Erőszak a zárt ajtók mögött: gyorsabb segítség a bántalmazottaknak

Hevele Lili 2018. június 08., 16:13

Tavaly a családon belüli erőszaknak 20 617 áldozata volt Romániában, 84 halálesetet regisztráltak, a 2016-ban még többet, összesen 191 halálos áldozatot. Ijesztő számok bújnak meg a családon belüli erőszak mögött. A kormány új stratégiát fogadott el, amely nagyobb hangsúlyt fektet az áldozatok támogatására.

Elsődleges szempont, hogy biztonságot nyújtsanak az áldozatoknak Fotó: Veres Nándor

A családon belüli erőszak megfékezését célzó átfogó törvénycsomag a 2018–2021-es időszakot célozza meg, és főként a jelenlegi törvénykezés javítására összpontosít.

„Elsődleges szempont, hogy biztonságot nyújthassunk az áldozatoknak, gyorsítsuk az eljárásokat – a kivizsgálási időszakot –, valamint új intézményrendszert hozzunk létre”

– foglalta össze a témában elindított törvényhozói munka lényegét Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei nőszervezetének alelnöke.

A családon belüli erőszak felszámolását szolgáló jelenlegi intézményrendszer a Megyei Család- és Gyermekjogvédelmi Hatóság alárendeltségébe tartozik. Ez a létesítmény együttműködik a rendőrséggel és bizonyos központokkal, amelyek védelmet nyújtanak a bántalmazott családtagoknak. A készülő új jogszabály értelmében e mellé rendelik az úgynevezett sürgősségi beavatkozási csapatot. Amennyiben feljelentés érkezik, hogy családon belüli bántalmazást észleltek – nem kizárólag a családtagok, hanem akár a szomszédok részéről is érkezhet –, a sürgősségi beavatkozási csapat kiszáll a helyszínre és felméri a helyzetet. Súlyosságának függvényében a bűncselekményt jelzi a hatóságoknak, amely megkezdi az ilyen esetekre előírt eljárásokat. A kiszálló csapat tagjai különböző intézmények szakembereiből állnak majd.

Azonnal kibocsátott távoltartási rendelet

A Maros megyei képviselő szerint az RMDSZ is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormány végre elővette és kellő komolysággal kezeli e nehéz kérdéskört. A törvénycsomagba a kormánypárt beemelte az erdélyi magyar szakemberek által javasolt sürgősségi távoltartási rendelet intézményét is.

Nagyon sokan magánügyként kezelik a bántalmazásokat, szégyellnek beszélni róla, így a megoldásokat sem keresik Fotó: Pixabay.com

Csép Éva Andrea szerint az általuk kidolgozott rendelet a veszélyes esetekben alkalmazható, amikor az áldozat komoly fenyegetettségnek van kitéve. Ilyen esetben a bántalmazott rögtön a helyszínen kérhet távoltartási végzést. A rendelet eddig is szerepelt a törvénykezésben, azonban 72 órán belül bocsátották ki. Abban az esetben,

ha az elkövető megszegi a határozatot, egy hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.

Iskolai felvilágosítás

Az új törvénykezés a szexuális erőszak áldozataira is kitér, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy a látleleteket azonnal elkészítsék, tehát a sürgősségi ügyeletnél helyben mintákat vegyenek. Ezek a későbbiekben a bíróságon felhasználhatók bizonyítékként. A stratégiába bevett újdonságnak számít az is, hogy

az iskolai tananyagba beillesztenék a toleranciára való nevelést, valamint a nemek közötti egyenlőség elfogadását.

A csíkszeredai Áradat Egyesület és az RMDSZ nőszervezetének közös, jól működő programsorozata is ezt a célt szolgálja. A kezdeményezésnek köszönhetően számos erdélyi iskolához jutottak el, amelyekben rendhagyó osztályfőnöki órákon világosítják fel a diákokat a családon belüli erőszak súlyos társadalmi következményeiről.  A fiatalok naprakész információkat kapnak arról, hogy milyen formában érintheti a családok tagjait a fizikai- vagy lelki erőszak, különös tekintettel a nők elleni fellépésre. A szakemberek szerint a törvényhozás éppúgy megkerülhetetlen e témában, mint a fiatalok idejében történő felvilágosítása, a bántalmazások visszaszorítása ugyanis mindannyiunk közös ügye.

Tavaly a családon belüli erőszaknak 20 617 áldozata volt Fotó: Veres Nándor

A családon belüli erőszakról a jelenlegi törvénykezésben is szót ejtenek, azonban nincs megadva a pontos meghatározás. Az új jogszabály ezt pontosítja, amikor konkrétan megfogalmazza, hogy mire vonatkozik az áldozat, illetve a családon belüli erőszak fogalma. „A rendelkezés értelmében minden típusú bántalmazás – a pszichés, szociális, szexuális, gazdasági, valamint a lelki is – bekerül a meghatározásba” – részletezte Csép.

Összhangban az EU-val

„A témában felgyorsított törvénykezést az indokolta, hogy Románia 2016-ban elfogadta az Isztambuli Egyezményt” – mutatott rá Csép Éva Andrea. Ennek célja a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése.

Az egyezmény elfogadására nagy szükség volt, hiszen 2014-ben Romániában 1096 bejelentés érkezett, valamint ugyanebben az évben 11 600 áldozatot tartottak számon. Ezek az adatok azonban csak töredékét képezik a valódi esetszámnak, hiszen sokan magánügyként kezelik a bántalmazásokat. Tavaly a családon belüli erőszaknak 20 617 áldozata volt, 84 halálesetet regisztráltak, valamint több mint 3000 távoltartási parancsot adtak ki, amelyből 1011-et megszegtek. A 2016-os esztendő még rémisztőbb adatokkal szolgál: a családon belüli erőszak összesen 191 halálos áldozatot követelt.

Románia előtt 37 ország írta alá az Európai Tanács ide vágó rendelkezését, amely kimondja: az aláíró országoknak fontos feltüntetni jogszabályaikban a korábban nem szereplő bűncselekményi formákat. Az új törvénykezési stratégia tehát a romániai jogszabályokat összhangba hozza az uniós rendelkezésekkel.

Mentalitásváltásra van szükség

A törvénycsomag – bár hozzájárulhat a családon belüli erőszak megfékezéséhez – mégsem elegendő. Az agresszorokkal szemben eredményes lehet, mivel a szigorú büntetés miatt elbátorodhatnak. Az áldozatok esetében azonban mentalitásváltásra van szükség. Nagyon sokan magánügyként kezelik a bántalmazásokat, szégyellnek beszélni róla, így a megoldásokat sem keresik. „Amióta ezzel a témával foglalkozom, nem titkolom, hogy rendszeresen megkeresnek bántalmazott nők. Nehéz megélni e történeteket és kellő higgadtsággal tanácsot adni” – mondta Csép Éva Andrea. Az RMDSZ nőszervezete a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalommal (NEEEM) vette fel a harcot a jelenséggel. Ezzel elérték, hogy a témáról már nemcsak a médiában, hanem a közbeszédben is egyre több szó esik.

A bántalmazottak számára létfontosságú, hogy mielőbb biztonságba kerüljenek, így könnyebben lépnének ki a mérgező környezetből.

Az ország egyharmadában azonban nem működnek olyan intézmények, amelyek támogatást nyújthatnának a bajba jutott és kiszolgáltatottá vált áldozatoknak. Marosvásárhely szerencsés ebből a szempontból – mondta a Maros megyei képviselő –, hiszen egy rendkívül segítőkész központot tudhat magáénak, amely a családon belüli bántalmazás áldozatainak nyújt segítséget.

Csép Éva Andrea amióta ezzel a témával foglalkozik, rendszeresen megkeresik bántalmazott nők Fotó: Boda L. Gergely

Kolozsváron tavaly Oláh Emese alpolgármester kezdeményezte egy hasonló tanácsadó központ létrehozását. Az önkormányzatoknak törvényes kötelessége segítséget nyújtani, és minden tízezredik lakosra számítva biztosítania kell egy helyet a saját működtetésű menhelyen. A legtöbb városban azonban az ellátórendszernek súlyos hiányosságai vannak. Kolozsvár sem kivétel, hiszen egy 13–14 férőhelyes menedékházat kellene a megyeszékhelyen működtetni, ilyen szolgáltatás azonban nem létezik. 

A jelenleg létező, kis létszámú intézmények orvosi és jogi konzultációt nyújtanak a sértett félnek. Pszichológusaik, szakembereik vannak, akik segítenek feldolgozni a traumatikus eseményeket.

Amennyiben az áldozatnak menedékre van szüksége, akár fél évig is tartózkodhat egy ilyen központban,

ahol szakemberek segítik a felépülésben és az újrakezdésben.