Telefonfüggőség: egyre több embert érint világszerte

Molnár Rajmond 2018. április 13., 14:19

Mindennapi életünkben egyre gyakrabban támaszkodunk az okostelefonunkra, amelyet telefonálás helyett már inkább használunk társas kapcsolatok fenntartására, videók nézésére vagy épp hírek olvasására. Ez azonban függőséghez vezethet.

Még evés közben sem tudunk elszakadni a mobilunktól Fotó: Pexels.com

A digitális függőség már jó ideje egy létező jelenség, amely napjainkban leginkább az okostelefonok mindennapi, igencsak gyakori használatában nyilvánul meg. Noha székelyföldi vonatkozású kutatást még nem készítettek a téma kapcsán, több külföldi tanulmány is egybehangzóan állítja, ez a fajta függőség egy modern kori, valós betegségnek is tekinthető.

A Phonearena.com digitális szakportál kutatása szerint a nomófobia (telefontól való függőség) egyre több embert érint világszerte, az okostelefonok nagymértékű elterjedése és a közösségi média, illetve a különböző alkalmazásokkal eltöltött idő mértéke pedig egyre aktuálisabbá teszi a problémát.

A portál a függőség tünetei közé sorolja az idegességet, ha valakinél nincs ott az okos készüléke, a közösségi média oldalakon való értesítések gyakori ellenőrzését, a hírfolyamok végtelen görgetését.

Továbbá kizökkenést a beszélgetésekből, tevékenységekből, gyakorlatilag a mindennapi életből.

Sokan idegesek lesznek, ha fél óráig nem nézhetnek rá telefonjukra Fotó: Pixabay.com

Egy másik érdekes tanulmányt az Innocent nevű brit gyümölcslé gyártó készített mintegy kétezer személy bevonásával – írta az Origo.hu a brit Mail Online portálra hivatkozva. A vizsgálat szerint

egy átlagos felnőtt évente több mint 20 hétnek megfelelő időt tölt a telefonja vagy táblagépe nyomogatásával

(mint tudjuk, egy esztendőben 52 hét van). A felmérés alanyai legalább félóránként ránéznek a készülékükre, egynegyedük pedig úgy érzi, egy óra után unatkozik, ha megfosztják a telefonjától és a válaszadók 23 százaléka mondta, hogy „nyugtalan lesz”, ha ennyi időt kell távol töltenie szeretett kütyüjétől. 2016-ban egy hasonló tanulmány megállapította, hogy az emberek nagy része annyira kötődik az okostelefonjához, hogy még a vécén is használja. Emellett a vizsgált személyek többsége lefekvés előtt és ébredéskor is ellenőrzi telefonját. A fiatalabbaknál pedig még ennél is rosszabb a helyzet. A 18 és 24 év közöttiek majdnem a fele (46 százalék) negyedóránként legalább egyszer megnézi a telefonját, amely manapság számukra inkább státuszszimbólum, mint a mindennapi életvitelt segítő eszköz.

Dósa Zoltán pszichológus szerint is egy valós népbetegségről beszélhetünk, amely napjainkban aktuálisabb, mint valaha. A szakember úgy látja, a gyakori telefonhasználat – amely alatt nem a készülékek klasszikus funkcióit érti, mint például telefonálás, hanem például hírek olvasása, közösségi média használata – elsősorban pszichés függőséget okoz, ezért nem hasonlítható össze az alkohol, a cigaretta vagy a drogok által okozott, úgynevezett fizikai függősséggel.

Már rég nem csak telefonálásra használjuk Fotó: Pixabay.com

„Leginkább a játékgépfüggőséghez lehetne hasonlítani. Ha nem játszunk, ugyan nincsenek elvonási tünetek, de bizonyos pszichikai kényszerek igen”

– fogalmazott. Azt is megemlítette, az okos kütyük gyakori használata árt a szemnek, „káros hullámoknak” teszi ki a használóját, sőt sokszor még a testtartásnak is árt, hiszen sokan görbe háttal, lehajtott fejjel telefonoznak nem is kevés időt. Emellett szót ejtett arról, hogy sokan lefekvés előtt is a mobiljukat böngészik, s ha jön egy lájk (a Facebook közösségi oldalon a tetszikelést jelentő visszajelzés angol megfelelőle), valószínűleg jól alszik el a készülék a használója, viszont ha negatívat lát lefekvés előtt, esélyes, hogy nem alszik jól az illető. Mivel ez a függősség leginkább a fiatalabbakat érinti, Dósa úgy látja, a megfelelési kényszerek miatt a közösségi média gyakori használata nem ritkán szorongáshoz vezethet.

A leginkább érintettek, a fiatalok azonban nem aggódnak, egyikük úgy véli, noha valóban vannak szélsőséges esetek e téren, a gyakori mobil használat nem föltétlen rossz dolog. Természetesen, mint minden másban, itt is meg kell találni az egyensúlyt – mondta. Ugyanakkor – folytatta –, ebbe az irányba halad a világ,

manapság már a virtuális térben is zajlik az élet, aki pedig nem tartja a lépést, lemarad.