk tojásropogóst ugyanúgy, mint a normál fasírtot, csak hús helyett sok-sok főtt tojást teszünk a masszába. A hagyományos fasírtba is tehetünk aprított vagy reszelt főtt tojást, érdekes lesz a végeredmény, mégis a klasszikus ízlésűeknek is elfogadható” – sorolja maradékmentési tippjeit Edith. Hozzáteszi: van, aki rendszeresen készít tojáspörköltet is: az egyszerű hagymás-paprikás pörköltalapba beletesszük a negyedelt főtt tojást, és kissé rázogatva csak épp összemelegítjük, hogy ne nagyon törjön össze. Esetleg tejfölösen is lehet ezt készíteni.
Ha olyan a háziasszony és a „kosztosok”, akkor komplexebb ételek is készülhetnek, mint például egy finom sós pite, aminek a tésztája lehetne akár házilag készített omlós tészta, akár vásárolt leveles tészta is, a töltelékbe pedig a főtt tojás mellett maradék sonkát, sajtot, bármit fel lehet használni. Edith nagy kedvence például a tojáshabos kosárka.
Hozzávalók a tésztához: 25 dkg liszt, 1 csapott teáskanál cukor, 1 csapott teáskanál sütőpor, 1 kávéskanál só, 1 g szárított élesztő, 12,5 dkg margarin, 1 tojás, 1-2 evőkanál tejföl, 2-3 evőkanál tej; a töltelékhez: 5 főtt tojás, 2 nyers tojás, 1 evőkanál mustár, 5 dkg sonka, 5-6 medvehagymalevél, néhány szál metélőhagyma és petrezselyemzöld, 2 evőkanál zsemlemorzsa, só, bors; továbbá: reszelt parmezán, zsiradék.
Elkészítése: A tészta hozzávalóiból rugalmas tésztát gyúrunk, és ha van rá időnk, pihentetjük egy kicsit. Ha nincs, az sem baj, azonnal is felhasználható. A kosárformákat kikenjük zsiradékkal, majd a tésztából 3-4 dkg-os darabokat szakítunk ki, kerekre formázzuk, majd ellapítjuk, és kibéleljük vele a kosárkákat. A töltelékhez meghámozzuk a főtt tojásokat, kettévágjuk, és sárgáját kikaparjuk. A sárgáját villával összetörjük, majd elkeverjük a mustárral és a 2 nyers tojássárgájával. A főtt tojásfehérjét és a sonkát apró kockákra vágjuk, és hozzáadjuk a tojásos masszához. Finomra aprítjuk a zöld fűszereket, és azokat is belekeverjük. Ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, végül pedig óvatosan beleforgatjuk a tojásfehérjék keményre vert habját és a zsemlemorzsát. A masszából kb. evőkanálnyi adagokat teszünk a kosárkákba, mindegyikre szórunk kevés parmezánt, és 180 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen kb. 15 perc alatt szép aranysárgára sütjük. Teával vagy valamilyen mártogatóssal is kínálhatjuk, de kitűnő sör- és borkorcsolya is.
Húsvétkor talán sonkából is tudunk annyit venni, hogy unja már a reggelihez a család. A gasztroblogger szerint nem kell elkeseredni emiatt, ugyanis a sonkának is számos egyéb felhasználási módja van.
Ledarálva szendvicskrémekhez használhatjuk, rátehetjük feltétként pizzára, de belesüthetjük töltelékként egy finom kiflibe vagy az egyszerű rántottába, esetleg készíthetünk sajttal-sonkával töltött bundás kenyeret.
Szintén ledarálva készülhet belőle sajtos sonkagolyó, ha összekeverjük némi sajtkrémmel, majd reszelt sajtba forgatjuk – hogy csak néhányat említsünk, de a sonka variálása is millióféle lehet, mindenkinek csak azt kell kitalálni, hogy mi az a mód, ahogy a családjának a leginkább tetszik, megfelel.
Edithéknél bárány ritkán marad meg, de újraalkotási tippekkel így is tud szolgálni. „Lehet egy finom pástétomot készíteni belőle úgy, hogy a főtt vagy sült húst leszedegetjük a csontról, ledaráljuk vagy turmixoljuk, majd kikeverjük kevés vajjal, friss vagy dinsztelt hagymával. Ugyanúgy fasírtnak vagy egyben sült fasírtnak is el tudnám képzelni attól függően, hogy mennyi belőle a maradék. Ha kevés, akkor valamivel fel lehetne pótolni, például gombával, ha meg önmagában is elegendő adag, akkor csak magában. De ez bármilyen húsra érvényes lehet, akár csirkére, disznóra is” – mutat rá a marosszentgyörgyi fiatalasszony.
Mindezek mellett még általános ünnepi maradék szokott lenni a húsleves is, amit egy-két alkalom után már nem szívesen fogyaszt a család. A gasztroújságíró szerint azonban érdemes felhasználni bármilyen más leveshez alapléként víz helyett, hiszen teljesen más íze lesz tőle egy egyszerű zöldséglevesnek is. Vagy ha van hely a fagyasztóban, akkor le is lehet fagyasztani: két hét múlva talán jólesik ismét a húsleves a családnak, csak némi százaztésztát vagy galuskát kell belefőzni, és már ehető is.
Sokan nem tudják, de a kalács is újrahasznosítható.
– fogalmaz Edith, miközben magyarázza is, hogyan készül a finom tálbafőtt. A felszeletelt kalácsot jól kivajazott formába helyezzük, megkenjük valamilyen lekvárral, és meglocsoljuk tejjel elkevert, enyhén édesített tojással. Addig rétegezzük az egészet, amíg a kalács el nem fogy, vagy a forma meg nem telik. Végül 180 fokos sütőben addig sütjük, míg a teteje kissé meg nem pirul – szuper vacsora lesz belőle. De akár édes bundás kenyérhez is felhasználható a kissé szikkadtabb kalács, a töltelék nélküli kalácsot teljesen kiszáríthatjuk, és lereszelve vagy konyhai robotban összeturmixolva édes prézlinek készíthetjük el. Tökéletes a túró- vagy a szilvás gombóchoz – sorolja Sütő Edith, aki most csak néhány tippet osztott meg velünk, de úgy gondolja, a variációk száma végtelen. A lényeg, hogy ne dobjuk ki az ennivalót.