Téziscáfoló leletek: Árpád-kori falu maradványai Csíksomlyón
Csíkban a 13. század előtt nem voltak magyar települések, templomok, csak vad erdőségek, bennük hemzsegő vérmedvékkel. Ezt az évszázados történelemtudományi tézist cáfolják azok a friss leletek is, amelyeket helybéli régészek Csíksomlyó és Csobotfalva határán tártak fel.
A korábbi mezőgazdasági terület, amely ontotta a régészeti leleteket. A háttérben a csobotfalvi plébániatemplom • Fotó: Farkas Tamás
A mai csobotfalvi plébániatemplom és a csíksomlyói kegytemplom között szinté félúton található a leletegyüttes • Fotó: Farkas Tamás
Mostanra már több épületet is felhúztak ide, a legfrissebb fejlemény, az ásatás okául szolgáló beruházás nyomai is látszanak már • Fotó: Farkas Tamás
Az egykori Csobot faluval lehet azonos a mai Csíksomlyó mellett felfedezett település • Fotó: Farkas Tamás
• Fotó: Farkas Tamás
Kőből épített kemence maradványai • Fotó: Botár István
A kovácsműhely kemencéjének helye • Fotó: Botár István
• Fotó: Botár István
A leletegyüttes helye a kataszteri térképen • Fotó: Botár István
• Fotó: Botár István
• Fotó: Botár István
• Fotó: Botár István
Évszázados edénytöredékek a Fodor-kertből • Fotó: Botár István
Nemcsak a leletek jellege, a C14-es keltezések is az Árpád-kort jelölik • Fotó: Botár István
Gót és szláv házgödrök között találták a Árpád-koriakat • Fotó: Botár István
Egy korábbi műholdas képen még teljesen beépítetlenül látszik az egykori faluhely • Fotó: Botár István
• Fotó: Botár István