Matek helyett személyiségfejlesztés?
Azt a matematikát , amit nálunk hetedikben tanulnak az iskolások, egyes nyugat-európai országokban csak egyetemi szinten oktatják. De nem csak a számokkal van a baj, szakértők szerint egy csomó fölösleges tantárgyat ki kellene söpörni a tananyagból.
Gyökeres változásokra lenne szükség ahhoz, hogy közoktatási rendszerünk megfeleljen a 21. század követelményeinek – legalábbis így látják ezt az általunk megkérdezett tanügyi illetékesek, de a szülők is. Legtöbben úgy vélik, a jelenlegi oktatási módszerek és a lexikális tudás elmélyítését szolgáló vaskos tananyag már fél évszázada is idejétmúltnak számított, így annak bizonyos részeit csökkenteni kellene, egyes tantárgyakat pedig akár teljesen ki lehetne venni a kerettantervből, és csak bizonyos oktatási formákban alkalmazni. Ugyanakkor sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni azokra az életviteli témákra,
amelyekre valóban szüksége van a jelenkor emberének, mint például az egészségügyi, illetve szexuális nevelésre, megfelelő pénzügyi ismeretekre, vagy épp a személyiségfejlesztésére.
Ez elméletben szépen hangzik, gyakorlatba ültetése viszont a jelenlegi közoktatásban majdhogynem lehetetlen.
„Nyilván nagyon fontos lenne, hogy újabb, a modern kor követelményeinek, illetve a kiegyensúlyozottabb életvitelnek megfelelő témákat tanítsunk az iskolákban. Viszont a mostani körülmények között lehetetlen volna ezekből akár egyet is bevezetni.
– magyarázta a téma kapcsán Ferencz Salamon Alpár oktatási szakértő. Szerinte az általános iskolai tananyagból „ki kellene söpörni egy csomó fölösleges tananyagot”, amelyeket a későbbiekben azokra specializálódott középiskolai vagy egyetemi szakokon taníthatnának, helyükbe pedig olyanokat betenni, amelyek a fiatalok későbbi boldogulását szolgálják az élet különböző területein. A fontosabb tantárgyak mellett bizonyos témákban is lehetne gondolkodni az általános iskolai tanítást illetően. „Például életviteli ismereteket sajátíthatnának el a fiatalok, tanulhatnának az egészséges táplálkozásról, a mozgás fontosságáról vagy akár a személyiségfejlesztésről is” – magyarázta. Hozzátette, ha az oktatási minisztériumnak volna is szándéka ilyen változtatásra, elsősorban a pedagógusokat kellene felkészíteni erre, nem pedig a megszokott módon, egyik napról a másikra bevezetni újításként, hogy aztán ne legyen meg hozzá a szükséges tanerő.
A jelenleg tanított sok fölösleges tantárgyat emelte ki a téma kapcsán Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke is. Aláhúzta, szükség van a közoktatásban az életvitellel kapcsolatos témák bevezetésére, hiszen azok nagyban segíthetnék a gyerekek felnőttkori boldogulását, azonban ehhez egy jól átgondolt oktatási reform szükséges. Ennek révén pedig minimalizálni kellene a jelenlegi vaskos tananyagot. „Azt a matematikát például, amit nálunk hetedikben tanulnak az iskolások, egyes nyugat-európai országokban csak egyetemi szinten oktatják” – mutatott rá. Szerinte nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az iskolákban a művészetekre, mint például a zenei oktatásra, emellett pedig olyan programok is szükségesek, amelyek fejlesztik a gyerekek kreativitását és a csapatmunkát.
– zárta.
Dávid Zoltán iskolaigazgató szerint is rendkívül fontos volna, hogy nagyrészt ne csak lexikális ismereteket, hanem életvitellel kapcsolatos témákat is tanítsanak az iskolában. Az intézményvezető azonban úgy véli, e tekintetben a mindenkori tanügyi tárca nagyon szűk látószöge miatt egyhamar nem lesz változás. A rengeteg fölösleges tananyag terén már több évtizede nem történt változás – mutatott rá. Ugyanakkor kiemelte, választható tantárgyként van lehetőség például egészségügyi nevelést tanítani, de a magas óraszám és a szükségesnél alacsonyabb pedagógusi létszám miatt ritka az az iskola, amelyben alkalmazni is tudnák ezt.