Megteszed, vagy hallgatsz. Vígjáték sajátos romániai helyzetkomikummal

„Egy zilahi barátom feleségének neamți rokonai eljöttek Zilahra, ahol egy idő után a régi emlékek alapján sztorizgattak, egy konkrét abszurd helyzetet egy németországi mikrobusz behozatala kapcsán nem értettek a neamțiak, így nem nevettek rajta, amikor elhangzott. Ekkor jöttem rá, hogy milyen sokoldalú ez a kultúra, amiben létezünk, és ezt valahogyan fel kell használni” – mondta el a rendező, hozzátéve, hogy azóta is

minden sajátos romániai helyzetből a helyzetkomikumot próbálja kihozni, legyen szó például a hétköznapi ügyintézésről, ahová valaki nem a szakértelme, hanem a nepotizmus révén kerülhetett.

Bár a nagyapja, Gheorghe Viziru híres teniszező volt és „sportos” családba született, ő mégis viccből kezdett el színészkedni, Iura Luncașu rendező volt az első, aki felkérte őt egy filmszerepre – ezt már a film egyik főszereplője, a Valer Codrescut alakító Augustin Viziru mondta el Ráduly Róbert kérdésére, hogy miként találta meg az utat a sporttól a színészkedésig. Mint elmondta, fiatalon nem igazán volt olyan tevékenység, amit igazán, szívből űzött volna, de végül a színészkedésben megtalálta, amit szeretett volna csinálni.

– fejtette ki.

Mennyire adott szabad kezet az alakítás terén a színésznek a rendező? – tette fel az újabb kérdést a moderátori szerepet ellátó Ráduly. Erre Levente Sali válaszolt, aki először csak annyit mondott, hogy mindössze annyit tud magyarul, hogy nem tudom. „Én nagyon jól szórakoztam és kibontakozhattam a forgatáson.

– részletezte a színész.

A rendező ehhez annyit tett hozzá, hogy ő maga is színészkedett, ezért a szereplők helyébe tudja képzelni magát, emiatt pedig jól tud velük együtt dolgozni.

Ráduly felvetésére, miszerint ez egy olyan film, ami mivel nagyrészt a szabadban játszódik, bizonyos értelemben egyfajta reklámot csinál Romániának, Luncașu elmondta, hogy nem igazán tudták, hogy mi lesz a sorsa ennek a sajátos román filmnek, hiszen fesztiválokra nem igazán szoktak vígjátékokkal nevezni.

Próbálták az ország pozitív oldalát is megmutatni, ugyanakkor rengeteg drámai elem is van a filmben, ami hozzáad az alkotás értékéhez.

Példaként említette, hogy pozitív benyomásai vannak Csíkszeredáról, hiszen jó volt látni, hogy az emberek ülnek a teraszokon, mosolyognak, beszélgetnek, ő pedig ezeket is át akarja adni a filmjein, nem csak a negatívan asszociált, hétköznapi dolgokat.

Rengeteg nappali és éjjeli jelenet játszódik az erdőben. Milyen volt? – hangzott el az újabb kérdés Csíkszereda polgármesterétől a beszélgetésen.

Telefonjel nélküli… – foglalta össze tömören az Aurel Tamast alakító Levent Sali, hozzátéve, hogy

mivel dimbes-dombos volt a terület, arra is koncentrálni kellett, hogy egyenesen tudjanak állni, amellett, hogy a szerepre is figyelni kellett.

„Élveztem, hogy a forgatás csendes környezetben zajlott” – egészítette ki a másik színész.

A közönségből érkező kérdésre, miszerint miért használt annyi drónfelvételt, a rendező elmondta, hogy nagyon nagy segítségre van a drón használata a nézőnek a helyszíneket megnézni és beazonosítani. „A drón segít, hogy átlásd az adott terület adottságait. Ezekhez korábban darukat használunk, azonban ezek felállítása és használata sokkal költségesebb és körülményesebb, mint egy dróné. A daruval szemben a drón sokkal gazdaságosabb és hatékonyabb” – válaszolt a film rendezője, akitől azt is megtudta a közönség, hogy a Megteszed, vagy hallgatsz forgatása 24 napig tartott, amiből két hetet töltöttek az erdőben. Ehhez Levent viccesen csak annyit tett hozzá, hogy ez az idő neki többnek tűnt…

Arra a kérdésre, hogy honnan jött a film címe, Iura Luncașu elmondta, hogy ez hangzott a legjobban a rengeteg variáció közül. Egyrészt azért esett erre a választás, mert sok akció is van a filmben, ugyanakkor egyértelmű üzenete is van számunkra: megteszel valamit, vagy hallgatsz.

– foglalta össze a lényeget ismét Levent Sali.

Mi a különbség a film és a sorozat készítése között – tette fel az újabb kérdést Ráduly. A rendező, aki maga is készít sorozatokat, elmondta, hogy a filmforgatásnak megvan a maga helye és ideje, a sorozatkészítésnél azonban ez teljesen másként működik: nincs annyi idő, kevesebb a helyszín, rövidebbek az előkészületek, és a sorozatnak forognia kell, akár mindössze két három kamerával is. „A sorozatok világa egy teljesen más világ” – összegzett.

A következő projekteket firtató kérdésre a rendező elmondta, hogy hamarosan Brassóban kezd forgatni, szintén egy vígjátékot. „Egyelőre újabb két film forgatása van tervben, amelyre 37 forgatási nap fog a rendelkezésünkre állni tavasszal, ezek szintén vígjátékok lesznek, amik ezúttal nem az erdőben játszódnak” – mondta el.

– indokolta meg, hogy miért van elköteleződve a műfaj iránt.

A rendező örül, hogy mozik nyitnak újra országszerte, mivel eddig az volt a tendencia, hogy egymás után zártak be a kisvárosi mozik. „A mi szándékunk, hogy minél több filmet készítsünk, de ezeket nem magunknak, hanem a közönségnek szánjuk” – fejtette ki.

„Örülünk, hogy a filmünkkel mosolyt tudtunk csalni az itteni nézők arcára is, hiszen tulajdonképpen ez a dolgunk ebben a szakmában” – tette hozzá mintegy végszóként Augustin Viziru.