Védeni az értékeket, a kreativitást: az innováció és a sport
A szellemi tulajdonjog világnapja (április 26.) alkalmából a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal ezúttal arra kíván rávilágítani, hogy a sport kiemelkedő értéket képvisel.
Ma már sport innováció nélkül nem létezik, az innováció pedig arra ad lehetőséget, hogy a sport valóban a mozgás örömét adhassa. A szellemi tulajdonjog a sportban elsődlegesen a különböző innovációkhoz kapcsolódó jogok, levédések formájában van jelen. Ez a legjelentősebb terület, hiszen kívülállók számára is nyilvánvaló, hogy milyen mértékben módosultak a sporteszközök az elmúlt években, de a sportolók számára a legfontosabb, hogy az újítások egyre inkább lehetővé teszik, hogy csak a mozgás örömére koncentráljanak és növeljék teljesítményüket, ne kelljen plusz erőket mozgósítsanak például az időjárás viszontagságainak leküzdésére. Így például a svájci KJUS és az Osmotex laboratóriumi körülmények között 2016-ban kidolgozta azt a ruhavédőréteget, amely elektronikus vezérlettel százszor gyorsabban viszi a nedvességet a síruha belsejéből a felszínre, mint a konvencionális textil anyagok. Ma már ezt a találmányt többféle szabadalom védi, külön a membránt, a technikát, a gyártási módot és értékesítik is. Nem csoda, hogy Ken Kurtzweg, a KJUS képviselője szerint az innováció a DNS-ük része – magyarázta Vigh Beáta, az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatal engedélyével rendelkező szellemi tulajdonjogi ügyvéd.
„A Nidecker Snowboards a legrégebbi akciósport-eszközgyártó a világon, szintén azt állítja, hogy tartani kell a lépést, Thierry Kunz, a vezetője szerint az innováció a húzóerő a sportban. Egy másik sporteszközgyártó így foglalja össze a lényeget: a vásárlók azt keresik, hogy mi az újdonság. A snowboard feltalálását egyébként Shermann Poppennek tulajdonítják, aki érdekes karácsonyi ajándékkal akarta meglepni gyerekeit, de mint ma tudjuk, az egész világon a téli sportok kedvelőit sikerült nagyszerűen meglepnie. Vannak sportágak, amelyek gyorsan változnak, mint a snowboard, sí, és vannak olyanok is, amelyek feltalálásuk óta nem sokat módosultak. A mintegy 250 éves krikett most is olyan, mint amilyennek Kent Hercege megálmodta” – mutat rá a szakember.
Mint mondja, nem mindegyik sporteszköz vagy sportág eredetét lehet pontosan meghatározni. A dartsról például több történet is él, annyi bizonyos, hogy Nagy-Britanniából ered, de nem tudjuk ma már, hogy eredeti formájában az 1400-as, vagy 1600-as évekhez köthető, csupán azt, hogy a 19. század végén nyerte el mai formáját, a mostani versenyszabályok Gamlin nevéhez fűződnek. A foci történetét is hasonlóképpen lehetne boncolgatni, a FIFA leírásai alapján, vannak olyan sportok tehát ahol az eszköz, vagy a mozgásforma nem köthető egy adott feltaláló nevéhez és több száz éves múlttal rendelkezik.
A magyar feltalálók sem maradtak le az új sporttalálmányok terén. Borsányi Gábor, Huszár Viktor és Gattyán György találmányát szívesen használja Messi, Neymar, Natalia Guilter és még sokan mások. A Teqball nemcsak sporteszköz, hanem egy teljesen új sportág, amelyből már világkupát is szerveztek. Ez a mozgásforma a futball és az asztalitenisz előnyeit vegyíti.
„A szellemi tulajdonjog a sportban nemcsak a kreativitást hivatott védeni, hanem a többi értéket is, amely a sporthoz, a sportteljesítményekhez kapcsolódik.
Az olimpiai ötkarikát, amely a sportesemények mindenkori legjelentősebb szimbóluma, például a 26 nemzetközi szellemi tulajdonjogi szerződés közül az egyik, a Nairobi Szerződés védi.
A Nairobi Szerződést máig 52 ország írta alá a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal tagállamai közül, ők az is vállalják, hogy nemcsak megvédik az olimpiai játékok szimbólumát, de a szimbólum használatából származó bevétel egy része a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot illeti meg, amely ezt az összeget mindenkor a sport fejlesztésére fordítja. Romániában 2005. július 20-tól érvényes ez a nemzetközi szerződés.”
A szellemi tulajdonjog a kizárólagosságot biztosítja, ezáltal értékes és értékesíthető.
Éppen ezért a sportolók számára sokat jelent és egy külön üzletághoz kapcsolódik az arculati jogok védelme. Kevin Keagan labdarúgó sztár volt az első a ’70-es években, aki szerződést köthetett a személyiségi, arculati jogai értékesítésére. Azóta a sportszemélyiségek arcának, hangjának, teljesítményének, fotóiknak, más azonosító, hozzájuk kapcsolható tárgyak, képek, videók értékesítésének külön piaca van. Ezek a jogok is a szellemi tulajdonjog tárgykörébe tartoznak, s mivel értékesek, már sokféle híres joggyakorlat is megjelent is a témában. Így pédául Oliver Kahn a híres német gólkirály sikerrel perelte be az Electronic Arts játékgyártót, amiért a nevét és arcát engedélye nélkül használták egy FIFA számítógépes focijátékban – tudtuk meg a szakértőtől.
„A sporthoz kapcsolódó jogok minden esetben fontos értéket, pénzre váltható értéket is képviselnek, nem csak morálisat. Éppen ezért fontos a szakértői vélemény a szimbólumok, logók, innovációk levédésekor, a szerződések megkötésekor, hogy elkerülhetőek legyenek a félreértések, csalások, senki ne szenvedjen kárt és a sport az maradhasson ami: mindenki számára örömforrás” – véli Vigh Beáta.