Amikor a gyógypedagógus Goethe-hez nyúl
Tizenkét zenész, több zeneszerző, két kórus is közreműködik azon a várhatóan tavasszal megjelenő lemezen, amely a Goethe – új dalok címet kapta. A jelenleg Svájcban élő, Székelyudvarhelyről származó Foris Mózes Johann Wolfgang von Goethe tizenkét versét zenésítette meg – úgy, ahogy eddig még senki sem tette.
Művészetterapeuta és szobrász, akinek a zene, kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de az élete része. Foris Mózes Székelyudvarhelyen született és nevelkedett, sokáig zenei pályára készült. Fiatal korában Elekes Emőke tanította gitározni, valamint énekelt a székelyudvarhelyi Juvenalis régizene együttesben.
Volt otthon egy Goethe-kötetünk, abból megtetszett néhány vers, és tizenhat évesen pár akkordot odaírtam a verssorok mellé”– emlékezett vissza Foris Mózes, aki végül nem lépett a zenei pályára, hanem szakmát tanult: fogtechnikus lett Budapesten. Később az antropozófiával és a Waldorf-pedagógiával megismerkedve döntött úgy, hogy fogyatékkal élő gyerekekkel fog foglalkozni. Főállásban jelenleg is ezt csinálja, gyógypedagógus tanárként dolgozik traumatizált és autista gyerekekkel.
„A gitározás elmaradt, ez egy elég fájdalmas lemondás volt, de elengedtem a zenét. Gyógypedagógusként kezdtem dolgozni, és rá tíz évre – akkor már Bécsben éltem – elhoztam a gitáromat Udvarhelyről, mert arra gondoltam, hogy a gyerekeknek tudnék énekelni, gitározni. Ugyanakkor voltam egy nyári zene-mozgás (Eurythmia) kurzuson, amely annyira megmozgatott zenei téren, hogy amikor hazamentem, elővettem a gitáromat. Akkor találtam rá ismét a Goethe-könyvre is, nem is emlékeztem, hogy magammal vittem Udvarhelyről. Ez augusztus 28-án volt, és később derült ki számomra, hogy ez épp Goethének a születésnapja. Ahogy végiglapoztam, megláttam azokat az akkordokat a versek mellett, amelyeket még tizenévesen írtam oda, ezeket újra felidéztem, és pár hónapon belül megzenésítettem tizenkét verset. Lapoztam a könyvet, és amelyik megfogott, arra komponáltam zenét”– magyarázta.
Mindez tizennyolc évvel ezelőtt történt. Aztán tavaly döntött úgy, hogy valamit kezd ezekkel a versekkel, és dalokkal. Ekkor találkozott Hadnagy Árpáddal, aki szintén székelyudvarhelyi, jelenleg Bécsben vezet egy zenestúdiót. „Gyerekkorunk óta ismerjük egymást, érdekes szálak kapcsolódnak itt. Az egyik udvarhelyi rádiónál, még 2002 táján, csináltunk egy sima felvételt, és elküldtem Árpinak. Ő mondta, jó, és januárban elkezdtünk dolgozni. Most már nagyjából kész van, és eléggé kinőtte magát ez a projekt.
Szerettem volna, ha az otthoniak kapcsolódnak be, így akadtam az Alla Breve vegyeskarra és Boros Beátára, aki a zeneiskolában egy gyerekkórust vezet” – meséli.
A két kórussal néhány hete vették fel a hanganyagot, mint mondta, mivel több nyelven is szeretné majd megjelentetni a lemezt, a kórusok nem szövegeket énekelnek, hanem zenei betéteket, mintegy a háttérben megtámasztják a zenét, bizonyos hangulatokat hangsúlyoznak ki. Mózes hozzátette, elsősorban a magyar nyelvű CD megjelenésére koncentrálnak, később német nyelven is kiadják. Mivel húsz éve német nyelvterületen él, jól beszéli a nyelvet, de a Goethe-versekhez magyarul tudott kapcsolódni.
„Elég érdekes alkotói folyamat volt. Előbb egy szál gitárral megcsináltam, aztán a stúdióban próbáltunk néhány dalhoz zongoraalapokat. Mindenképp szerettem volna, ha Goethéhez méltó a zene, ezért vontunk be vonósnégyest, hegedűt, van benne fuvola, harmonika. Nagy küzdelem volt, hogy kell-e dob, de az elviszi teljesen más irányba, más hangulatot ad. Volt olyan elképzelés is, hogy különböző népies motívumokat vigyünk be, két dalba be is van lopva a magyar népies hegedű, az otthoni ritmusok. Az alapdallam adott volt, és hogy azt hogyan lehet meghangszerelni, függött a zenészektől is, a ráhangolódásuktól.”
Mint mondta,
Goethe-verseket így még senki nem zenésített meg, ezért is különleges ez a projekt.
„Goethe a német kultúra egyik legfontosabb képviselője, egyik legkiemelkedőbb alakja. Vannak megzenésítve Goethe-versek, de klasszikus-zenei kísérettel, ez a schuberti vonal. Nagyon sok zeneszerző foglalkozott Goethével valamilyen módon. Maga Goethe is érdekes kísérleteket végzett zenei téren, mint zeneelmélettel foglalkozó és mint színházigazgató, próbálta a népies dolgokat a komolyzenébe bevinni. Rilke-versekre még találunk könnyedebb zenei feldolgozásokat, de Goethéhez nem nyúltak hozzá ily módon. Számomra ez az egész arról szól, hogy egy szélesebb rétegnek a goethei üzeneteket megelevenítsem, mert fontos, hogy értékeket közvetítsünk” – mesél céljairól a zenésszé lett gyógypedagógus.
A megjelenő lemez bevételeit Foris Mózes karitatív célokra ajánlja majd fel, erdélyi gyerekeken próbál segíteni, ezzel szeretné támogatni a szülőföldjét.