Ellenszer a matekfóbiára? Az udvarhelyi feltaláló megszeretteti a számokat
Biró G. Albert tanár negyven éve dolgozik a matektanítás és -tanulás hatékonyságán, egy életen át bosszantotta ugyanis, hogy egy osztályból öt érti a matekot, a többi meg rosszul van tőle. A székelyudvarhelyi tanár és feltaláló azonban nem csak bosszankodott, megpróbált tenni is ellene.
Figyeld meg a szerkezeteket!, Építsd fel a hasonló új konstrukciókat!, Kísérletezz, de következetesen előrehaladva, a fordított út módszerét használva!, Hangos szóval fogalmazd meg a gondolataidat, úgymint a sejtést, indoklást és cáfolatot!, Legalább háromféleképpen rögzítsd elméleti ismereteidet és gyakorlati tudásodat! Ez az öt pillére az önálló matematikatanulásnak Biró G. Albert nyugdíjas tanár, módszertani szakértő és feltaláló szerint, aki
negyven éve igyekszik kifejleszteni egy olyan módszert és eszközrendszert, amellyel a gyengébb képességű diákok számára is sikerélménnyé válhat a matek,
miután közismert, hogy a pedagógusok nagy része a tehetségeseket részesíti előnyben, így a kevésbé sikeresek lemaradnak, és a későbbiekben sem tudnak felzárkózni. Az iskolai oktatással párhuzamos tanítási kísérleteinek tapasztalataira építve – valamint felismerve, hogy az ismeretátadás helyett egyre inkább az értelmi képességek fejlesztése felé kell törekedni –, a tantervi követelmények átadására az egy évtizede kidolgozott tárgyi modellezőkészletét és oktatókártyás rendszerét számítógépes megjelenítéssel ötvözte.
A rugalmasan csatlakozó tárgyi térszerkezetekkel folyamatszerűen követhetők a fogalmak jellemzői, ám a játékos megközelítés dacára az UBIM-módszer elégtelennek bizonyult a szerzett tudás rögzítésekor. Erre fejlesztették ki a GEONEXT számítógépes programcsomagot, mely a szabadkézi megjelenítéseket virtuálisan kezeli, így azok a szokványos statikus ábráknál sokkal valószerűbbek. Általa tetten érhető a hálózatokban való gondolkodás újszerű szemléletmódja, és
átélhető az örök igazság, hogy a matematikában minden egymással összefügg.
A térszerkezeteket, a képleteket tartalmazó áttetsző lemezeket, oktatókártyákat tartalmazó Fleximodels névre hallgató módszertani család a pedagógia általános elveire: a fokozatosságra, szemléletességre épül, és önállóan felfogható. Jár még hozzá egy négyoldalas összefoglaló anyag és egy DVD, mellyel az egész 5–8. osztályos anyag átvehető. Az ismeretanyag átadása online zajlik: először telefonon, majd Skype-on, mígnem a diák kézben is megkapja, a feladatokat pedig online küldi ki a tanár.
– avatott be az oktatási folyamat részleteibe Biró G. Albert. Majd mutatott egy kiemelkedő, átlagos és gyenge képességű tanulók gondolkodási fázisait felmért és bemutató ábrát, melyből egyértelműen kiderül, hogy utóbbiak olykor akár 2–6 évet is „megcsúsznak˝. Ennek ismeretében állítja, hogy bár tizenéves korban el kellene jutni a konkrét műveletektől a formálisakig, ehhez képest a gyerekek 17–18 éves korukra érnek el azok megértéséhez, „ezért kellett a modellezéshez forduljak, tehát a tárgyi, grafikai és számítógépes módszereket ötvöztem úgy az eszköztár, mint az oktatási folyamat során.”
– vallja. Egyik diákja, a hatodikos Szilágyi Máté az ún. kockafejek közé tartozik, „már megérti a tizenkettedikesek képletét is˝. Ő az, akinek a premierjére végtére is összegyűltünk a Bethlen Gábor Általános Iskola infótermében. A fiú önszorgalomból kidolgozta az idei kisérettségi tételeit, egy időben a valós vizsgával, majd utólag a GEONEXT-tel megrajzolta.
„Nagyon szeretek matekozni, szeretem magát a tantárgyat is, de szeretek többet csinálni annál, amit tanítanak. Kéthetes felkészülés után otthonról megoldottam az idei kisérettségi tételeit, szimultán. Kihívás volt, és egyúttal megmértem magamat˝ – mesélte, majd öt perc alatt elhadarta a megoldásokat, amelyekre három óra adott amúgy. Ő az első, aki ezt az integrált módszert alkalmazta, a megoldott feladatok egy részét a GEONEXT-re alkalmazta, miközben az egészet videóra vette.
– nyilatkozta hatodikos létére meglepően öntudatosan Máté.
A módszer iránt egyébként nagy az érdeklődés szakmai körökben: nemcsak egyetemi professzorok csodálkoznak rá, hanem az oktatási miniszter is bekérette a tanár urat és a fejlesztését, „mi meg azt fogjuk kérni tőle, hogy legyen dinamikus a rendszer, ha korábban levizsgázik valaki, azt ismerjék el, és aztán mehessen sízni vagy angolt tanulni˝.
Majd büszkén sorolja a diákjait, akik közül ketten jelenleg az országos versenyen vesznek részt, de a régi mentoráltjai között is akad ügyvéd, orvos vagy olyan, aki Oxfordban tanár – szerinte ezek az életpályák mind a módszere hatékonyságának bizonyítékai. A tanár úr neve egyébként világszerte az első irodalmi hivatkozás a szakterületén. Találmányát Budapesten, Londonban, Genfben is díjazták, ez utóbbi versenyben arany oklevéllel ismerték el munkáját.
Módszerét a nemlátó gyermekek is használhatják a sík- és térmértan ismereteinek elsajátítására.
15–20 órás gyakorlás után a tanulók három-négy jegyet javítottak, ami kiváló eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy az országos megmérettetéseken a nyolcadikos és tizenkettedikes diákok nagy százalékának nehezen vagy egyáltalán nem sikerül matematikából abszolválni.