Ahol szülő is a terapeuta: élet a rehabilitációs központban

Antal Erika 2018. december 12., 16:51

Nem csupán munkahely, sokkal inkább egy második otthon, a gondozottak pedig családtagok – vallják a marosvécsi neuropszichiátriai rehabilitációs központ munkatársai, akik szerint csak szívvel-lélekkel lehet azt a munkát végezni, amit ők vállalnak.

Korszerű pavilonokban/házakban laknak a gondozottak Fotó: Haáz Vince
Barabás Dénes főorvos, a művészetterápia meghonosítója Fotó: Haáz Vince
Pantomim a jó és a rossz küzdelméről Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Sajátos lelkivilágról tanúskodnak ezek az agyagfigurák Fotó: Haáz Vince
Gyúrja és gyúrja az agyagot, hogy mások szobrot készíthessenek belőle Fotó: Haáz Vince
Sabina. Agyagszobrocskák, sajátos munkák dicsérik kézügyességét Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Kiállítás és vásár. Állandósítanák Fotó: Haáz Vince
A marosvécsi kastély, a központ korábbi székhelye Fotó: Haáz Vince