Korcsolyafenés. Nagyobb teljesítmény, nagyobb élmény
Betértünk egy korcsolyafenő műhelyébe: András Lászlótól azt is megtudtuk, hogy meg kell-e fenetni az újonnan vásárolt korcsolyát, és miért jó, ha nem tompa élű korcsolyával állunk jégre.
„Beteszem a befogatóba, az alján posztó van, a munkapadon csúszik. Folyamatosan takarítani kell, van egy mágnes, ami összeszedi a finom port, illetve egy porszívó. Ezek az állítócsavarok, szöget állítok velük, hogy legyen középen, hozzáérintem az élt, megnézem, hogy körülbelül hol jár a kör. Hosszan taszítom, hogy van-e egyenetlenség. Az élt kiegyenlítem, csinálok neki egy félholdszerű sáncot. Amikor érzem, hogy az élen levő nikkelezés feltapadt a köszörűkőre, és azt kezdi felhordani a pengére, akkor nem tudja jól kifenni, ráég, képződik egy fekete rész, nem lesz megfelelő a penge minősége. Ilyenkor egy gyémánttal takarítom ki a korongot” – magyarázza, miközben egy balettkorcsolyát fen éppen.
A kis helyiségbe egyre-másra nyitnak be az újabb kliensek, ki balettkorcsolyát, ki hokikorcsolyát hoz, hétvégi korcsolyázásra vagy éppen mérkőzésre készülnek.
András László, noha gyerekkorában nem kötött gyakran korcsolyát a lábára, édesapjával mindig elment a jégkorongmérkőzésekre szurkolni. Tíz évvel ezelőtt nyitott egy kerékpárszaküzletet és szervizt, majd néhány évre rá téli sportfelszerelésekkel is kezdett foglalkozni, sílécekkel, korcsolyákkal. Aki viszont korcsolyát vásárolt nála, meg is szerette volna fenetni, ami nagy gondot okozott számára, mindig valahová el kellett vigye a korcsolyákat éleztetni. Így aztán, amikor egy alkalommal egy Bákó megyei sporttanárnál meglátott egy használt fenőgépet, megvásárolta, kipucolta, feljavította, és azóta a korcsolyaszezonban le sem áll a gép, és ő is kitanulta a korcsolyafenés csínját-bínját.
Megtudjuk például, hogy egy új korcsolyát mindig meg kell fenetni, akár kétszer is egymás után. „Egy fenéssel nem tudom beállítani a korcsolya élét, az kell érintkezzen a jéggel. A korcsolya élének kell legyen egy vájú alakú kisebb sugara. Ha nincs megfenve a korcsolya, csak előre lehet menni vele, és nem lehet vele felgyorsulni.” Mint mondja, úgy kell beállítani az éleket, hogy a maximális hatékonyságra törekedjünk.
Sok mindenen múlik, hogy megfelelő-e a fenés: a korcsolyázó tudásszintjétől, hogy milyen gyakorisággal használja a korcsolyát, a jég minőségétől és a korcsolya, az él minőségétől.
Amikor bemegy egy kliens, László elveszi a korcsolyát, megnézi az élét. Hangsúlyozza, egy megfelelően megfent korcsolya jobban csúszik, irányíthatóbb, megnő a korcsolyázó stabilitása, önbizalmat kap.
„Az egyik legfontosabb dolog, hogy milyen állapotú a penge. Meg szoktam kérdezni, hogy hány kilós az, aki használni fogja a korcsolyát, mire kell neki, hogy kinti vagy benti jégen korcsolyázik. A szabadtéri jégre általában erősebb fenés kell, mert a sugárnak nőnie kell. A kinti jég erősebb és szennyezettebb, nehezebb korcsolyázni rajta az egyenetlenség miatt, ha a rolba nem járja. Bent nem száll a por sem, kint az is van, és hamarabb elcsiszolja a finom élt. Ha egy korcsolyát folyamatosan használnak, nekem is könnyebb megélezni. Ha nagyon rozsdás az éle, akkor két órás is dolgozok rajta.”
Rámutat, függ a kliens igényeitől is, hogy milyen élezést szeretne, ugyanakkor a pengék között is van különbség. A már említett sugár minél kisebb, annál élesebb. „Ha kilences a sugár, akkor 9 milliméterről beszélünk, ha 25 milliméter, akkor az 25-ös korcsolyaélezésnek felel meg. De lehet akár 45-ös is. A kilences nagyon éles, nagyon mély, általában az alacsonyabb emberek kérik, akiknek nincs súlyuk, de például 45-ös lábuk van. A legfontosabb, hogy úgy kell megélezni, hogy a korcsolya tulajdonosának legyen jó, úgy kell eltalálni, hogy tökéletes legyen” – magyarázza a szakember.
Kiderül, a hokisták esetében például minden játékosnak megvan, hogy milyen élezést szeret, melyik élezés jó a korcsolyájának (a játékstílusának, súlyának stb. megfelelően), mert sok múlhat ezen a játék során. A korcsolyák megfelelő élezésének és beállításainak köszönhetően a teljesítmény – gyorsulás, sebesség – és az élmény is, amit ez a téli sport nyújt, növelhető.
András László azt tanácsolja azoknak is, akik hobbi szinten korcsolyáznak, és egy évben kétszer-háromszor húzzák a lábukra a korcsolyát, hogy lehetőleg fűzős korcsolyát válasszanak maguknak, amely alakul a lábukhoz. Amiután pedig leszálltak a jégről, a korcsolyákat lehetőleg száraz helyre tegyék, a sarkukra állítva, hogy a megolvadt jég le tudjon folyni az éleken. Minden használat után megfelelően le kell takarítani, hogy ne maradjanak nedvesen az élek. Szezon végén pedig figyeljünk oda a tárolásra, semmiképp ne tegyük nejlonzacskóba.