Zeng, zúg az erdő: itt a szarvasbőgés ideje

Szász Cs. Emese 2018. október 02., 17:13

Az erdő lakói egész évben szinte észrevétlenül bújnak meg a sűrű, vagy nehezen megközelíthető részeken, szeptember végén, október elején viszont a gímszarvas bikák a rejtőzködéssel mit sem törődve, hangos bőgéssel riogatják vetélytársaikat, és kápráztatják el a háremükbe tartozó szarvasteheneket.

A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy ki a hárem ura Fotó: 123RF

A szarvasbőgés a vadászember egyik legkedvesebb hangja – állítja Székely Béres Szilárd vadgazda, a Cervus Vadásztársaság igazgatója. Az erdőszentgyörgyi erdőjáró embertől megtudjuk, a szarvasbőgés időszakának vége felé járunk már, de még van esélye bárkinek ebbe a különleges élménybe belekóstolni, ugyanis

a gímszarvasok párzási időszaka időjárástól függően szeptember 20. körül kezdődik, és október 10-éig tart.

A legerősebb akkor a bőgés, amikor a párzási idő van, amikor a teheneknek peteérésük van. Minél nagyobb a bőgés, annál több szarvasbika van.

A szarvasbőgés a vadászember egyik legkedvesebb hangja Fotó: Danis János

A gímszarvas párzási rituáléját nevezzük szarvasbőgésnek. A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy ki a hárem ura. A gímszarvas bika jelzi a többi bikának a tehenek feletti kizárólagos szaporodási jogát. Így a bőgés alapján a bikák információt szereznek egymás testi erejéről, elszántságáról és nem utolsó sorban pozíciójukról.

„A bőgés egyfajta versengés a bikák között a minél jobb génállomány örökléséért: a cél az, hogy a kisebb, gyengébb egyedek ne szaporítsanak. Minél hangosabb, erőteljesebb egy bika, annál erősebb, azt jelenti, hogy ő a domináns hím”

– magyarázza a vadgazda. A versengés a tehenekért több szinten mehet végbe, amelynek a bőgés az első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem ura hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a trónkövetelő, úgy utóbbi felkeresi legyőzendő ellenfelét.

Minél hangosabb, erőteljesebb egy bika, annál erősebb, azt jelenti, hogy ő a domináns hím

A személyes találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett ballagva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük a rátermettebb. Amennyiben még itt sem egyértelmű, hogy melyikük az erősebb, úgy összecsapnak az agancsok, megkezdődik a birkózás. Az erdőszentgyörgyi vadgazda elmondja, bár alakjából adódóan nem a sérülések okozására, hanem éppen a sérülések elkerülésére szolgál az agancs, mégis

sokszor megtörténik, hogy megsértik egymást a szarvasbikák,

megszúrják egymást az agancsokkal, de olyan is történt már, hogy összeakasztották a trófeáikat, s nem tudtak szétválni, elpusztult mindkét szarvasbika.

12 évesen a legszebb a bika trófeája Fotó: 123RF

Hegyvidéken és dombvidéken egészen más a bőgés intenzitása – mondja Székely Béres Szilárd. A dombvidéken, ahol van mezőgazdasági terület, ott este levonulnak a lucernára táplálkozni, s reggel korán hajnalban tartanak vissza az erdőbe, a búvóhelyre, ahol csendet s nyugalmat találnak. „Ha csendes helyet találnak, bőgnek nappal is a szarvasbikák, de ez nálunk ritka, Magyarországra jellemző, Gemencen például nappal is gyakran lehet szarvasbőgést hallani, mert ott ragadozó sincs, és az állomány sűrűsége is sokkal nagyobb. Nálunk inkább csak éjszaka van erre lehetőség” – mondja a vadgazda.

Tőle tudjuk meg azt is, hogy Maros megyében a Nyárád és a Küküllő mentén, Görgény környékén vannak inkább szarvasok, inkább a hegyvidékes, dombvidékes területeken, a mezőségen is van elvétve, ahol erdő található, ahol megfelelő búvóhelyet, nyugalmat, életteret talál az állat, de ott ritkább. Hogy konkrétan hol lehet hallgatni jelenleg szarvasbőgést, azt Székely Béres Szilárd nem árulta el, mint mondta, könnyű ilyenkor megzavarni az állatokat, amelyek, ha veszélyt éreznek, többé nem bőgnek. Aki tényleg részt szeretne venni egy szarvasbőgésen, annak érdemes egy vadásztársasággal felvennie a kapcsolatot, amelyek szoktak szervezett túrákat indítani szarvasbőgés idején.

Csak óvatosan az utakon!

Nagyobb óvatosságra intik az autósokat is ilyenkor szarvasbőgés idején, ugyanis ilyenkor a szarvasbikák jóval figyelmetlenebbek, semmi nem érdekli őket a teheneken kívül, ezért könnyen betévednek az úttestre. Főleg a hajnali és az esti órákban találkozhatunk úttesten kószáló vadakkal, de a nap bármely szakában érdemes figyelni, főleg azért, mert ha egy szarvas kilép az útra, nagy valószínűséggel több társa is követni fogja. A bika ilyenkor nem figyelmes, a tehén figyelmezteti a veszélyre.

Ilyenkor a szarvasbikák jóval figyelmetlenebbek, könnyen betévednek az úttestre Fotó: Pál Árpád

„Erdőszentgyörgy, Makfalva és Hármasfalu között figyelmeztető táblák is vannak, mert ebben az időszakban bizony könnyű elütni egy szarvast” – figyelmeztet a Cervus Vadásztársaság igazgatója.

Minden vadász vágya egy bika

Az erdőzúgást okozó szarvasbőgés nem csak azért különleges, mert ha az ember kiáll egy dombtetőre, kilométerekről hallatszik az egész. A vadászembernek ez az a hang, ami igazán megdobogtatja a szívét – állítja Székely Béres Szilárd –, egyrészt azért, mert különleges, ugyanis a többi fajnál nincs ilyen hangeffektus, másrészt ez az időszak a vadászidényt is jelenti számukra.

„Minden vadász vágya egy szarvasbika. Ez egy ritkaság, nem úgy van, mint a vaddisznóval, amit mindenki lő. A bika ritkaság, kilövési keret sincs sok rá, de az ilyenkor van megadva. Megvan, hogy mennyi trófeásat és mennyi szelekciósat lehet kilőni. Egy trófeás bika az, amelyik elérte a 10-12 évet, 12 évesen éri el a csúcsot a bika, annál nagyobb trófeát nem tud már felrakni, utána már csak veszíti az értékét”

– mondja a vadgazda, felhívva a figyelmet, hogy gazdasági jelentősége rendkívül nagy a bikának, az ebből befolyt összeg a vadak élelmezése szempontjából is jelentős.

Minden vadász vágya egy szarvasbika Fotó: Danis János

Ugyanakkor a bőgési időszak az, amikor az egyedszámlálást is végzik. A Cervus vadásztársasághoz tartozó állomány mintegy 180 egyedet jelent. A most megtermékenyített tehenek júniusban fognak majd borjakat a világra hozni.