Kalandos kiruccanás Bariba

Liget 2020. január 09., 12:55

Az itáliai csizma sarkában, Bariban töltötte a szilvesztert családjával az Erdélyi Napló munkatársa, a lap hasábjain pedig élményeiről is beszámol. Vele együtt barangolhatjuk be Bari utcáit, ismerhetjük meg látványosságait, történelmét.

A Castello Normanno-Svevo várát inkább kívülről érdemes körbesétálni Fotó: Somogyi Botond

Nem kezdődött felhőtlenül a szilveszteri kiruccanás, az útleírásokban is labirintusként jellemzett óváros össze-vissza épített, szűk, rendszertelen utcácskáiban bolyongva nehezen találták meg a lefoglalt szállást, még a helyiek sem ismerték a keresett utcát. Utólag kiderült, mindez csupán kis kellemetlen intermezzo volt, jó választásnak bizonyult ellátogatni Bariba.

Via Sparano. Az újvárost átszelő sétálóutca luxusboltjai előtt folyamatosan hömpölyög az embertömeg Fotó: Somogyi Botond

Noha másnap is sikerült eltévedni, a látvány kárpótolta az izgalmakat: a San Nicola-bazilika Bari és az európai kereszténység egyik jelentős egyházi építménye, híres búcsújáró hely nemcsak rómaiak, hanem ortodoxok számára is. Amikor 1087-ben a törökországi Myrából itáliai tengerészek elrabolták Szent Miklós püspök csontjait és Bariba vitték, a település egyike lett a kontinens legjelentősebb keresztény központjainak.

A katolikus és az ortodox keresztények egyaránt szentként tisztelik Miklós püspököt és a templom alagsorában őrzött ereklyéket.

Erre példa a templom előtt látható szobor mögötti orosz nyelven íródott bronztábla, amelyet Vlagyimir Putyin küldött az olasz-orosz barátság jegyében. Erre utal az államelnök többszöri látogatása a templomban, valamint a városban levő, 1913-ban az orosz diaszpóra által épített templom is.

Piazza Mercantile. Az óváros zegzugos utcáiból kiérve a turista előtt hirtelen feltárul Bari Vecchia főtere Fotó: Somogyi Botond

Hogy hogyan telt a szilveszter a dél-olaszországi városban és milyen látnivalókra bukkan az, aki Bariba utazik? Megtudhatják az Erdélyi Napló január 9-ei számából.