A rettegett méh- és darázscsípés. Mikor hívjunk mentőt?
Nyáron több időt töltünk a természetben, az élővilággal való találkozás azonban nem mindig felhőtlen: a rovarcsípések, így a méhcsípések is gyakoribbak ilyenkor. Augusztusban, a meleg fokozódásával pedig a darazsak is aktívabbak szoktak lenni. De mikor kérjünk mindenképp orvosi segítséget?
Dr. Kovács Emőke csíkszeredai háziorvos főorvos először arra mutatott rá, hogy a darázscsípés esetén nem, a méhcsípés esetén viszont a fullánk az áldozatban marad, így azt el kell távolítani, ügyelve arra, hogy a méregmirigyet ne nyomjuk meg. Az orvos szerint először langyos, szappanos vízzel le kell mosni a csípés helyét, majd a fájdalom csökkentésére hideg vizes borogatás alkalmazható, a viszketésen pedig antihisztaminos, szteroidos vagy mentolos kenőcs segít. „Gyerekeknél általában drasztikusabb a kép, jobban elhúzódik a bőrpír és a duzzanat gyógyulása” – emelte ki az orvos.
Kovács Emőkétől megkérdeztük hatásosak-e ilyenkor a különböző házi praktikák, mint például a csípés helyének petrezselyemlevéllel vagy sárral, iszappal való borogatása. Az orvos kifejtette, a méhméreg erősen savas kémhatású, ezért a semlegesítés érdekében sokan azt tanácsolják, hogy lúgos kémhatású anyaggal kenjük be a csípés helyét, például szódabikarbonátos lemosást alkalmazzunk az érintett területen, a darázscsípés lúgos hatásának semlegesítésére pedig a savas, például citromleves, ecetes lemosást ajánlja a népi gyógyászat.
– tette hozzá a háziorvos.
A csípések helye el is fertőződhet, amint az orvos rámutatott, általában a darázscsípés fertőződik el könnyebben, mivel a darazsak akár állati tetemekből is táplálkoznak, így kórokozókat is terjeszthetnek.
Gyermekkorunkban ilyen csípések esetén azt figyeltük, „elindul-e a piros csík”,
erről a szakember azt mondta, a piros csík a csípés nyomán kialakuló nyirokérgyulladást jelent. Ez nem életveszélyes állapot, megfelelő, gyulladáscsökkentőt és antibiotikumot tartalmazó kezeléssel, továbbá borogatással nyomtalanul gyógyul.
A csípések súlyosabb következménye lehet azonban az allergiás reakció. Ennek tünete enyhébb formában a testszerte jelentkező viszketés és bőrpír, valamint csalánkiütés, de gyengeségérzés, az izomerő csökkenése, hányinger, hányás, szemhéj körüli és arcduzzanat is kísérheti – tudtuk meg.
Súlyos esetben az allergiás reakció nyomán a vérnyomás csökkenése, szapora pulzus és nehézlégzés jelentkezik, amit gyors állapotromlás is követhet, akár a légzés és a keringés összeomlásával
l– mutatott rá az orvos. Elmondta, az is veszélyes lehet, ha valaki nem allergiás, de a csípés a fejet, a szájüreget, vagy a garatot érintette, mivel a hirtelen fellépő erős duzzanat akár légúti akadályt, nehézlégzést okozhat. Ilyenkor hirtelen megduzzad a nyelv, a hang elmélyül, rekedt lesz, teljesen beszédképtelenné is válhat a beteg. Szintén veszélyes, ha egyszerre több csípés ér valakit, a tíznél több csípés izomgörcsöket, légzésbénulást is okozhat a méreg idegméreg-tartalma miatt.
Kovács Emőke felsorolta, mi a teendő a csípés nyomán esetlegesen jelentkező, különböző súlyosságú allergiás reakció esetén. „Ha a csípés helyén csak helyi reakció alakul ki, bőrpír és duzzanat jelentkezik, csak vizes borogatás és anthisztaminos vagy szteroidos krém javasolt. Ha elhúzódik a duzzanat, a fájdalom és nagyméretű a bőrpír, akkor érdemes felkeresni a háziorvost. Ha mindemellett testszerte csalánkiütés, rossz közérzet jelentkezik, akkor mindenképp orvosi ellátás szükséges.
– ismertette. Megtudtuk azt is, hogy ha valaki allergiás a méh vagy a darázs csípésére, akkor az allergiás reakció rendszerint a másik rovar csípése esetén is jelentkezik. „Ha kémiailag vizsgáljuk a méhméreg vagy a darázsméreg összetételét, akkor azt látjuk, hogy vannak ezekben hasonló összetevők (hisztamin, dopamin, noradrenalin), de a fő tüneteket okozó fehérje-komponenseket illetően a két méreg különbözik: a méhméregben a mellitin okozza a fájdalmat, továbbá apamin, tertiapin idegméreg van benne, a darázsméreg esetén pedig az acetilkolin, illetve a fehérjekomponensek a meghatározóak. Mégis, a gyakorlatban gyakran látjuk, hogy mindkét fajta csípés esetén kialakulnak a tünetek az allergiás egyéneknél” – fejtette ki az orvos.
A háziorvos tájékoztatása szerint nincs értelme allergiatesztet végeztetni akkor, ha a családban már előfordult allergiás reakció a méh- vagy darázscsípésre, és a szülők tudni szeretnék, hogy ez a gyermeknél is fennáll-e.
Mert bár az allergia hátterében genetikai hajlam is áll, a méh- és a darázscsípésre való allergia vizsgálata egyrészt eléggé bonyodalmas, másrészt pedig nem is nyújt garanciát, hisz
A csípések megelőzése érdekében az orvos azt tanácsolta, hogy ilyenkor nyáron, szabadtéren a folyadékot üvegpohárból és ne az üvegből vagy fémdobozból fogyasszunk, így ha beleesik egy darázs, akkor könnyebben észrevehetjük és nem kerül be a szájüregbe. Ha valaki tudja, hogy allergiás ezen rovarok csípésére, akkor kerülje nyári időszakban az édes, illatos gyümölcsök szabadban való fogyasztását és tartson otthon antiallergiás készítményeket. „A leghatásosabb az előretöltött, injekció formájában beadható adrenalin, ami most már nálunk is elérhető. A beteg könnyen megtanulhatja a használatát és egy csípés esetén már a mentő kiérkezése előtt beadhatja magának az életmentő gyógyszert. Ez elsősorban azoknak ajánlott, akinek már volt anafilaxiás reakciója méh- vagy darázscsípés esetén, segítségével ugyanis megelőzhető a súlyos állapotromlás kialakulása” – ismertette a háziorvos.