Egyre több magyarországi webáruház érdeklődik a román piac iránt (x)

2019. április 09., 12:01

A magyarországi e-kereskedelem stabil növekedésének köszönhetően a szektor bevétele elérte a 425 milliárd forintot, ami 17 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. A környezet kifejezetten kedvező a webáruházak számára, azonban a piacvezetők által gerjesztett árverseny sokakat arra ösztönöz, hogy nyissanak a külpiacok felé.

Románia lehet az egyik legkedveltebb célállomás az exporttevékenységet folytató magyarországi e-kereskedők számára.

A GKI Digital és az Árukereső publikálta a magyarországi e-kereskedelemre vonatkozó kutatásának eredményeit. Megállapítható, hogy a legfőbb mutatók a várakozásnak megfelelően alakultak, ugyanakkor érdekes összefüggésekre is bukkanhatunk.

A magyar e-kereskedelem továbbra is nagyszerű formában van; Románia mellett Magyarország az egyik legjobban teljesítő szereplő a régióban.

A két ország növekedése messze megelőzi a kontinens átlagát, ugyanakkor a valós eredmények megértéséhez több információt érdemes szem előtt tartani. E-commerce szakértők véleményeiből mazsoláztunk annak érdekében, hogy valós képet kapjunk a két ország e-kereskedelméről.

Mindkét ország dinamikus növekedést könyvelhetett el az utóbbi években, aminek alapját a vásárlói bázis szolgáltatta.

Románia lehetőségei ilyen tekintetben sokkal jobbak, hiszen a lakosság lélekszáma magasabb, viszont az interneteléréssel rendelkezők aránya Európában az egyik legalacsonyabb. Ez természetes módon lassítja az e-kereskedelem fejlődését, ugyanakkor azt is jelenti, hogy

a következő években az eléréssel rendelkező lakosság arányának növekedésével az e-kereskedelem nagyobb sebességgel nőhet.

Magyarország esetében a vásárlói bázis növekedése már lassuló növekedést mutat, csupán 6 százalék körüli az aktív vásárlók számának növekedése. A magyar piac számára a növekedést elsősorban a vásárlási gyakoriság és az átlagos megrendelési érték növekedése biztosíthatja az elkövetkező években.

Mindkét ország esetében fokozott árversenyt tapasztalhatunk, amit elsősorban a piac legnagyobb szereplői gerjesztenek.

Magyarország esetében talán még erősebb az árverseny hatása a teljes e-kereskedelemre, mivel a piacvezető áruházak hasonló erőt képviselnek.

Hétről hétre hangzatos leárazás kampányokkal jelentkeznek annak érdekében, hogy minél nagyobb piaci részesedésre tegyenek szert. Ezzel természetesen a szegmens kis szereplői nem versenyezhetnek, de még a közepes webáruházaknak is meg kell gondolniuk, beszállnak-e a meccsbe.

Rendszerint arra kényszerülnek, hogy saját erőforrások felhasználásával finanszírozzák a leáraz kampányokat, így esetükben nem elegendő sikerre vinni a kampányt, hiszen visszatérő látogatói bázist is építeniük kell. Ha ezt nem tudják megtenni, a profitrátájukat kockáztatják.

A piacvezető webáruházak jobb helyzetben vannak, hiszen az ő eredményeiket erős beszállítói és gyártói kapcsolatok is segítik, amely az eladott termékmennyiség függvényében egyedi megállapodásokra ad lehetőséget.

Részben a fokozott árversenynek tudható be, hogy egyre több magyarországi webáruház érdeklődik a jól teljesítő szomszédos piacok iránt. Az egyik legnépszerűbb célpiac Románia lehet, ahol a lakosság lélekszáma önmagában komoly potenciállal kecsegtet.

Szakértők szerint azonban a külpiacok iránti érdeklődés jelenleg inkább tervezés szintjén létezik a webáruházak mindennapjaiban. Alig találunk olyan magyarországi online kereskedőcéget, amely jelentős piaci részesedésre tett szert Romániában. Közülük

az Extreme Digital román webáruházát érdemes említeni, amelyhez bukaresti szaküzlet is társul.

Az egyre javuló feltételeknek köszönhetően azonban várható, hogy a tervekből valóság válik és egyre több magyar áruház jelenik meg Romániában.

(X)