Novemberi nyár: mi okozta a szokatlan meleget?

Rédai Attila 2018. november 07., 17:48

Nyárias hőmérsékletek novemberben, csapadék heteken át egyetlen csepp sem: nem megszokott időket élünk, ami az időjárást illeti. Az i-re a pontot azonban az inkább az Alpokra jellemző főnhatás Kárpátok-béli megjelenése tette fel.

Több jelenség együttesen is közrejátszott ahhoz, hogy novemberen is nyárias hőmérsékleti értékeket regisztráljanak Fotó: Rédai Attila

Abszolút novemberi rekordot jelentenek a Keleti Kárpátok hegyközi medencéiben mért 25-26 Celsius-fokos napi maximumok, ami több mint kellemessé tette az időjárást, a hosszan elhúzódó csapadékmentes időszak viszont aggodalomra is okot adhat. A két dolog viszont összefügg: Nagy István meteorológust, a Szentegyházi Meteó Állomás Facebook-oldal szerzőjét kértük meg arra, hogy elmondja, hogyan.

A kialakult helyzetnek egy déli-délkeleti irányú, száraz, meleg légáramlás ágyazott meg, de ez önmagában nem volt elég, tudtuk meg.

Ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket mérjenek a hegyvidéken, miközben a Kárpátokról keletre található, alacsonyabb fekvésű területeken mintegy 10 fokkal alacsonyabb volt a hőmérséklet, szükség volt még egy olyan jelenségre, ami ugyan önmagában szintén elő-elő szokott fordulni, bár nem olyan gyakran. A két jelenség együttes jelenléte pedig aztán végképp különlegesség a környéken.

A hegyvonulatok is meleg színekkel körvonalazódtak a november 4-ei hőmérsékleti térképen Fotó: Országos Meteorológiai Igazgatóság

Nagyon ritkán szokott megtörténni ugyanis, hogy az ország hőmérsékleti térképén ilyen világosan kirajzolódjon a Kárpátok vonulata nem a hűvösebb légrétegeket jelző hideg, hanem a melegebb színekkel. Ahogy ránézett a szakember a térképre, rögtön a főn jelensége ugrott be neki. De pontosan mi történik ilyenkor? Mint kiderült, nem is olyan egyszerű ezt a jelenséget megmagyarázni. Szükség van hozzá a délies, meleg légáramlásra és néhány komolyabb hegygerincre – ilyen akad a Kárpátokban bőven. A hegygerincekkel találkozva a légáramlás merőlegesbe fordul, és ahogy egyre magasabbra ér, kicsapódik belőle a maradék pára is – ilyenkor lehet megfigyelni a bércek fölött a kialakuló lencsefelhőzetet. Mindez turbulenciákkal jár, amitől a siklóernyősök például igencsak rettegnek. A szárazabbá vált levegő könnyebben veszít és nyel el hőt, mint a nedvesebb rétegek. Ezt történik a hegygerinceken átbukó száraz levegővel is, amelyik, mire földet ér a hegyoldal túlsó felén, már hőtöbblettel rendelkezik.

Nagy István meteorológus Fotó: Rédai Attila

Lee oldali leáramlás – így hívják tudományosan ezt a jelenséget, aminek során a levegő a hegyen átkelve, kiszáradva, a hegy szélvédett oldalán leáramlik, és amely a Föld más részein súlyos problémákat, elviselhetetlen hőséget, erdőtüzeket is tud okozni. De Nagy István szerint azért arra egyelőre ne rendezkedjenek be a hegyközi medencékben, hogy ennek a jelenségnek hála késői szüretelésű szőlőt kezdjenek termelni, ugyanis arra, hogy erre az amúgy elég meredek hőmérsékleti anomáliát megfejelje a főnszél hatása, túl gyakran nem lehet számítani.

{K1}