Kamaszagy: a hiányzó húsz százalék
Miért másabb egy kamasz alvásciklusa, hogyan reagál az élvezeti cikkekre vagy a stresszes helyzetekre, és miért van egyre több mentális betegség az utóbbi időben a kamaszok körében? Egyáltalán miben más a serdülő agya a felnőttekétől? A legújabb agykutatások tükrében világítunk rá minderre.
A kamaszkor mindenképp különbözik minőségileg, mint a gyermek-, illetve felnőtt kor, és nem csak egyszerű átmenet, hanem az agy fejlődése szempontjából teljesen más időszak. Egy kamasz fizikailag majdnem úgy néz ki, mint egy felnőtt, és ez megtévesztő tud lenni. Gyakran kognitív szempontból is felnőttként tudnak működni, a gondolkodásuk hasonló a fiatal felnőttekéhez, viszont vannak bizonyos területek, amelyekhez nem elég fejlettek, és ebből adódnak a problémák. Ugyanakkor ebben a korban szintén nem elég érett az érzelmi viszonyulás – mutatott rá Dimén-Varga Tünde székelyudvarhelyi iskola-és óvodapszichológus, integratív gyermek-pszichoterapeuta tusványosi, a Csíki Anyák–KCSSZ sátorban megtartott előadásában.
Az agyfejlődés szempontjából két kiemelt időszakot tartanak számon a szakemberek, amikor nagyon sérülékeny a gyerek agya, és amikor a legtöbb sérülés, trauma érheti: a csecsemőkort és a kamaszkort. Ezek kimondottan védett időszakok kellene legyenek, nagyon fontos, hogy milyen hatások érik ezekben az időszakokban az agyat. Dimén-Varga Tünde kifejtette: születéskor az agy a felnőtt agyméretnek körülbelül negyven százalékával rendelkezik, az első három évben intenzív agyfejlődés van, ami hétéves korig kisebb mértékben folytatódik.
Serdülőkorra mintegy nyolcvan százalékban kialakulnak azok a hálózatok, amelyek a felnőttkori működéshez szükségesek.
„Azt gondolnánk, hogy a hiányzó húsz százalék nem olyan sok, de a legfontosabb húsz százalékról van szó, tehát a homloklebeny fejlődéséről, a mielinizációról – ez teszi lehetővé azt, hogy érettebb döntéseket hozzunk, problémamegoldóak legyünk, és amikor kockáztatunk, akkor helyesen tudjuk felmérni az összes lehetőséget stb.
Ezért is fontos a felnőttek szerepe még sokáig, szinte a húszas évek elejéig a kamaszok életében” – mutatott rá a pszichoterapeuta.
A szakember kiemelte, míg régebb a serdülők eltérő viselkedését leginkább a hormonális változásoknak tulajdonították, ma már ismert az, hogy egy fiatal felnőtt nemi hormonszintje körülbelül akkora, mint egy serdülőé, mégis másképp működik egy tizenhat éves, mint egy huszonhárom éves, és ez az agyban történő változásoknak az eredménye.
„A fejlődés hátulról előre történik, először kifejlődnek azok a területek, amelyek az érzelmekkel kapcsolatosak, érzelmek és memória, a limbikus rendszernek a különböző részei. Az amigdala, ami a félelemközpont, már kisgyerekkorban ki van fejlődve, ezért is tudnak nagyon impulzívak, érzelemvezéreltek lenni a kisgyerekek. Később a vezérlést átveszik a magasabb struktúrák, a homloklebeny, az agykéreg, és innentől fogva már sokkal higgadtabb, sokkal megfontoltabb a viselkedés. De mindaddig, amíg ez nem alakul ki, addig ne várjunk felnőttes viselkedést a gyerekektől vagy a kamaszoktól, illetve lehetőleg védjük őket azoktól a hatásoktól, amelyek veszélyeztetik.”
Kamaszkorban neuronális túlburjánzás történik, rengeteg új idegi kapcsolat alakul ki. Ez olyan szempontból jó, hogy rengeteg új dolgot meg tudnak tanulni, viszont mivel nehezen szelektálnak a kamaszok, a „nagy hangzavarból” nehéz kiválasztaniuk a lényeget olyan esetekben, mint a viselkedésszervezés, a felnőttes viselkedés kialakítása.
„A velőhüvelyesedés teszi ezt lehetővé, ami olyan, mintha szigetelnék az idegpályákat, és ezért ezeken gyorsabban haladna az információ. Ezért az agy különböző területei között gyorsabb a kapcsolat. Amíg ez nincs meg, megtörténhet, hogy jön egy impulzus, egy félelemhelyzet, és nem tudja az agy kielemezni. Tehát hiába van egy nehéz helyzet, egy olyan, ahol higgadtan kellene reagálni, nem tud, mert pánikol, elönti az agyat a stresszreakció. Ezért történhet meg az, hogy
Az alvási szokások is megváltoznak kamaszkorban, mivel az álmosságot okozó hormon ilyenkor két-három órával később kezd termelődni, mint korábban, később álmosodnak el a tinik. Viszont az iskola nem követi a kamaszok cirkadián ritmusát (a napi „biológiai órát” – szerk. megj), alkalmazkodniuk kell az órarendhez, sokkal fáradtabbak, de egyéb hátulütői is vannak, ha kialvatlanok. Meglátszik a tanulásban, sokkal nehezebben szelektálnak a lehetséges információk közül, nehezebb a felidézés vagy akár az elmélyítés, ha nem pihentek eleget. Az alváshiány és kamaszkori működés között balesetekkel, egészségtelen életmóddal, táplálkozással, mentális problémákkal, illetve bűnözéssel is összefüggést találtak a kutatók. Ugyanakkor a kamaszok folyamatosan az interneten lógnak, és mivel a fáradtságot valamivel tompítani kell, bejönnek a képbe az energiaitalok, drogok stb.
Dimén-Varga Tünde a kamaszok kockázatvállalásáról is beszélt. „Az ingerkeresés és a jutalom együtt működik, nagyon be tudja izzítani az idegpályákat az agyban. Rájöttek erre a számítógépes játékok készítői is, ezen alapul minden, legyen sok izgalom, legyen jutalom, és működik az egész dolog. Vannak olyan vizsgálatok, amelyek azt találták, hogy a serdülőkorban a kockázatvállaló viselkedés nagyon felpörög, és
A kamaszok agya és az élvezeti cikkek kapcsolatáról a terapeuta elmondta, minden szer, akár dohányipari termék, alkohol vagy a drog bármelyik fajtája összetettebben hat a kamaszok agyára, mint a felnőttekére. És minél korábbi a kipróbálás, és egyre lejjebb csúszik ez az életkor, annál biztosabb, hogy függőség alakul ki, és annál valószínűbbek a káros hatások.
A dohányzással kapcsolatban azt találták a kutatók, hogy kisebb az aktív prefrontális kéreg, legalábbis addig, amíg a kamaszok dohányoznak. „Ami nagyon gyakori manapság, az a rohamivás, a minél rövidebb idő alatt nagy mennyiségű alkohol elfogyasztása, hogy minél hamarabb üssön. Ez sokk az agynak. És van egy tévhit: azt gondolnánk, hogy mivel nagyon fiatalokról van szó, ezért kevésbé bírják az alkoholt. Úgy tűnik, hogy ez sem teljesen igaz. Kamaszkorban még kevéssé működnek a gátló funkciók, ezek megint a homloklebenyhez kötődnek, így alkoholfogyasztás hatására nem áll be könnyen az a laza állapot, amire vágynak, csak sokkal később. Ezért sokkal több alkoholt fogyasztanak el, és nyilván a hatása is sokkal drasztikusabb. Van egy tévhit a szülők körében – gyakorló pszichológusként gyakran találkozom ezzel – hogy szoktassák hozzá a kamaszokat az alkoholhoz. Hogy ne máshol igyon először, hanem a családban. Van egyfajta megengedő szülői magatartás, de a kutatások azt támasztják alá, hogy minél megengedőbb a szülő az alkohollal szemben, annál biztosabb, hogy extrém alkoholfogyasztással néz szembe a kamasz. A szülői viselkedés erős hatással van a fiatalok alkoholfogyasztására.”
Az előadó rámutatott, világjelenség, hogy erős, mindennapi stressznek vannak kitéve a kamaszaink. A felnőttek is, csak egy felnőtt több megküzdési mechanizmussal rendelkezik. A teljesítménystressztől, családból származóig minden előfordul, ami viszont emelkedik – főként a cybertérben –, az a kortárs stressz. Következményei, tünetei nem biztos, hogy rögtön jelentkeznek. Van, hogy éveken át traumaként éli meg a kamasz a korábbi hatásokat. Vannak kritikus időszakok az agyfejlődésben, és emiatt nagyon nem mindegy, hogy mennyi stressz van egy kamasz mindennapjaiban, sokkal nagyobb a traumák, a poszttraumás stresszbetegség lehetősége. Különbség van aközött is, hogy általában hogyan nyilvánul meg a lányoknál és hogyan a fiúknál, ha folyamatos stresszhelyzetben vannak: a fiúknál gyakoribb a szerhasználat, a lányoknál pedig inkább a depresszió.
A kamaszkorban szerzett traumák nyomai megmaradnak az agyban, ha nincsenek kezelve, de szerencsére vannak eszközök a pszichológiában arra, hogy ez a kezelés megtörténjen. Az agy plasztikus, és tud változni, viszont nem magától. Trauma esetén gyakori az a reakció, hogy az áldozatok eltávolodnak a problémától, és nem akarnak szembesülni vele.
Serdülőkortól kezdve emelkedik a mentális betegségek száma, ekkor jelennek meg bizonyos betegségek, mert a kialakulásukhoz érettebb agyra van szükség: például a szkizofrénia. Gyakoribb a depresszió és a szorongásos zavarok, és gyakran a szülők sem tudják, hogy ez már probléma, kell-e szakemberhez fordulni, vagy nem.
lehet, hogy egy mentális betegség, akár egy depresszió vagy hangulati zavarok előjele, ilyenkor feltétlenül szakemberhez kell fordulni” – mutatott rá Dimén-Varga Tünde. Hangsúlyozta, az ötven évvel ezelőtti eredményekhez viszonyítva nagyon megnőtt az öngyilkosságok aránya: négyszer több fiatal választja, mint korábban. A balesetek után ez a leggyakoribb halálok közöttük.
„Sokszor megtévesztő a kamaszok viselkedése olyan szempontból, hogy egy depresszió esetén, míg a felnőttnél nagyon gyakori az, hogy az illető elszigetelődik, lezárja a szociális kapcsolatait, inkább magányra ítéli magát, egyedül szeret lenni, a kamaszoknál ez nem így van. A kamaszok súlyos depresszióval is simán járnak társaságba, ezért nem is olyan könnyű felfedezni azt, hogy az a gyerek, aki annyit nevet társaságban és jókedvű, az depressziós. Másrészt az okostelefonok használata szintén elmaszkírozza ezt az egészet, ugyanis míg harminc évvel ezelőtt elég könnyű volt kiszúrni, ha egy gyerek sokszor van egyedül, ma már nem, mert mindenki nyomkodja a telefonját, és nem tűnik egyedüllétnek az, ami tulajdonképpen egy magányos állapot.”
A digitális világ vizsgálata is elkerülhetetlen ilyen szempontból – vélte a pszichológus. Az internetfüggőség ma már elismert függőségi kategória, és a kamaszuknak hajlamuk van erre, azért is, mert ez is az agy jutalomközpontjával van kapcsolatban.
„Nagyon jól tudják a számítógépes játékok tervezői, hogy mire van szüksége egy fiatal agynak. Van egy olyan statisztika, hogy
Vannak olyan kutatások, amelyek azt mondják, hogy mértékletes használatukkal vannak előnyei is, fejleszti a memóriát, a térlátást stb, de extrém használat esetén strukturális változások történnek az agyban, csökken a szürkeállomány. Olyan területek módosulnak, amelyek a beszédért, az érzelmekért, az impulzív viselkedés megakadályozásáért felelősek.”
A terapeuta arról is beszélt, hogy ebben a korban a fiúk és lányok agya között is van bizony különbség, hisz a lányoké mintegy másfél évvel előrébb van a fejlődésben.
„Egy 13-16 éves kamasz még messze nem felnőtt, nagyon előtte van még az agya nagyon fontos húsz százalékának az érése, és fontos, hogy szülőként ne engedjük el a kezüket, ne higgyük azt, hogy ők már annyira függetlenek, hogy mindent meg tudnak oldani. Rengeteg veszélynek tudjuk kitenni őket, ha azt mondjuk, hogy éljék az életüket, és nem figyelünk rájuk” – figyelmeztetett Dimén-Varga Tünde.