Mitől függ, hogy vállalunk-e gyereket? Tények és trendek

Péter Beáta 2018. augusztus 14., 11:56

Nem könnyíti meg a gyerekvállalást a társadalom, amely részéről egyre nagyobb az elvárás: az édesanyának több gyereket kell vállalni, emellett nyolcórás munkában és otthon, a fakanál mellett, illetve a háztartásban is helytállni. A gyerekvállalást azonban nem a társadalmi nyomás segíti. De akkor mi?

A gyerekvállalás nagyon összetett, sokismeretlenes egyenlet és a motivációi is sokfélék lehetnek Fotó: Pexels.com

A gyerekvállalás nagyon összetett, sokismeretlenes egyenlet és a motivációi is sokfélék lehetnek. És noha Székelyföldön alapvetően nem az adókedvezmények és a szociálpolitikai segítségek határozzák ezt meg, de mégis hozzájárulnak ahhoz a döntéshez, hogy egy gyerek születik-e egy családban, vagy éppen három, négy. Nem elhanyagolható tényező persze az sem, hogy kitolódott a felnőttkor, a szülőktől való leszakadásnak a halogatása, az önálló családalapítás késői kezdete is a gyerekek számának a statisztikai valószínűségét csökkentik – hangzott el Gergely Orsolya szociológusa Gyermekvállalás Székelyföldön a tények és trendek tükrében című tusványosi előadásán.

„A társadalmi elvárások nem épültek le, csak kiegészültek újabbakkal. Székelyföldön ez még hangsúlyosabb, mert ugye »az asszonynak a tűzhely és a fakanál mellett a helye«, de a nyolcórás munka és a családi autóban a gyerekek szállítása is ugyanúgy feladat. Azt reméljük, hogy a mi térségünkre az a jellemző, hogy a szeretetgyerek a legerősebb motiváció. A párnak és a párkapcsolatnak egy meghatározó állomása a gyerekvállalás.

Azokhoz zárkózok fel, akik azt mondják, hogy az anyagiak és a családi pótlékok is nagyon fontosak, de valószínű ezt kell erősíteni ahhoz, hogy a gyerekvállalás ne teherként, ne terhességként, ne többletkihívásként, ne valami hatalmas feladatként, hanem örömként fogalmazódjon meg. Ebben nagy szerepük van azoknak, akiknek gyerekeik vannak, mert mindenki pozitív példa, aki azt mondja, hogy gyereket vállalni jó és szép dolog”– magyarázta Gergely Orsolya, aki maga is két gyerekes édesanya, és mint fogalmazott, a bőrén érzi, hogy mit jelent egy harmincas éveiben járó nőnek a karrierálmok és a felsőfokú végzettség mellett gyereket vállalni. 

Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusa Fotó: Beliczay László

Rámutatott, a mai anyukák „sokkezűek” kell legyenek, éppen ezért úgy véli, nagyon fontos az a törekvés, hogy az apák is vegyenek részt a gyereknevelésben. „Nagyon sokszor találkozom azzal, amikor azt mondják az anyukák, hogy az én férjem nem tud elmenni egy hónapos gyereknevelési szabadságra, mert ő olyan fontos ember, hogy őt nem engedi el a főnök egy hónapra. És engem két évre, négy évre elenged? Az én munkám nem fontos? Nem csak a férfiak fejében kell változzanak a dolgok, a nők fejében is ugyanúgy. Ha én egy gyerekkel lehetek 23 hónapig gyereknevelési szabadságon, akkor a férjem is lehet egy hónapig, főleg, ha akar is. Mentalitásbeli gátak vannak, amelyeket közösen tudunk leépíteni közösségi szinten” – véli a szakember.

Sok pszichológiai és szociológiai kutatás is alátámasztja, hogy a párkapcsolat egyik nagy mérföldköve a gyerekvállalás. Ha az ember társra talál, és az a kapcsolat olyan minőségű, akkor következik be a gyerekvállalás. De sok elrettentő tényező is van, ilyen a tökéletes anyaság mítosza, amely annyira túlmediatizált, hogy a fiatal lányok úgy gondolják, hogy ezt nem lehet megcsinálni. A szülés, születés minősége, a császármetszések számának ugrásszerű emelkedése is olyan negatív faktorok, amelyek elriasztják őket. Abban kell gondolkodjunk, hogy

a mostani kislányokat arra kell nevelje a közösség, hogy ne féljenek a gyerekvállalástól

– véli a szociológus.

Egy másik kihívás a kisgyerekes családok számára a gyerekfelügyelet megoldása. Sok családban nincsenek már ott a nagyszülők sem a közelben, sem távolban. Nagy kihívás, főleg akkor, amikor mindkét házastárs szeretne a szakmában is teljesíteni, pénzt is keresni. Egy másik felmerülő kérdés, hogyan tud az édesanya a gyereknevelési szabadság után visszaintegrálódni a munkaerőpiacra. Ki neveli a gyereket, ki van otthon vele, ki megy szabadságra, ha az beteg? Ezek mind eldöntendő kérdések egy gyerekes családban.

A nagyszülői jelenlét is befolyásolhatja a gyerekvállalást Fotó: Pixabay.com

Az előadó hangsúlyozta, a gyereknevelési elvek változtak, de az elvárások nem, ez pedig sokszor ellentmondáshoz vezet, hiszen elég nehéz 23 évesen rögtön öt gyereket vállalni. A szociológus szerint segítene a családbarát szociálpolitika, családpolitika: az, hogy kiszámítható legyen, hogy hosszú távon mire lehet támaszkodni. Ide tartozik a bölcsőde-fejlesztés vagy éppen a családbarát munkahely is. A nyolc óra munka, nyolc óra pihenést el kell felejteni, mert ez ma már nehezen megvalósítható. Sokkal inkább a rugalmas munkaidő, rugalmas munkahely, vagy az otthonról is végezhető munkák azok, amelyek előnyösebbek az édesanyák számára. De a civil szervezetek és családbarát rendezvények is segítenek, nem véletlen, hogy Csíkszeredában és környékén pozitív a gyermekvállaláshoz való hozzáállás. Az ilyen civil kezdeményezések tudják segíteni azt, hogy úgy tűnjön a huszonévesek számára, hogy gyereket vállalni nem egy borzasztó dolog, sőt.

„Nem kell az elvárásokat túlságosan nyomni, mert a társadalmi nyomás nem fog segíteni. A pozitív példa sokkal inkább. De az egy gyermeket sem vállaló nő sem értéktelenebb – mondom ezt két gyerek édesanyaként, aki még szeretne gyereket. Akinek nincs gyereke, ugyanolyan hasznos tagja a társadalomnak. Ha sok pozitív példát mutatunk, akkor sokkal többen fognak ebbe a csapatba igazolni”

– mutat rá a szociológus.