Népzene Vízmellékéről: ádámosi gyűjtés könyvben és DVD-n
A Kis-Küküllő menti Ádámosnak, Vízmellék egyik falujának a népzenéjével ismertet meg a Hagyományok Háza legújabb kiadványa. A Horváth Attila és Árendás Péter gondozásában megjelent hangszeres népzenei példatár Kozák József ádámosi prímás dallamaiból merít.
Az ádámosi Kozák József, akinek játékáról a kiadvány készült, már sajnos nincs köztünk, és teljes vonószenekar sincs már a településen – írja a kötet egyik társszerzője, Horváth Attila az Óbudai Népzenei Iskola, valamint a Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnázium tanára.
„Az ádámosiak félamatőr zenészek voltak, egy darabig megélhettek ugyan a muzsikálásból, de náluk is – akárcsak Magyarországon a kommunizmus éveiben – kellett egy munkakönyves állás is. Amikor a szintetizátoros-lakodalmas zene teret hódított, egyre kevésbé lehetett megélni a hagyományos vonószenekaroknak.
A falusi zenészek egyébként nem tudtak kottát olvasni, tudásuk apáról-fiúra szállt. Gyakran az apa egy másik zenészhez is elküldte gyerekét tanulni, mint egykor a céhlegényeket.”
{A}
Mint kifejti, a Maros-Küküllő vidékén, így Ádámoson is, többnyire egységesnek mondható tánckultúra maradt ránk. A területre jellemző a pontozó férfitánc, aminek az elnevezése településenként változhat, például Ádámoson magyarosnak, Szászcsáváson sűrűverbunknak hívják. A lassú férfitánc elnevezése szegényes, bár ezt éppen Ádámoson nem táncolják. Az ádámosi zenészek repertoárján mégis szerepel, mivel a közelben lévő falvakba is átjártak muzsikálni. A középgyors férfitánc pedig a verbunk. A másutt általános csárdást itt lassúnak, a gyorscsárdást pedig szökőnek hívják. A páros táncok közé még beépült egy forgó jellegű páros tánc, a féloláhos és a székelyverbunk, amit verbunkzenére lejtenek. Így alakult ki a közép-vízmelléki táncok hagyományos sorrendje: a magyaros, lassú, féloláhos, székelyverbunk és szökő. Érdekes jelenség, hogy a férfitáncok zenéjére párosan is táncoltak. Erről a témáról a kiadványban Pávai István ír részletesebben.
A példatár alapját képező zenei anyagot 1992-ben gyűjtötte a Zenetudományi Intézetben Havasréti Pál, Németh István és Vizeli Balázs. A felvett videoanyag külön értéke, hogy a kamera végig közelről vette a prímást, ez pedig nagyban megkönnyítette a lejegyzést. A hangsávok pedig egymástól teljesen elkülönítve lettek felvéve, így egy-egy hangszer játékát önállóan is lehetett tanulmányozni. Ezek a felvételek a kiadvány DVD-mellékletén is megtalálhatóak Vavrinecz András szerkesztésében.
Az ádámosi zene közzétételére zenepedagógiai céllal is esett a választás, mivel nagyon jól tanítható, s aránylag kezdő, a hangszerkezelés alapjait már elsajátított zenészeknek is ajánlható.
Érdekesség, hogy a kötetben megtalálható a Rákóczi-induló ádámosi változata. Ezt a dallamot minden faluban játszották, gyakran mulatságzáró-számként hangzott el, vagy e nótával muzsikálták ki a nemkívánatos személyeket a vigasságból – magyarázza Horváth Attila.