Elferdült hagyomány: veszélyes a halottak napi tűzgurigázás

Megoszlanak a vélemények arról, hogy régi hagyománya lenne annak, hogy halottak napja előestéjén tüzes kerekeket gördítenek le a gyergyói Gac-oldalon. Annak jártunk utána, hogy tulajdonképpen honnan is indul a tüzeskerék-eregetés szokása.

Bajna György újságíró a Gac-oldali tüzes kerekek eregetésének hagyományával kapcsolatban Orbán Balázs Székelyföld leírása első kötetét említi, amelyben a következő áll: „Szokásban van, hogy hushagyó kedden a sz.-miklósi fiatalság kigyül a Vároldalára, honnan estve szurokkal és szalmával elkészített tüzes kerekeket bocsátanak le, végre nagy örömtüzeket gyújtva, azok körül nagy áldomást csapnak.

vagy ha nem úgy van is, könnyen kapcsolatba lehetne hozni Both nevével, ekként a hősnek maradandó emlékünnepet szervezvén.”

„Ha hagyományról beszélünk, ragaszkodni kellene legalább abban hozzá, amiben lehet. Ugyanis az első világháborúra elkészült, a Gyilkos-tó felé vezető út kizárja a Vároldalt. A helyszín átvitele a Gac-oldalba nem lehetetlen ugyan, de semmi esetre halottak napján, vagy ősszel, amikor az avar kiszáradva ugyancsak gyúlékony. A régiek se véletlenül választották a fagyott földű, esetleg havas húshagyó keddet. S az sem mellékes, hogy a Both-várától elengedett tüzes kerék annak idején a Békény-patakában állt meg. A kerekek szalmából készültek, a nem gumiabroncsokat gyújtottak meg, mint ahogyan az utóbbi években. Ezek a kaszálós területeken biza bosszúságot okoztak” – fejtette ki Bajna György.

A Gac-oldalban az 1944. szeptemberében meggyilkolt 159 székesfehérvári katona nyughelyéül szolgáló terület Bajna György tulajdona, aki arról is szólt, hogy a kilencvenes évek elejéről voltak a hagyomány újraélesztésére próbálkozások, és a Gac-oldalból engedtek tüzes kerekeket. „A hősökre emlékezni illő és üdvös, fogadjuk el, hogy Both András alkirálybíró, másnál királybíró bátor kiállása az emlékeztető, ám ez az esemény sehogy se váljék a halottak napjához köthető szórakozási lehetőséggé, egy jó bulivá. Egy sajátos gyergyószentmiklósi hagyomány újjáélesztése, ápolása figyelemfelkeltő, lélekemelő tud lenni, de csak akkor, ha az tudatos, civilizált” – hangsúlyozta.