A tizenötödik vértanú emlékére

Liget 2019. október 31., 12:13

Kazinczy Lajost lázadó ezredesként 29 éves korában, azaz 1849. október 13-án teljes vagyonának elkobzására és golyó általi halálra ítélte a hadbíróság. Az ítéletet az aradi várkapu előtti sáncban hajtották végre október 25-én. „Isten, ne hagyd el szerencsétlen hazámat!”, mondta utoljára

Huszárok díszsorfala. „Isten nyugtassa, ezredes úr!” Fotó: Sütő Éva

Kazinczy Lajos 1820-ban született Széphalmon az érsemjéni származású költő és nyelvújító Kazinczy Ferenc legkisebb gyermekeként. Vasárnap szobrot állítottak tiszteletére a község szoborparkjában, hisz ő az, akit Ormai Auffenberg Norbert honvédezredes után a magyar szabadságharc történetében a tizenötödik vértanúként tartanak számon.

A semjéni születésű édesapjára való tekintettel a helyiek a maguk mártír halottjának tekintik. 2010-ben a községi önkormányzat, valamint a székesfehérvári Krajcáros Alapítvány elhatározásából született meg a gondolat, hogy a szabadságharc semjéni vonatkozású mártírjának a Kazinczy–Fráter–Csiha-emlékház udvarára szobrot állítsanak.

Az akkori, tölgyfából készült, rusztikus kivitelezésű emlékművet Tóth Lajos székesfehérvári fafaragó készítette. Kedves Gyula, a magyar honvédelmi minisztérium ezredese, az 1848-as események szakértője akkor elmondta: a szobrot eredetileg Zsibóra tervezték, de az ottani önkormányzattal nem jutottak egyességre. A Zsibónál kapituláló honvédezredes fából faragott domborműve így került felállításra édesapja szülőfalujában.

Az érsemjéni szobor a székelyhídi származású, Kossuth-díjas Mihály Gábor alkotása Fotó: Sütő Éva

Halálának 170. évfordulója alkalmából a Hajdú-Bihar Megyei Lovas és Huszár Hagyományőrző Egyesület, az érsemjéni önkormányzat, a Magyar Kormány, valamint más magántámogatók jóvoltából került felavatása Kazinczy Lajos honvédezredes mellszobra. A büszt az apa szobrával szemközti oldalon kapott helyet, amely a székelyhídi származású, ma Budapesten alkotó Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Ugyanebben a parkban Fráter Loránd, szintén semjéni születésű nótáskapitány szobra is az ő nevével fémjelzett.

Már hagyománnyá vált, hogy a Nemzeti Vágta minden évben jelentős magyar történelmi alakot emel az esemény jelképévé. Az idei lovas rendezvény a vértanúhalált halt Kazinczy Lajos honvédezredes előtt tisztelgett.

S hogy ki is volt ő, és hogyan zajlott a szoboravatás, megtudhatják a Székelyhon és a Krónika napilapok mellékleteként megjelenő Erdélyi Napló hasábjairól.