Jeges is, forró is. Sóváradról terjesztett fagyikultúra

Szász Cs. Emese 2019. február 27., 17:52

Télen fagyizni? Igen: nem csak lehetséges, de még akár hasznos is lehet. Többek közt a téli fagylaltozás kultúráját szeretné itthon is meghonosítani az a sóváradi fiatal házaspár, amely nem csak téli ízvilágot ad a fagylaltjainak, de akár meg is süti ezeket. Egyszerre lesz forró és hideg: igazi téli csemege.

Lehet a fagyi dietetikus, de még laktóz- és gluténmentes is Fotó: Facebook/Sóváradi Házi Fagylalt

A fagylaltfogyasztás nálunk még mindig erősen évszakfüggő, és meglehetősen alacsony: az éves fogyasztással semmilyen komolyabb listára nem kerülnénk fel, az ízekben is legtöbben konzervatívak vagyunk, s valljuk be, októbertől áprilisig szinte nem is lehet hideg édességet kapni máshol, mint a nagy bevásárlóközpontokban.

Kívül forró, belül fagyos

Ezzel a trenddel megy szembe Bíró Kinga és Tóth Zoltán, a fiatal házaspár ugyanis nem csak a harmincfokos kánikulában tölcsérezi a kézműves fagylaltot, megkapja a módját annak is, hogy a mínusz tíz fokos téli hidegben is legyen vásárlója, akkor is ha ez épp azzal jár, hogy bundasapkában kell a kemény fagyokban állni.

Amikor forró olajba teszik a jeges fagyit Fotó: Haáz Vince

Mi a helyi termelők legutóbbi marosvásárhelyi vásárán kóstoltuk a Sóváradi Házi Fagylaltot, s nyilván a forró fagyival kezdtük. „Ez gyakorlatilag bundában készült fagylalt, ami belül hideg, kívül meleg. Az előre gombócozott fagyit kenyérbélbe forgatjuk nagy szeretettel, nagy türelemmel, aztán azzal együtt fagyasztjuk le. Amikor kivesszük a fagyasztóból, egyből megy a forró olajba” – magyarázza sütés közben a receptet Bíró Kinga. S amikor kész, tényleg ínycsiklandozó lesz, főleg, hogy még tejszínhabbal s kis színes cukordísszel is megspékelik az édességet. Kívül forró, belül fagyos – s közben nagyon finom.

És a végeredmény Fotó: Haáz Vince

Hogy miért is sütik a fagylaltot?

Egyszerű: télen is el szerették volna adni a terméküket, hiszen ők a fagyiból élnek, s ezért sok kreatív ötlettel igyekeznek rávenni a fogyasztókat, hogy télen is próbálják ki a fagyit.

Van, amikor bundában sütik, máskor sült almába teszik a hideg édességet, de még ízben is a telet idézik: karácsony környékén például mézes pogácsás, forralt-boros fagylaltot készítettek, míg ősszel a mustos, sütőtökös volt a különlegesség, ha gyógynövénynapra mennek, akkor bazsalikomosból, levendulás fehér csokisból visznek többet.

Jeges is, forró is Fotó: Haáz Vince

Bár sok fogyasztó konzervatív a fagyi terén, és marad a csoki-vanília vonalon, azért vannak olyanok is, akik vevők az újdonságokra: a marosvásárhelyi vásáron is akad olyan, aki a sós-karamellás változatra esküszik, de nem marad meg a kindercsokis, fahéjas almás vagy épp karamellizált diós különlegesség sem. Kinga elárulja, talán a legizgalmasabb ízvilág a hagymás fagyi volt, sokan el sem tudnák képzelni a hagyma-fagylalt párosítását, de állítják, aki kóstolta és szereti a hagymatokányt, annak a hagymás fagylalt is ízleni fog.

21. századi betegségek ihlették

A sóváradi kézműves fagylaltok legnagyobb erénye talán mégis az, hogy a 21. századi népszerű betegségek ihlették.

„Arra jöttünk rá, hogy nagyon sok család küszködik a cukorbetegséggel, a glutén- és laktózérzékenységgel, s valami olyasmibe akartunk fogni mi, ami egyedi, de ugyanakkor segíti is a társadalmat, hogy megtalálja azt az édességet, amivel akár az ilyen betegségekkel küszködő gyerek is kaphat fagyit”

– magyarázza Bíró Kinga. Éppen ezért náluk lehet diabetikus fagyit is kapni, valamint olyant, ami semmilyen laktózt, glutént nem tartalmaz. A gyümölcssorbetek például egyáltalán nem tartalmaznak tejszínt és tojást sem: gyümölcs, víz, cukor, és szentjánoskenyér van bennük – utóbbi adja a krémes lágyságot a tejszín helyett, s ezek a fagylaltok kalória szempontjából is a legbarátságosabbak egy vonalait őrizni kívánó fagyiimádónak.

Svájci recept

S hogy honnan „lopták a mesterséget”? Kinga és Zoltán évekig Svácjban dolgozott, Kinga egy olyan farmon, ahol többek közt huszonöt fejőstehén és öt hektár eper is volt, ott mindenfélét készítettek tejtermékből, többek közt igazi, hagyományos kézműves fagylaltot is. Aztán jött az ötlet, hogy hazaköltözzenek, s itthon fogjanak valamibe a családdal, nem utolsó sorban azért is, mert közben a ma már három és fél éves Zselyke lányuk is megszületett.

Svájcból hozta a receptet, Bíró Kinga és férje Fotó: Haáz Vince

Az ötletet tett követte, s így kezdtek aztán a „fagyibizniszbe” szülőfalujukban, Sóváradon alig több mint két éve. Előbb egy szovátai szálloda kezdte vásárolni a fagylaltjukat, majd egy szovátai üzlet polcaira is bekerült, emellett pedig különböző rendezvényeken, vásárokon ismertetik meg a fagyijukat. Saját bevallásuk szerint nagyon jót tett nekik, hogy jelen lehettek a Vásárhelyi Forgatagon meg a Gézengúzok Gyerekfesztiválon, ahol sokan megismerték, s rájöttek arra, hogy sorban állni is érdemes ezért a finom, hideg édességért.

Kézműves fagyi és ízei Fotó: Haáz Vince

Visszatérve a téli fagyizásra, Kinga állítja, hogy nincs még kultúrája ennek itt Erdélyben, de ők azon vannak, hogy változtassanak ezen. Zoltán szerint tavalyhoz képest – amikor pangás volt – idén már nem lustálkodhatnak télen sem, igaz, elkezdtek téli vásárokra járni, és a házhozszállítást is bevezették. Egy-egy városba, amikor mennek, meghirdetik a közösségi oldalon, hogy házhoz viszik a fagyit, s így bizony vannak, akik az otthon melegében már megengedik maguknak, hogy fagyit egyenek. A sóváradi házaspár állítja, nem is kell félni a fagyitól télen sem, Zselyke lányuknak például még torokfájásra is jó gyógyszernek bizonyul. No, nem a tejszínes, hanem a sorbet.

Sült almában is Fotó: Haáz Vince