Ha csapdába estünk: mit tehetünk a Facebook-vírus ellen?
Értesít a Facebook, hogy egyik ismerősünk megjelölt egy videóban, mi kíváncsiak vagyunk arra, vajon milyen videó az, rákattintunk. Videó nem indul el, de profilunk már meg is fertőződött, sőt onnantól mi is fertőzünk másokat. De mit tehetünk ellene? Szakembertől kérdeztük, hogyan kerüljük el a vírusokat, és mit tegyünk, ha mégis sikerült megfertőződni.
Facebookon töltjük az internetezésre fordított időnk jelentős részét, és ezt kihasználják a bűnözők is, akik mindent megpróbálnak, hogy itt szerezzék meg adatainkat, vagy reklámokat jelenítsenek meg számunkra. Egyre többször lehet találkozni a mostanság olyan alkalmazásokkal, amelyek a felhasználók nevében posztolnak, és kéretlen üzeneteket jelenítenek meg az ismerőseik számára. Ezeket sokszor Facebook-vírusoknak hívjuk. Számos formájuk van: mostanság a videós verzió terjed a legjobban: arról kapunk értesítést, hogy bejelöltek egy videóban, de
személyes üzenetben is kaphatunk egy videót vagy gyanús linket, van, amikor még név szerint is megszólítanak az üzenetben,
amelyben – többnyire angolul – arra kérnek, kattintsunk a küldött linkre, amitől aztán mi magunk is a vírus áldozataivá válunk, és terjeszteni fogjuk az alkalmazást.
Szatmári Tamás számítógépes szakembertől megtudtuk: leginkább úgy védekezhetünk, hogy nem nyitunk meg kicsit is gyanús tartalmakat. Hogy mitől gyanús egy tartalom? Például nem nagyon szoktunk attól az ismerősünktől üzenetet kapni, még inkább meglepő, ha valami videót is küld.
„Gyanús lehet, ha az üzenet mellett angol nyelvű szöveg van, sok mosoly jel, illetve tele van tagekkel, vagyis bejelölt emberekkel. Az üzenetre, amikor rákattintunk, az egy weboldalra visz, amelyen az is lehet, hogy el van rejtve az indító gomb, így akár véletlenül is ráklikkelhetünk, s ezzel engedélyt adhatunk az alkalmazásnak”
– mondja a számítógépes szakember. Rámutat, ilyenkor tudtunkon kívül megjelenik a profilunkon egy csomó olyan üzenet, amelyben látszólag mi mutatunk valami hű, de izgalmas videót. Aki rákattint, már települ is a gépére a kártevő, és nála is megkezdi a többszöröződést.
Ezek az esetek akkor fordulnak elő, hogy ha valaki már megvan fertőzve, de kezdetben
a „nulladik páciens” úgy kapja meg a vírust, hogy talál valami jópofának tűnő játékot a közösségi oldalon.
Találd ki, milyen pillangó lennél! Nézd meg, mi lenne az indián neved! Megmutatjuk, hogy néznél ki öregként, ellenkező neműként, stb. Ezekből a játékokból van sok ártalmatlan, de egy részük igazából úgynevezett trójai programot tartalmaz. Mikor gyanútlanul engedélyt adunk a játéknak vagy egyéb szórakoztató alkalmazásnak, az szabadon engedi a benne rejtőző kártevőt, amely azonnal munkába lát a háttérben. Szatmári Tamás szerint sokszor meg is változhat egy alkalmazás, játék funkciója, az is lehet egy probléma.
„Például engedélyt adunk egy olyan alkalmazásnak, hogy mi lennél, ha női sztár lennék, majd megfeledkezünk róla, de fél év múlva, miután a készítői már jó pár engedélyt begyűjtöttek, megváltoztatják az applikáció funkcióját, s üzenetküldésre használják majd. Ez ugyanígy megy a Facebook-oldalak esetében is, belájkoljuk a Segítsük meg a nehéz életű anyákat, egy év múlva látjuk, hogy lájkoljuk a Florence élet és munkabiztosítást, s nem tudjuk, hogyan is történt” – magyarázza Szatmári Tamás.
A másik típusú vírus fertőzött vagy kártékony weboldalakra mutató linkek formájában terjed, amely lehet például például a favebook.com vagy facebook.com.com. Ezek ugye a valós Facebook-oldal nevére hajaznak, de valójában egy másik weboldalra irányítanak, amelyek majd megszerzik az adatainkat, ismerőseink listáját, és terjesztik tovább magukat. De az is lehet, hogy a hírfalunkon találkozunk egy jópofa vagy éppen sokkoló tartalommal bíró bejegyzéssel, és nem bírjuk megállni, hogy ne kattintsunk rá. A problémát az jelenti, hogy ezzel akár egy fertőzött weboldalra is juthatunk, amelyen keresztül veszélyes kódok töltődhetnek le a számítógépünkre, vagy megszerzik a belejelentkezési adatainkat. Ez ellen például
úgy védekezhetünk, hogy gyakran változtatunk jelszót, biztonsági kérdéseket is állítunk be, ráadásul elég egyedieket, másodlagos email-címet, telefonszámot is megadunk a
Facebooknak, amivel majd vissza tudjuk szerezni a fiókunkat, ha mégis megtörténik a baj. A vírusok ugyanis általában az adatainkat akarják: a belépési információinkat, valamint az ismerőseink listáját, amely felhasználásával tovább terjedhetnek.
A marosvásárhelyi számítógépes szakember szerint a legjobb védekezés mindezek ellen a megelőzés, vagyis hogy kétszer is meggondoljuk, hogy milyen videóra, gyanús linkre kattintunk rá, milyen játéknak, alkalmazásnak adunk engedélyt.
Ha ezután azt tapasztaljuk például, hogy a Facebook Messengeren keresztül ismerőseink tőlünk származó fertőző linket tartalmazó üzeneteket kapnak, vagy kéretlen, furcsa bejegyzések jelennek meg az idővonalunkon, mintha mi magunk posztoltunk volna, akkor nyilvánvalóan megfertőződtünk. Szatmári Tamás szerint ebben az esetben el kell távolítani a fertőzött tartalmakat az üzeneteink közül és az üzenőfalunkról, ugyanakkor érdemes szólni az ismerősöknek, hogy hagyják figyelmen kívül az üzeneteket. Utána érdemes lecserélni a Facebook-jelszavunkat, majd a beállítások menüpont alatt
megkeresni az engedélyezett alkalmazások listáját, onnan pedig töröljünk mindent, amit nem ismerünk, nem használunk.