Olcsó, de jó ötlet-e a felfújható medence?
Végre itt a meleg nyár, s megszaporodtak a Facebookon is azok a fotók, amelyek az olcsó, fejfújható medencékről készültek. De vajon tényleg megéri ezekbe – még ha oly keveset is – befektetni? És milyen feltételek mellett? Leteszteltük.
Személy szerint én jóval a melegebb évszak beállta előtt, még májusban megvásároltam egy ilyen medencét, és nem is kellett sokáig várjak az első beüzemeléshez, ugyanis akkor még úgy nézett ki, hogy hosszú, meleg nyarunk lesz. Aztán úgy történt, hogy egyetlen délután kipróbálhattuk, de aztán egészen mostanig, augusztus közepéig kellett várni a következő alkalmas hétvégére, hogy élvezhessük az otthoni, udvarbéli medence feltételezett áldásait.
De ez egy másik történet. Ami a lényeg, hogy néhány megosztható tapasztalattal felvérteztem már magam ahhoz, hogy átadva más már ugyanazokat a hibákat esetleg ne kövesse el, mint én.
Kezdjük azzal, hogy mint természetesen kiderült, nem elég önmagában a medencét megvásárolni, legalább néhány kiegészítő azért szükséges hozzá. Ilyen kötelező dolog a medencét lefedő ponyva. Ez olyan 30 lejes pluszt jelentett az általam kiválasztott, 244x76-os medence 100 lej alatti árához, és tényleg érdemes rászánni ennyit, hisz praktikusan, hatásosan megóvjuk a medence vizét éjszakánként a belekerülő piszoktól, rovaroktól. És – amennyiben nem rendelkeznénk ilyennel – kell még egy speciális pumpa is. Ennél sem érdemes azonban túl nagy költségbe verjük magunkat. A medence vázát alkotó felfújható rész ugyanis nem túl nagy, különösebb gépesítésre nincs szükség, egy 20 lejes, kézzel hajtható, megfelelő fújókás szerkezet bőven megteszi. Ezzel mintegy öt perc alatt már végzünk is a felfújással, mehet a medencébe a víz.
A medence feltöltésénél érdemes úgy kalkulálni, hogy aznap, amikor vizet engedünk bele – hacsak nem rendelkezünk melegvizes forrással, vagy nem a lakásból a melegvizet akarjuk kivezetni –,
nem nagyon lesz olyan hőmérsékletű a víz, hogy lubickolni akarjunk benne.
Ez legalábbis Csíkszeredában, ahol a vezetékes víz hőmérséklete még ebben az időszakban sem melegedik a kézfájdító hideg tartomány fölé. Így ha mondjuk szombaton akarnánk feredőzni, akkor pénteken már fújjuk fel a medencét és töltsük meg. Éjszakára mindenképpen takarjuk le, reggel vegyük le róla a ponyvát, s reménykedjünk benne, hogy akkor délutánra már alkalmas lesz a víz a hosszasabb lubickolásra.
Jó tudni, hogy a medence felállításnál és legalább egy-két órát eltartó feltöltésénél érdemes megfogadni a használati utasítás azon tanácsát, hogy
legalább két személy foglalkozzon ezzel a tevékenységgel, így biztosíthatjuk leginkább, hogy a medence egyenletesen és gyűrődésmentesen telik fel,
nem fog elbillenni egyik vagy másik irányba – mint ahogy nálam mindkét alkalommal. Persze a vízszintes medence első feltétele a vízszintes talaj, s hiába tűnik egyenesnek az udvarunk, a vízszintestől valójában sokszor távol áll. Az élvezeti faktort azonban ez nálunk nem nagyon befolyásolta, legfeljebb esztétikai problémát jelentett, de azon meg hamar túl tudtuk tenni magunkat.
Manapság már a felfújható medencéket is könnyen fel tudjuk szerelni vízforgató berendezéssel, de vajon érdemes-e? Az én tapasztalatom az, hogy nem nagyon. Ahhoz, hogy a medence vize algásodni kezdjen, legalább 3-4 nap el kell teljen. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk hétvégenként használjuk, s utána mindig leengedjük, akkor ilyen problémánk nem lesz.
Egy vízforgató megvásárlása párszáz lejjel megterhelheti a költségvetésünket, míg a medence egyszeri feltöltése friss vízzel a hálózatból mintegy 10-15 lejbe kerül:
két köbméter vizet tudunk engedni bele, ennek szolgáltatótól függően nagyjából ennyi az ára. Ki lehet számolni, hogy hányszor lehet abból a plusz költségből friss vízzel megtölteni a medencénket. Ráadásul úgy, hogy ezen a hűvös, esős nyáron eddig mindössze kétszer volt erre alkalom, lehetőség, és nemsokára vége is van a nyárnak.
Persze ha nem szeretnénk minden hétvégén a feltöltéssel bajlódni, van egy megfelelő területünk, helyünk, ami alatt nem pusztul ki a fű, illetve nem nagyon bánjuk, ha kipusztul, akkor elképzelhető, hogy érdemes belefektetni egy ilyen berendezésbe: a 2-300 lejes árkategóriában már vásárolhatunk olyan medencét, ami vízforgató pumpával és szűrővel is kombinálva van. Ezekhez továbbá szükséges még algaölő vegyszer is, amelynek literéért vagy kilójáért további 20-30 lejt kell leperkáljunk, s akkor ott vannak még a különböző oxigén aktivátorok, klórtabletták vagy granulátumok, alkalinos szerek, amelyekre szintén költhetünk, ha akarunk vagy szükségét látjuk. Vízforgató berendezések persze akadnak párszáz lejnél drágábbak is, szóval van hová elköltsük a pénzünket, ha nagyon akarjuk.
Bármennyit is költünk, annak azért legyünk tudatában, hogy akár a 100 lejes szuperolcsó medencét, akár a több ezer lejes, fémvázas változatát választjuk, úszkálni azért nem fogunk tudni egyikben sem. Ezek arra alkalmasak, hogy a forró nyári délutánokon lehűthessük magunkat, a csemetéknek pedig ennél igazából nem is kell több a vizes viháncoláshoz. Úszásra továbbra is az erre alkalmas strandokat és uszodákat érdemes felkeresnünk – hacsak nem építünk az udvarra egy úszómedencét. De arról alighanem soha nem fogok beszámolót írni a Ligetre.