Vajon jól gondoljuk? Amit a menstruációról tudni érdemes
Miközben a menstruáció minden nő életét végigkíséri a serdülőkortól egészen a menopauza beálltáig, a legtöbben kevés figyelmet fordítanak a folyamat bővebb megismerésére. Pedig fontos lenne tudni, melyek a normális menstruáció jellemző. Nőgyógyásszal beszélgettünk a legfontosabb tudnivalókról.
Bár azt minden nő tudja, hogy – jó esetben – minden hónapban számíthat menstruációra, a havi vérzés pontos lefolyásával, a szervezetükben végbemenő változásokkal kevesebben vannak tisztában. A menstruációs ciklus megismerése azonban elengedhetetlen a nők számára, hiszen annak rendellenes időtartama, túlzott erőssége, illetve a túl gyenge vérzés is több egészségügyi probléma hírnöke lehet. A téma kapcsán dr. Felházi Réka csíkszeredai nőgyógyásszal beszélgettünk.
A menstruáció elnevezés a görög menszesz szóból származik, ami hónapot jelent arra utalva, hogy egy havonta ismétlődő folyamatról van szó. A menstruációs ciklus megértésének szempontjából fontos kiemelni, hogy a méhüreget nyálkahártya béleli, amelynek időszakos leválása eredményezi a vérzést. A folyamat azonban ennél jóval összetettebb, és két hormon irányítja: az ösztrogén és a progeszteron – magyarázta a nőgyógyász. Mint mondta, előbbi szintjének növekedése minden ciklus kezdetén általában egy petesejt érését, majd annak a petefészekből való kilövellését váltja ki, ezt nevezzük ovulációnak. Ebben az első fázisban a méhnyálkahártya az ösztrogén hatására elkezd vastagodni, majd az ovuláció bekövetkeztével a tüsző (ahonnan a petesejt kilövellődött) sárgatestté alakul, ez pedig progeszteront kezd termelni. A méh nyálkahártyája a progeszteron hatására tovább vastagszik, úgymond megérik, ezáltal pedig felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására, hiszen
a nők minden menstruációs ciklusa azt a célt szolgálja, hogy felkészüljön a szervezetük egy esetleges terhességre.
Ha azonban a megtermékenyítés nem történik meg, a nyálkahártya leválik, és vérzés formájában távozik. Ez tulajdonképpen a menstruáció, amely általában háromtól hét napig tart, ez számít egészségesnek. Ha ennél több vagy kevesebb ideig tart, valami gond lehet.
„Mennyiségét tekintve havonta 80 milliliter vér számít átlagosnak, ennek körülbelül 70 százaléka az első két napon kiürül, ezt követően pedig kisebb mennyiségű, úgynevezett pecsételő vérzés marad fenn. Egy menstruációs ciklus általában 28 napig tart, de normálisnak tekintjük a 21 naptól 35 napig terjedő ciklusokat is” – emelte ki Felházi Réka.
A menstruáció higiéniáját tekintve a nőgyógyász hozzátette, a vérzés ideje alatt napi két mosakodás ajánlott a szeméremtest körül. Elmondta azt is, a menstruációs vér felfogására a betétet és a tampont egyaránt ajánlják. „Nagyon sokan félnek a tamponhasználattól, pedig nem kell tartani ettől. A titka csupán annyi, hogy háromóránként cserélni kell, ezért éjszakára inkább a betét használata javallott. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tamponhasználat csak a nemi élet megkezdése után ajánlott” – húzta alá.
Bár a vérzés általában havonta ismétlődik, sok olyan nő is van, akiknek rendszertelen a menstruációja, esetükben ezt valamilyen egészségügyi probléma okozza – mutatott rá a nőgyógyász. Emellett rendszertelen lehet a menstruáció az elején, amíg nem indul be a peteérés a kislányoknál, illetve a változó kor kezdetétől a menopauza beálltáig, ilyenkor a rendszertelenség nem utal egyéb gondra.
Fontos egy menstruációs naptár vezetése, amelybe minden hónapban fel kell jegyezni, hogy melyik napon jön meg és meddig tart a vérzés, ez alapján pedig számításokat kell végezni. Mindezt annak érdekében, hogy pontosan nyomon tudják követni a ciklusukat, hiszen annak hossza, illetve a vérzés időtartama és mennyisége nagyon sokat elárulhat az esetleges gondokról. A problémás menstruációnak több formája is ismert, az első ilyen a vérzés hiánya. A menstruáció teljes hiányát négy esetben tekintjük normálisnak: a serdülőkor előtt, a menopauza után, terhesség esetén, illetve szoptatás alatt. Ha a nemi érettség korában ezektől eltérő esetekben marad ki a menstruáció, minden esetben utána kell nézni, hogy mi lehet az oka. A háttérben ugyanis számos megbetegedés állhat a daganatos megbetegedésektől az anorexiáig (kóros lesoványodás), de okozhatja a kimaradást erős sportolás vagy a stressz is – sorolta Felházi Réka. Hozzátette, a vérzés hiánya mellett problémát jelent az is, ha túl bő a menstruáció: amennyiben több mint hét napig tart, a mennyisége pedig meghaladja a 80 millilitert, ismét kötelezően ki kell vizsgáltatni.
Ennek is számos szervi oka lehet, mint például a fibróma (jóindulatú szövetkinövés), méhnyálkahártya-polip, valamilyen fertőzés, gyulladás, de ez esetben is szóba jöhetnek a daganatos megbetegedések is. Emellett ha valakinek túl magas az ösztrogénszintje, a menstruációja is bővebb lesz” – mondta.
Kiemelte ugyanakkor: az is gond lehet, ha túl kevés a menstruáció, azaz kevesebbet tart, mint három nap. Ez leggyakrabban a petefészek elégtelen működésére, az ovuláció hiányára utalhat. Ugyanakkor az sem normális, ha valaki túl gyakran, mondjuk kéthetente menstruál, emellett pedig a túl ritka vérzés esetében is orvoshoz kell fordulni.
A diszmenorreának, azaz a menstruáció során észlelt kismedencei fájdalomnak több oka is lehet, ilyen lehet a hátrahajló méh, a polip vagy a fertőzések, de sok esetben nincs szervi oka. Ilyenkor bele kell nyugodni, hogy az adott nő számára fájdalommal jár a menstruáció, ez azonban normális, nem utal semmilyen problémára. A nőgyógyász szerint a menstruációs fájdalom a panaszok erőssége alapján lehet enyhe, közepes vagy súlyos. Az enyhe diszmenorrea fél napot tart, ezt csillapítani lehet görcsoldóval is, a közepes egy napos fájdalmat okoz, ezt gyulladáscsökkentőkkel, fájdalomcsillapítókkal kell kezelni.
„Az említett gyógyszereket ajánlott már akkor bevenni, amikor elkezd fájni, hiszen ha megvárjuk az erős fájdalmat, nehezebben lehet csillapítani. A súlyos fájdalom a két enyhébb típussal szemben több mint három napot is eltarthat, és a munkavégzésben is akadályozhatja az érintett nőket. Esetükben a kezelés is nehezebb, és általában fogamzásgátlás alá helyezzük a betegeket, hiszen az ovuláció hiánya általában megszünteti a fájdalmat is.
Ezért van az, hogy a kislányoknak egy ideig nincsenek fájdalmaik a vérzések alatt, majd egyszer csak hirtelen lesznek, hiszen akkor kezdenek ovulálni, peteérésük lesz. Mivel az első menstruáció 11-12 éves korban szokott megjelenni, már 9-10 éves korukban érdemes felvilágosítani a kislányokat a legfontosabb tudnivalókról. Ez azért fontos, mert vérezni fognak, ez pedig ijesztő a gyerekek számára. Azt kell tudatosítani bennük, hogy ez egy természetes folyamat, és minden hónapban jelentkezni fog a vérzés” – mutatott rá.
A nőgyógyász kitért arra is, hogy a menstruáció a változó korban a menstruációs vérzések elmaradásával (menopauza) fejeződik be. „Amikor a petefészkünk kezd kimerülni, hormonváltozások lépnek fel, és belépünk a változó korba. Ezelőtt 40-50 évvel a legtöbb nő már 45 éves korára menopauzába került, mostanra azonban ez szerencsére kitolódott. Manapság általában 49-50 éves korban következik be, de akinél már 40 éves kor előtt jelentkezik, ki kell vizsgáltatni, és ilyenkor ajánlott egy hormonpótló kezelés is. Az is problémát jelenthet, ha egy nő 55 éves kora után is vérzik, ez daganatos megbetegedésekre is utalhat” – fejtette ki a szakorvos. A menopauza beálltát egyébként nem úgy kell elképzelni, hogy egyszer csak elmaradnak a vérzések és kész, ez a folyamat akár évekig is eltarthat.
„Általában hőhullámokkal, álmatlansággal kezdődik, és jellemzőek ilyenkor a szexuális zavarok, de nem kell megijedni. Ez nem azt jelenti, hogy vége a szexuális életünknek, csak egy kis átmenet van, amíg alkalmazkodik a szervezetünk, majd visszaáll a rend.
– hívta fel a figyelmet az orvos.
Emellett tünet lehet a vérzészavar is, bővebb, elhúzódó vérzések jelentkezhetnek, amelyek akár 12 napig vagy két-három hétig is eltarthatnak, sőt olyan is van, hogy egyáltalán nem áll meg. „Ilyenkor orvoshoz kell fordulni, és be kell avatkozni valamilyen formában, hiszen ilyen esetben már nagy lehet a vérveszteség.
Akkor szoktuk azt mondani, hogy menopauzába került valaki, amikor 12 hónapig nem volt semmilyen vérzése.
Ha egy év vérzésmentesség után mégis megjelenik valamilyen vérzés, kötelezően ki kell vizsgáltatni, mert ennek gyakran daganatos megbetegedés lehet az oka. A változó korban egyébként különösen oda kell figyelni a kálcium és D-vitamin pótlására, illetve nagyon fontos az aktív testmozgás is” – zárta Felházi Réka.