A boszorkányüldözés emlékéből élő Salem
Salem, az amerikai kisváros történelméből él. 326 éve ért véget az a boszorkányüldözési procedúra, amely a település nevét az egész világon hírhedtté tette. Az Erdélyi Napló legfrissebb száma egy virtuális sétára invitálja olvasóit a településre.
A Bostontól 40 km-re fekvő települést egykor az angliai vallásüldözés elől menekülő puritánok alapították. Az új honfoglalók becsületesen dolgoztak, kemény munkával, erdőirtással szántóföldeket nyertek, s halászatból is került mindennap jó falat az asztalukra. A gazdagodó polgárok új életükért imáikban adtak hálát az Úrnak. De a paradicsomi állapot a 17. század végén megtört. Az őshonos indiánok egyre többször támadták a telepeseket, s egy akkor bekövetkezett klímaváltozásnak nyomán a terméseredmények is jelentősen csökkentek, a halrajok is elkerülték az északi vizeket. A polgárok alapvető élelmiszerforrásai kerültek veszélybe. A nehézségek pedig szokás szerint békétlenséget szültek, s már csak egy szikra kellett a tűz fellobbanásához.
Samuel Parris tiszteletes lánya, Betty 1692-ben egy furcsa, addig nem tapasztalt betegségbe esett. Önkívületi állapotba került, értelmetlen szavakat mormolt.
A kór nem állt meg a parókián, a megdöbbent polgárok más fiatal teremtéseken is észlelték azt. Az orvosok e nyavalyával szemben tehetetlenek voltak, egyikük az ördög kezét látta a rontásban. A puritánok életében a gonosz elleni küzdelem mindig központi szerepet kapott. A vasárnapi istentiszteleteiken az igehirdetők legtöbbször a kísértés szerepét hangsúlyozták, s a történtek nyomán igazolva is látták magukat. A lányok vonaglásuk közben – a vizsgálódók unszolására – neveket is mormoltak, s ekkor elszabadult a valóságos pokol. Kétszáz polgárra sütötték rá a boszorkányság bélyegét, nagyrészüket börtönbe zárták, közülük tizenkilenc bitófán végezte, egy lelket pedig agyonköveztek. A kormányzó végül 1693 januárjában az ártatlan emberek mellé állva vetett véget a hisztériának. Noha New Englandban már korábban is folytak boszorkányperek, az üldözések éppen 320 éve Salemben voltak a legszenvedélyesebbek és legvéresebbek. A történet különösen tragikus, ha figyelembe vesszük, hogy az akkori Salemben és környékén 1500 ember élt.
Az akkor történteket sokan kutatták, keresték a választ a boszorkányüldözésekre, s az azt kiváltó rejtélyes kórra. Egyes kutatók a betegség mögött epilepsziát sejtenek, mások a rozst megtámadó gomba hallucinogén hatását feltételezik. S mivel az ítéletek vagyonelkobzással is jártak, a perek mögött sokszor az irigység, a rejtett indulatok is megbújhattak.
Az írók és alkotók fantáziáját megmozgatták a Salemben történtek. Arthur Miller 1953-ban írta híres drámáját, a Salemi boszorkányokat, s a darabhoz az eredeti helyszínen gyűjtött anyagot.
Olvassanak további érdekes részleteket a témáról a Székelyhon és a Krónika napilapok mellékleteként megjelenő legfrissebb Erdélyi Naplóban!