A fagybíró csodanövény: fekete berkenye

D. Balázs Ildikó 2019. augusztus 22., 16:26

Ránézésre a fekete áfonyához hasonlít, ízre kellemesen fanyar, savanykás. Készülhet belőle lekvár, szörp, kompót, szárítva és fagyasztva is tárolható, gyulladáscsökkentő hatásának és magas C-vitamin tartalmának köszönhetően pedig egyre népszerűbb. Aróniát, azaz fekete berkenyét kóstoltunk.

A bogyók héjában lévő növényi színezőanyag élelmiszerek színezésére is kiváló. Fotó: Veres Nándor

Balázs József tavalyelőtt ültette el az első rend berkenyetövet, aztán a tavaly és az idén is bővítette az ültetvényt, így mára már mintegy hétezer nyolcszáz tőről szüretelhet. Büszkén mutatja a kis fekete, fürtös gyümölcsöt, miközben arról mesél, hogyan és miért is esett a választása a berkenyére.

„Olyan mezőgazdaságot szeretnék, ami nem csak a krumpli- és gabonatermesztésről szól. Ki szerettem volna lépni a komfortzónából. Olyan növényt kerestem, ami bírja a zord teleinket, a tavaszi fagyokat, hamar beérik. A berkenye áprilisban virágzik, augusztus végére beérik, még jó is a tenyészideje, és hát nem utolsósorban, mint minden bogyós gyümölcs, nagyon egészséges”

– meséli.

A csíkszeredai Balázs József büszkén mutatja fiatal berkenyeültetvényét Fotó: Veres Nándor

Aztán keresett egy olyan déli fekvésű területet, amelyet nem vesz körbe kultúrnövény, és így esett a választása, a Csíkszeredához közeli Szécsenyben egy kéthektáros területre és két évvel ezelőtt ide ültette el az Észak-Lengyelországból hozott töveket. A gyümölcs érik, érdeklődő, vásárló is akad, kialakul idővel a piaca is – jegyzi meg. Elégedett az idei terméssel, hiszen amíg tavaly másfél vödörnyi gyümölcsöt gyűjtöttek be, idén már jóval nagyobb munkát igényel a szedés, a gazda mintegy ezer-ezerötszáz kilóra számít. De – fűzi hozzá –  a két hektáron elültetett tövek terméshozama ideális körülmények között el kellene érje a 8-10 tonnát.

A fekete ribizli után a második legjobb C-vitamin forrásként tartják számon a fekete berkenyét Fotó: Veres Nándor

Akad tennivaló is a szécsenyi berkenyeültetvényen, tavasszal a töveket kapálni kell, kigyomlálni, egyelőre ez kézi munkával történik, a nyár folyamán pedig a sorok között több ízben is le kell kaszálni a füvet. Mivel betegségekkel szemben ellenálló, permetezésre nincs szükség, ellensége a föld alatt húzza meg magát a szürke vándor pocok személyében. Tavaly például mivel száraz év volt, későn vették észre, hogy nem csak a vízhiány miatt száradt ki egy-egy tő, hanem azért is mert a pocok elrágcsálta a gyökerét. A növény magassága idővel a két métert is eléri, mutat is egy magasabb bokrot a termesztő.

Elégedetten szemléli a kis ültetvényt Balázs József, s csak annyit árul el, hogy vannak még tervek a tarsolyában. Hiszen ha minden az elképzelései szerint alakul, legközelebb már a kamcsatkai mézbogyót is megkóstolhatjuk nála. Örömét leli az ültetvény gondozásában, a gyümölcs gyűjtésében. „Ha valami olyant tehetek, amit kedvelek is, az már fél siker, mert ha az embert nem a kényszer hajtja, akkor sokkal könnyebb a munka. Én szeretek itt lenni, élvezettel dolgozom” – jegyzi meg.

Magasra nő a berkenye, idővel eléri a két métert is Fotó: Veres Nándor

Miért fogyasszunk berkenyét?

Magas C-vitamin-tartalma miatt is igen ajánlatos a fekete berkenye fogyasztása, a fekete ribizli után a második legjobb C-vitamin forrásként tartják számon, de magas a gyümölcscukor-, pektin-és csersavtartalma is. A bogyók felhasználásának sokféle módja van, például a héjában lévő növényi színezőanyag élelmiszerek színezésére is kiváló. A berkenye rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő, értágító és a cukorbetegek számára is ajánlatos a fogyasztása, de használják bél-és bőrbetegségek, húgyúti fertőzések és magas vérnyomás esetén is. A fekete berkenye fehéres virágait a méhek nagyon kedvelik, ezért a berkenye-ültetvények ideális szomszédja a méhészet.