Emlékezni a víz nyelvére: vizes foglalkozások kisbabáknak
Kinek nem lágyul el a szíve, amikor az uszoda medencéjében magabiztosan ficánkoló babákat lát? Megadott jelre a víz alá merülnek, lebegnek, láthatóan jól érzik magukat. Ők nem felejtették el a víz nyelvét. Zakariás Éva közel tíz éve tart vizes foglalkozásokat a három hónaptól három éves korig terjedő koroszt&
Ahhoz, hogy a babúszást elkezdhessük, ami három-négy hónapos korra tehető, azelőtt mindenképpen elő kell készítsük otthon a vízhez szoktatást – szögezi le indulásból a szakember. Azaz miután a köldökcsonk leesett, elkezdjük a babákat a fürdőkádban fürdetni, és ők újra megérezhetik a lebegés érzését.
„Különböző gyakorlatokat végzünk, és amint eléri a baba a háromhónapos kort, az addigi testhőmérséklethez közeli vizet elkezdjük fokozatosan hűteni. Vannak babák, akik inkább a meleg vizet szeretik és vannak, akik szívesen elvannak a hűvösebb vízben is, de mindenképp ajánlott a harminc fokos vízhez hozzászoktatni a babákat, mert a medence vize harminc fokos. Továbbá otthon el kell végezni a hűvösebb vízhez való szoktatást, ami tíz-tizenkét nap alatt megtörténhet egy úgynevezett hidegfolt-technikával. A testhőmérsékletű vizet fürdés végén lehűtjük, öt-hat másodpercig hideg vizet engedünk a fürdővízbe, és a babát mintegy keverőkanálként használva eloszlatjuk ezt a hűvösebb vizet. Alkalmanként két fokonként lehet hűteni. Amikor már el tud tölteni a baba néhány percet ebben a hűvösebb vízben, fokozatosan szoktathatjuk hozzá a medencéhez is” – tanácsolja Zakariás Éva.
A vízhez szoktatásnak egy másik fontos lépése otthoni körülmények között az imitált merülés, ami arról szól, hogy vizet csurgatunk a baba fejére, arcára. A vizet nem elölről vagy hátulról töltjük, hanem föntről úgy, hogy a baba arcán végigcsurogjon. A három-négy hónapos kor nem kőbe vésett, mindenképpen a baba mozgásfejlődését figyelembe véve lehet őt uszodába vinni. Egy olyan babát például, aki még nem tartja a fejét, nem tanácsos akkor sem, ha elérte a háromhónapos kort. Hason fekvésben stabilan kell tartania a fejét – figyelmeztet a szakember. Értelemszerűen a koraszülött babák esetében is a későbbi időpontot ajánlja a szakember, ami a babúszási program bevezetését illeti.
A csíkszeredai gyógytornász a téma kapcsán egyébként a kisbabák búvárreflexével kapcsolatos tévhiteket is fontosnak tartotta eloszlatni. „Sokan azt gondolják, hogy a búvárreflex kihasználásával tanítjuk meg a babákat úszni, de ez nem így van. Igazából a babáknak a víz egy természetes közeg, örömforrás. Azért is kezdődik el háromhónapos kortól a vizes foglalkozás, hogy ne felejtsék el a víz nyelvét a babák. Ha a baba betöltötte a hathónapos kort, nem jelenti azt, hogy vége a babaúszásnak, vége a búvárreflexnek, és ez már nem fog működni. A foglalkozásokhoz bármikor lehet csatlakozni, ugyanúgy hozzá lehet szoktatni a vízhez, a merüléshez” – mondja a csíkszeredai gyógytornász.
A csíkszeredai uszodában heti rendszerességgel találkozik Zakariás Éva a babákkal és szüleikkel. Van kezdő és haladó csoport, hozzá hároméves korig járhatnak a kicsik. A foglalkozás egy közös zuhanyzással kezdődik, ezért jó, ha a baba már otthon hozzászokott a zuhanyzáshoz is, majd következik a medence. A kiscsoportos foglalkozás bemelegítő, átmozgató gyakorlatokkal kezdődik, körjátékok vannak, különböző eszközöket használnak.
A hozzászoktatáshoz az is hozzátartozik, hogy fokozatosan, egyre több időt töltünk a babával a vízben. Első alkalommal csak húsz percet vagyunk a medencében. Ha a baba sírós, vagy rossz kedve van, netán éhes, kijövünk a vízből, nem kényszerítjük őt semmire, hanem figyelembe vesszük az igényeit, és annak megfelelően foglalkozunk velük. Énekelünk, van sok színes játék, és mindez örömforrás a résztvevők számára” – meséli Zakariás Éva.
Azt mondja, örömmel látja, hogy egyre több édesapa számára a babával való vizes foglakokozás kizárólagos közös program, de sok esetben a nagymama is bekapcsolódik ebbe a programba, amikor az édesanyának már vissza kell térnie dolgozni.
Zakariás Éva szerint az általa vezetett vizes foglalkozás tulajdonképpen nem úszástanulás, hanem vízhez szoktatás. Az úszásoktatás öt éves korban indulhat, akkor érik meg a gyermek idegrendszere arra, hogy ezt a mozgásformát el tudja sajátítani. A vizes foglalkozásokon megtanulják a gyerekek jól érezni magukat a vízben, félelem nélkül beleugrani és játszani benne. „Fontos, hogy ne féljenek attól, ha a víz bemegy a szemükbe, orrukba, természetesen tudjanak viselkedni, ha akár véletlenül is a víz alá buknak vagy vizet isznak. Ez bizony a szülők részéről is nyugodtságot igényel. Egyébként már vannak pozitív visszajelzések az oktatóktól, hogy azok a gyerekek, akik részt vettek a foglalkozásokon, később sokkal bátrabbak, sokkal szebb a vízfekvésük” – meséli a gyógytornász.
A szülők részéről nem előfeltétel az úszástudás, hiszen a foglalkozások 120–140 centiméteres vízben zajlanak. A szakember ugyanakkor felhívja a szülők figyelmét arra, hogy mindig csak tökéletes egészségi állapotban lévő babákat vigyenek az uszodába. „Megfigyeltem, hogy egyre többen küzdenek ekcémás bőrrel, mindenképpen kérdezzük meg a szakembert, hogy engedélyezett-e ebben az esetben az úszás. Nagyon sokan érzékeny bőrű babával is eljönnek úszni, aztán megfelelő készítményekkel ápolják a bőrét. Az is hasznos tipp, hogy úszás előtt legalább egy-két órával kenjük be a baba bőrét védőkrémmel, semmiképpen sem olajjal. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a baba-mama, baba-szülő kommunikációjáról is szól ez a foglalkozás, mert annak ellenére, hogy egy ingerteli környezettel van dolgunk, mégis ez a testközelség és majdnem folyamatos szemkontaktus pozitívan befolyásolja a babával való kapcsolatunkat” – emeli ki.
Zakariás Éva szerint mindamellett, hogy az úszás nagyon sok pozitív élettani hatással bír,
megerősíti a szülő-gyerek kapcsolatot, erősíti az immunrendszert, segíti a a baba optimális mozgásfejlődését, kommunikatívabbá, boldogabbá teszi a babákat.