Nyersen, sülve és főve. Fürjtojásban az egészség
Alig kilenc-tíz dekagramm a súlya, és mégis vitaminbombaként emlegetik, hiszen igen gazdag fehérjékben, ásványi anyagokban és vitaminokban. Fogyasztása – kúraszerűen – nyersen ajánlott, de főve és sütve is egyaránt ínyencfalat. Az apró, barna pettyes fürjtojásokig nem is kell messze mennünk.
Nem igényel különösebb felszereltséget a fürjtenyésztés, a csíkszentmirei portán egy kis helyiségben, ketrecekben csivitelnek a kis állatok, főként a kakasok hangoskodnak. Gergely Zsoltnak tulajdonképpen a világháló böngészése közben született meg a fürjtenyésztés ötlete, bár az első lépések eléggé balul sültek el.
„Franciaországban dolgoztam a mezőgazdaságban, és mivel a hétvégénk szabad volt, volt idő nézelődni az interneten.
Érdekelni kezdett, miről is szól a fürjtartás, utánaolvastam a nevelésnek, a tojásnak, és eldöntöttem, hogy ezzel akarok foglalkozni. Novemberben hazajöttem, tavaly februárban megvásároltam az első ötven fürjet Székelyszenttamásról, de Szentimrére csak hét érkezett meg élve. Nagy havazó volt, kicsi dobozokba tettem, szerintem megfulladtak. Nagy volt a bánat, aztán a családom nagyon mellém állt, látták az elkeseredésemet, s hogy ne adjam fel az álmomat, ők is belepótoltak, s vásároltam újabb nekifutásra százat” – meséli a szentimrei portán a gazda.
Aztán a későbbiekben keltetett, még vásárolt is, s így mára a fürjállománya félezerre gyarapodott. Azt mondja, mifelénk nem nagyon van igény a fürjhúsra, inkább a román vidéken, főként Moldvában kedvelik ezt, itthon inkább a parányi kis tojást értékesíti. Ők szívesen megeszik a fürjet – jegyzi meg –, egy személyre két szárnyast kell számolni, de a tojásra is egyre nagyobb az igény. Persze nem volt ez mindig így – fűzi hozzá nevetve –, hiszen jól emlékszik, az első vásárban alig adott el ötven darab kis tojást.
Több típusú fürje van, ő személy szerint a japán fürjeket kedveli, igen jó tojók. A kis fürjek egyébként a kikeléstől számítva igen gyorsan fejlődnek, hat, de legtöbb nyolc hétre rá már tojnak is, nyilván az is számít, hogy mit esznek. A szentimrei gazdaságban reggelente mintegy 250 darab kis fürjtojást gyűjtenek be, ezek szobahőmérsékleten egy hónapig, hűtőszekrényben pedig két hónapig is tárolhatóak. Vásárló is akad, a családban is fogyasztják, de Gergely Zsolt megtalálta annak is a módját, hogy semmi se vesszen kárba. Fürjtojásból készít házi tésztát, azaz laskát is. „Mihelyt van egy kicsi időm, állok neki. Eleinte kézzel készítettem, de az sok időt felvett, most egy kis kapacitású gépem van, és azzal készül, csak fürjtojás felhasználásával” – mutatja, amint átsétálunk kis konyhájába.
A fürjtojás nagyon egészséges, kúraszerűen fogyasztva csodákra képes – derül ki Gergely Zsolt szavaiból. Ő személy szerint reggelente, étkezés előtt öt tojást fogyaszt el nyersen, kúraszerűen. Egyébként négy-öt fürjtojás tesz ki egy normál méretű tyúktojást. Sütve, főzve már egyéves kortól adható a gyerekeknek. A tyúktojáshoz viszonyítva jóval több foszfort, vasat és B-vitamin-komplexet tartalmaz. „Nincsenek nagy vágyaim, gyermekeink családot alapítottak, ketten vagyunk a feleségemmel, azt szeretném, ha ebből meg tudnánk élni” – fedi fel tervét Gergely Zsolt.