Nem volt cifra élet. Asszonynak lenni a 20. század elején
A mosás két napig tartott, bármi történt, a kenyérnek valót meg kellett dagasztani, a hozományt elő kellett teremteni, és a házasságok általában nem szerelemből köttettek. Bizony nem volt „cifra életük” a huszadik század elején a domokosi lányoknak, asszonyoknak. Erről mesél Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros.
Bilit a fejbe, juhnyíró ollóval körbevágni: kész a frizura! • Fotó: Sándor Edit gyűjteménye
1943. Nem volt egyszerű a gyermeknevelés, pelenkázás • Fotó: Sándor Edit gyűjteménye
Albert család, 1920-as évek. Ahány gyermeket adott a Jóisten, annyit fogadtak el • Fotó: Sándor Edit gyűjteménye
Domokosi szolgálólányok a brassói Fehér Lóban 1935-ben • Fotó: Sándor Edit gyűjteménye
Családi kép a századelőről • Fotó: Sándor Edit gyűjteménye
A Harangozó Szabó család 1958-ban. A 18 gyermekből 12 érte meg a felnőttkort. A kép a szülők (Szabó Gergely és Karda Zsuzsa) 50. házassági évfordulója alkalmából készült • Fotó: Sándor Edit gyűjteménye
Iskolás gyermekek. Ők szerencsésnek mondhatták magukat, nem csak cipőjük, kucsmájuk is volt • Fotó: Sándor Edit gyűjteménye
Kedves Istvánné Kurkó Julianna és gyermekei • Fotó: Sándor Edit gyűjteménye
Miklós (Gidró) Anna és lánya, Erzsébet 1944-ben • Fotó: Sándor Edit gyűjteménye
• Fotó: Sándor Edit gyűjteménye
Sándor Edit. Az idősek élettörténeteit gyűjti a csíkszentdomokosi könyvtáros • Fotó: Péter Beáta