A gőgicséléstől az első mondatokig: hogyan alakul ki a beszéd?

R. Kiss Edit 2018. június 04., 16:30

Hogyan alakul ki a beszéd, melyek ennek feltételei, milyen lépcsőfokokat jár végig a kisbaba, amíg eljut az összefüggő beszédig, és hogyan segíthetik ezt a folyamatot a szülők? Siklódy Katalin logopédusnak tettük föl a kérdéseinket.

Fejlesztés az óvodában. Ha hároméves korban sem beszél a gyermek, szakemberhez kell fordulni Fotó: Veres Nándor

„Ahhoz, hogy a gyermek el tudja sajátítani a beszédet, ép hallása, ép idegrendszere kell legyen, és ép beszédszervekkel kell rendelkeznie. Egy egészséges újszülöttnél ugyanakkor hiába vannak meg ezek a feltételek, ha nem kerül beszélő környezetbe, akkor mégsem indul el nála a beszéd” – kezdte a szakember. Rámutatott, abban, hogy mikor kezd el beszélni a gyermek, nagyon fontos szerepe van a szociális környezetnek, ugyanakkor ez genetikailag is meghatározott, mert vannak családok, amelyekben később kezdenek el beszélni, kevesebb a szókincsük. A nemiség is meghatározó, a lányok rendszerint korábban kezdenek beszélni, a fiúk később, a fiúknál több a beszédhibás, a lányoknál kevesebb – tudtuk meg.

A beszédfejlődésnek öt egymásra épülő szakasza van, bármikor kezd el beszélni egy gyermek, ezeken végigmegy.

A logopédus kifejtette, az első hangadás az, amikor felsír az újszülött, ezután az első a gőgicsélés szakasza, az első és hat hónap közötti időszakban. Ekkor többnyire a sírás jelenti a hangadást, ez nem szándékos, hanem állapotjelző hangadás, a kellemetlen ingerekre sírással reagál a baba. Ez differenciálódik a második hónap körül, amikor már lágyabb hangokat is kiad a gyermek, ha jól érzi magát, majd általában a harmadik hónap környékén megjelenik a gőgicsélés.

„Ez játék a saját hangjával: meghallja a kisbaba a saját hangját, és ismét produkálja azt.

Ebben az időszakban a csecsemők legalább kétszáz hangot képesek kiadni, nemcsak az anyanyelv hangjait, hanem az ember által beszélt nyelvek összes hangját,

úgy is nevezik ezt, hogy őshangok. Ezek aztán kikopnak, azok maradnak meg − az anyanyelv hangjai − amelyek megerősítésre találnak a környezetből” − mondta el Siklódy Katalin.

Ha meg is késik a beszédfejlődés, az öt szakaszon átesnek a gyerekek

Ebben az időszakban, három hónapos kor körül, nagyon figyel a csecsemő a szájra, édesanyja szájmozgására. Megjelenik a köszöntő hang is: ha a környezetében felbukkan egy kedvelt személy, akkor egy kellemes hangot ad ki a baba.

Hat és kilenc hónap között jön a gagyogás időszaka, ez a második lépcsőfok.

Megmaradnak az anyanyelv hangjai, és ezeket már próbálja a baba utánozni − ismételgetve például, hogy papa, baba − leginkább az ajakhangokat. Ebben az időszakban még nem a szavakat érti meg a csecsemő, hanem a hanglejtést, a beszéd ritmusát.

A kilencedik hónap és az egy éves kor között lassan átlépik a harmadik fázisba a gyermek, ez az utánzásos fázis.

A szakember kifejtette, ekkor már akaratlagosan utánozzák a gyermekek a szavakat, amelyeket hallanak a környezetüktől, és kialakul a beszéd hármas feltétele, tehát a vizuális, a hallási és mozgási ingerek összekapcsolódása.

Az első szavak egy éves kor körül jelennek meg, ez a beszédfejlődés negyedik szakasza.

Ilyenkor főként a passzív szókincs fejlődik, a baba úgymond elraktározza a szavakat. Az aktív szókincs akkor fejlődik majd nagyon, amikor megjelennek a „mi ez” kérdések.

Az ötödik szakasz egyéves-másfél éves kor körül jellemző, amikor megjelennek az egyszavas, majd a többszavas mondatok.

Ilyenkor azt mondja a gyermek, ami az érdeklődési köréhez közel áll. Általában főneveket használ vagy szótöredékeket, illetve hangutánzó szavakkal helyettesíti a tárgyak megnevezését. „Két- és hároméves kor között a gyermek gondolkodása már annyira fejlődik, hogy megjelennek az alárendelt mondatok, ráérez a nyelvtani struktúrákra, tehát nem kell mindenkinek megtanítani külön a tárgyragot vagy a határozókat. Ekkor jelenik meg az én használata is, és a miért kérdések a tudásvágy kifejeződéseként. Ha a környezet biztosítja a megfelelő ingereket, információkat, akkor fejlődik szépen a gyermek szókincse. Három éves korában már körülbelül ezer szó lehet a szókincs" − vázolta fel a logopédus.

Mikor van baj?

Siklódy Katalin kiemelte, akkor ajánlott szakemberhez vinni a gyermeket, ha hároméves koráig a beszéde nem indult el. Ilyenkor valószínűleg már nemcsak megkésett beszédfejlődésről van szó, aminek például genetikai okai vannak, hanem egyéb is lehet a háttérben. Az ingerszegény környezet mellett egyes betegségek is késleltethetik a beszéd kialakulását, például hallásproblémák, krónikus fülgyulladások. Fontos kérdés ilyenkor, hogy a beszédmegértés zavartalan-e a gyermeknél, tehát megérti-e, amit mondanak neki, csak nem tud még válaszolni.

A megkésett beszédfejlődés behozható,

később indulnak az ilyen gyermekek, de ugyanúgy végigmennek az ismertetett szakaszokon.

A beszédhibák is megjelennek

Három éves korban jelennek meg rendszerint az első beszédhibák is, például az élettani dadogás és a pöszeség. Mint a szakember kifejtette, az élettani dadogás átmeneti jelenség, két-három hónapot tart, és annak a következménye, hogy a gyermek gondolkodása gyors már, de a beszédszervek fejlettsége még nem elegendő ehhez. Nem a görcsös elakadás jellemző rá, hanem hogy a gyermek ismételgeti az első szótagot.

Siklódy Katalin Fotó: Veres Nándor

„Fontos, hogy a szülők miképpen reagálnak erre, mert ez az, ami ezt a dadogást átviheti problémásba, vagy majd magától megszűnik. Nem jó, ha rászólnak, hogy ne dadogj, ha az anya már feszült, amikor a gyermek megszólal. Türelemmel kell viszonyulni a gyermekhez ilyenkor, segíteni kell neki. Általában már tudjuk, hogy mit akart mondani, így elmondhatjuk közösen, mankót nyújthatunk.

Ne produkáltassuk, hogy mondd el ezt vagy azt, vagy köszönj. A legfontosabb, hogy ne tudatosítsuk, hogy nála valami nem úgy működik, mint kellene”

 − tanácsolta a szakember.

A másik korai beszédhiba az élettani pöszeség. Hároméves korban még nem avatkoznak be a hangjavításba, hisz a beszédfejlődés folyamata még tart, de ha ötéves koráig még mindig hibásan használja a hangokat a gyermek, a szakemberek segítségével ez a beszédhiba teljesen javítható. Ha beszédszervi probléma okoz pöszeséget, akkor legtöbbször műtéti beavatkozásokra van szükség.

A beszédhibák javítására az öt- és hatéves kor a leginkább megfelelő, ekkor tudják leghatékonyabban leépíteni a rossz beidegződéseket, kialakítani a jó artikulációt.

Mit tegyenek a szülők?

„Minden szakaszban tehetünk valamit. A gőgicsélés szakaszában például ne hagyjuk sokat sírni a gyermeket. Az ujjszopás, cumizás nem ajánlott, fennáll a veszélye, hogy deformálódik a fogazat, a szájpadlás. Ha feltűnően sokat nyálazik a gyermek, akkor orvosnál meg kell ezt említeni, hisz idegrendszeri gond is lehet a hátterében.

Fontos a szülők tiszta beszéde és az, hogy minél többet beszéljünk, olvassunk mesét, verset, mondókázzunk, énekeljünk.

A gyermek élő beszédet kell halljon. Sajnos egyre több a megkésett beszédfejlődésű gyermek, ennek egyik oka lehet, hogy kevesebb élő beszéddel találkoznak” − osztotta meg Siklódy Katalin.