Szovjet kémszervezet a későbbi Sztálinvárosban

Liget 2019. december 02., 15:34

Nem kötik ki többet a katonákat – adta hírül 1917. március 11-i számában az Udvarhelyi Híradó. Erről, na meg egyéb régi történetekről olvashatnak a Székelyhon napilap hétfői Látótér mellékletében.

A szovjet kémek után a szovjet diktátor is „megérkezett” a Cenk alá: 1950 és 1960 között Sztálinvárosnak hívták Brassót Fotó: Wikimapia

A Sajtóhistorikum rovatból többek között arról is értesülhetnek az olvasók, hogy 1931 nyarán egy elhagyott szerető buktatta le azt a brassói kémszervezetet, melynek két vezetőtagja havi negyvenezer lejes fizetésért a bácsi szovjet kémközpontnak jelentett a Brassó melletti repülőgépgyárról. Legalábbis erről írt 1931. július 21-én az Ellenzék.

Egyébként 1917-ben már az Udvarhelyi Híradó április 1-i száma is foglalkozott a kémkérdéssel. Egy korabeli cikk szerint a kormány már akkor felhívta az ország lakosságának a figyelmét az ellenséges államok kémeire. Néhány hónappal később már arról tudósít az udvarhelyszéki napilap, hogy királyi rendelettel szüntették meg a hadseregben addig büntetésként dívott kikötést. A megbüntetett katonát egy oszlop elé állították, karját, derekát magasra húzták, hogy csak a lába hegye érte a földet. Ebben az állapotban maradt a katona a büntetés végéig.

A Székelyföldi Közélet 1934. január 13-i száma arról közölt rövid írást, hogy a farkaslaki jegyző arra utasította a helybéli plébánost, hogy a meggyilkolt Duca miniszterelnök iránti kegyeletből, az országszerte meghirdetett gyászünnepség részeként tartson Te Deumot.

„Természetes, hogy a plébános nem tett eleget a különös kívánságnak, hanem a kérdéses napon Te Deum helyett rekviemet mondott a maga templomában. Ez az eset, amikor az ember , aki nagyon okos akar lenni, a filegóriát összetéveszti az allegóriával”

– olvasható a Székely Közéletben.